szerző:
Tetszett a cikk?

Nem csak a Transparency International friss jelentése lesújtó Magyarország számára. Egymás mellé tettük az elmúlt 15 év korrupciós jelentéseit, ezekből pedig jól látszik, hogyan épült ki a rendszerszintű korrupció.

Az elmúlt huszonkét évben egyszer sem volt annyira korrupt Magyarország, mint 2017-ben – derült ki a Transparency International most kiadott jelentéséből. A 180 megvizsgált ország közül a 66. helyen állunk, ami az abszolút mélypont a mérések kezdése, 1995 óta. Az EU-n belül is tragikus a helyzetünk: a 28 tagállam közül a 27. helyen állunk, csak Bulgáriában nagyobb a korrupció, mint itt. Ahogy Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója korábban megállapította:

Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé.

A 2017-ről szóló elemzést összehasonlítottuk a korábbi években kiadott jelentésekkel. Ezekből pedig jól látszik az út, amit az Orbán-kormányok alatt bejártunk: a Fidesz hatalomra kerülve megbüntetett néhány embert, aki korábban korrupt volt, de nem tett semmit, hogy megakadályozza a saját korrupcióját. 2010 és 2014 között meggyengültek azok a szervezetek, amelyek ellenőrizhetnék a kormányt, utána pedig szinte korlátlanul folyhatott a közpénz a kormányközeli oligarchákhoz.

Az EU-ért kellett bizonyítani

A Transparency egy-másfél évtizeddel korábbi elemzései arra jutottak: Közép- és Kelet Európa országai főleg az 1990-es évek végén és a 2000-es évtized első éveiben próbáltak sokat tenni a korrupció ellen, hogy ezzel is bizonyítsák, megéri felvenni őket az EU-ba. Miután meglett az uniós tagság, a kormányok több helyen is elengedték magukat, így történt ez nálunk is. 2002 legvégén született meg a megállapodás az EU-csatlakozásunkról, 2003-ban pedig rögtön hét helyet csúsztunk le a listán.

Honnan indult a lecsúszásunk?

2007-ben, amikor az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét sikerült elérnie Magyarországnak, a TI arról írt, hogy két nagy problémánk van: a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételében az MSZP és a Fidesz sem érdekelt, a közbeszerzésekben pedig nem végig követhető a pénz útja.

2008-ban már jókorát estünk a listán. A jelentés még akkor is arról szólt, hogy aki korrupt, az túl enyhe büntetést kap, valamint hogy szoros személyi és kapcsolati hálók akadályozzák a növekedést. Egy évvel később minimális javulást mértek – ilyen állapotban vette át a kormányzást 2010-ben a Fidesz.

Stiller ákos

Az első lépés: meggyengíteni a rendszert

Orbán Viktorék egyik nagy ígérete volt, hogy elszámoltatják azokat, akik az MSZP-s kormányok idején korruptak voltak. „A piac türelmetlen és mihamarabbi hatékony fellépést vár a kormánytól” – áll a TI 2010-es jelentésében. Ehhez képest már 2011-ben is azt írták: politikai elszámoltatás ugyan történt, de annak nem volt jele, hogy átfogó és hatékony korrupcióellenes intézkedéseket dolgoznak ki.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb fogalma a state capture. Ezt az állam foglyul ejtésének is szokás fordítani, a jelentése pedig az: nem megsértik a törvényeket, hanem politikai befolyásukkal átírják azokat úgy, hogy ők maguk járjanak jól. 2010-től 2015 elejéig, amikor a Fidesznek sima kétharmada volt a parlamentben, éltek is a lehetőséggel. Az olyan állami intézmények élére, amelyeknek a feladata a kormány ellenőrzése volna, a kormány iránt elkötelezett embereket ültettek, ahol pedig nem volt elég a vezetők lecserélése, ott jogi akadályokat gördítettek a civil kontroll útjába – írták az ekkori elemzésekben. Az emberek pedig belefásultak mindebbe, 2013-ban már 70 százalék mondta azt, hogy nem jelentené, ha korrupciót észlel, mert vagy nem volna értelme, vagy akár ő maga is bajba kerülhetne.

