Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Egy hatvanöt éves férfi vagy nő ma nem tekinthető öregnek, de még idősnek sem. E korosztály tagjai professzionális pályájuk csúcsán vannak, és szeretnének még minél tovább dolgozni. Ez az indoklás is benne van a programtervezetben, amely eljutott a japán sajtóhoz. A jelenlegi szabályok szerint egy japán munkavállaló hatvanéves korától nyugdíjba mehet, ha akar. Ha viszont nem, dolgozhat akár hetvenéves koráig is, ez jelenleg a „de facto” korhatár. De a kormány most ezt a határt is eltörölné azok előtt, akik még hetven fölött is szívesen dolgoznának.
Jelenleg a nyugdíjba vonulók átlagos életkora 65 év. De aki kiszáll a vállalati mindennapokból, egyedül marad, és szellemi, fizikai frissessége ellenére is öregedni kezd. Ezt a folyamatot meg kell akadályozni – ez az érv is ott van a kormány tervezetében. A rövid távú cél, hogy 2020-ra 67 százalékra növeljék a 60-64 éves korosztály aktivitási rátáját, amely jelenleg csak 63,6 százalékos. Persze a terv főként a távolabbi jövőről szól. Például lehetővé tenné, hogy egy nyugdíjasból újra aktív, járulékot fizető munkavállaló legyen – írja a párizsi Le Figaro.
A demográfiai becslések szerint 2025-ben a lakosság egyharmada idősebb lesz 65 évesnél. 2060-ban pedig minden negyedik japán 75 év fölötti lesz, vagyis a népesség egynegyede lesz közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. E nem éppen optimista becslés szerint 2060-ra a jelenleg kb. 120 milliós Japán lakossága 86 millióra csökken. Ebben persze nem csak a hosszú élet játszik szerepet, hanem az ifjú korosztályok gyermeket egyre kevésbé vállaló attitűdje is. A szingli életmód mind inkább domináns Japánban. Ráadásul a karriert a nők is mindennél fontosabbnak tartják, egyre kevésbé vállalnak gyereket, mert a szülés visszaveti szakmai fejlődésüket. E mellett kevés a bölcsőde, és a cégek nincsenek tekintettel a munkahelyen kívüli szempontokra.
2004-ben Japánban hoztak egy törvényt, amely a nyugdíjak megállapítását a járulékot fizető aktív alkalmazottak arányához kötötte. Akkor úgy látszott, hogy némi csökkentéssel ugyan, de sikerült hosszú távra biztosítani a nyugdíjat. Azóta kiderült, hogy ez nem elég, és most már a hetven év felettieket is az aktív, nyugdíjjárulékot fizetők között szeretné látni a japán kormány.