A második lépés: belenyúlni a feneketlen brüsszeli pénzeszsákba

A közbeszerzéseknél kimondottan nagy a korrupciós kockázat – figyelmeztettek már 2010 előtt is. Azóta azonban a helyzet csak tovább romlott. A közbeszerzések majdnem felénél vagy csak egy pályázó van, vagy hirdetmény nélküli a tender, ráadásul ezekben az adatokban az még nem is szerepel, hogy hány pályázatot bonyolítanak le látszatajánlatokkal.

2011-től él a lehetőség, hogy ha egy közbeszerzés értéke nem éri el a 25 millió forintot, akkor hirdetmény nélküli eljárást lehet lefolytatni. Az Átlátszó.hu gyűjtése szerint azóta nagyon sokan épp 24,9 millió forintra árazzák be a tenderkiírásokat, de például a Győri Törvényszék ötször is 24 999 999 forintos közbeszerzéssel újíttatta fel az épületét. Azt a kormány is látta, hogy valamit tenni kell,

a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezért pályázatot írt ki a korrupció megelőzésének kommunikációjára, épp 24,9 millió forintért.

A harmadik lépés: felépíteni a haveri kapitalizmust

A magyarországi korrupció fontos eleme a közpénz magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel – ezt a megállapítást tette a TI még a 2015-ös elemzésben. Ennek az egyik fontos részlete az, ahogyan a kormányhoz közeli nagyvállalkozók százmilliárdokat nyernek a közbeszerzéseken. 2013-ban és 2014-ben még az akkor a Fidesz mellett álló Simicska Lajos Közgépje több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert. Ez azonban már-már kispályás ahhoz képest, amit Mészáros Lőrinc elért: csak 2017-ben 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó cégek. Az Elios-botrány pedig a most kiadott, 2017-ről szóló jelentésbe kerülhetett be először, mivel az OLAF tavaly fejezte be a két évig tartó vizsgálatát.

Túry Gergely

A korábbi ügyekkel szemben itt már nem egyedi botrányokról van szó, hanem rendszerszintű korrupcióról – olvasható ki az elemzésekből. Az idei jelentés két példát emel ki külön. A tao-támogatásokról azt írják: ezek „az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját” jelentik. 2017 végéig a legóvatosabb becslés szerint is 450 milliárd forint közpénz került így az államkassza helyett a sportklubokhoz. A legnagyobb nyertesek pedig épp azok az egyesületek lettek, amelyeknek nagyon jók a politikai kapcsolataik. A másik elrettentő példa pedig a letelepedési államkötvényeké, ezeken keresztül nagyjából 60 milliárd forint közpénz folyt el ellenőrizhetetlenül.

A kormány szerint erről is Soros tehet

A 444.hu ásta elő, hogy még ellenzékből Varga Mihály miként reagált a 2008-as 47. helyünkre: arról beszélt, hogy a pénzügyminiszter a felelős, a korrupció pedig a növekedés gátja. Veres János, az akkori pénzügyminiszter erre egy erőtlen magyarázkodással válaszolt csak, arról beszélt, hogy a listán nem pontosan ugyanazok az országok voltak, mint egy évvel korábban.

Miután idén lecsúsztunk a 66. helyre, a Fidesz egy egymondatos sajtóközleménnyel intézte el a témát:

A Soros által pénzelt Transparency International most is azt a két európai országot – Magyarországot és Bulgáriát – támadja, amelyek kerítést építettek az illegális migráció ellen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Joó Hajnalka Itthon

„Ha igaz, akkor ez védhetetlen” – Orbán nem tart a korrupciós ügyektől, a Fidesz képviselői igen

Megfeszített munkát, teljes erőbedobást kért a Fidesz és a KDNP képviselőitől a választásig hátralévő időszakra a kormánypártok évadnyitó frakcióülésén Orbán Viktor. A miniszterelnök nem beszélt a vejével kapcsolatban felvetődött korrupciós vádakról. Az ügy a hvg.hu-nak nyilatkozó képviselők szerint „lehet szúnyogcsípés is”, de meg is rengetheti a Fideszt.