Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ma már többet költök a jó szakemberekre, mint a legmodernebb japán gépekre
- mondta egy cseh vállalkozó a Bloomberg portál tudósítójának Plzen közelében. A rendszerváltáskor a nulláról kezdték, és arra alapoztak, hogy a helyi munkaerő sokkal olcsóbb, mint a határ túloldalán, Németországban. Ma már nem így van, de hogyha valaki ezt nem veszi észre, akkor könnyen csapdába kerülhet. Miközben a munkaerő drágul, nincsenek olyan termékei, melyeket jó áron tudna értékesíteni a globális piacon.
Az összeszerelő üzemek kora lejárófélben van ebben a térségben - állítják egyértelműen a szakértők, akik a New York-i Bloomberg portálnak mondták el a véleményüket. Ezeknek az államoknak Dél-Korea és Tajvan példáját kellene követniük- mondja Jeffrey Frieden professzor a Harvard egyetemről. Ezek az országok sokat költöttek az oktatásra, a humán tőkére, és ebből profitálnak. Dél-Korea a digitális technológia globális piacán sok helyen piacvezető pozíciót vívott ki magának - gondoljunk csak a Samsungra. Az Európai Unió egykori szocialista államainak sokkal többet kellene költeniük oktatásra, hogy versenyképessé váljanak a globális piacon. Ehhez képest viszont óriási a hiány jól képzett informatikusokból ebben a régióban.
Egy 32 éves román informatikus elmondta, hogy ő több mint háromezer eurót visz haza havonta, és ráadásul a cége fizeti a lakbért. Ezen kívül adókedvezményt is kap, mert jólképzett informatikus létére otthon maradt. Romániában több mint 10 ezer informatikus hiányzik a piacról. A többi egykori szocialista országban hasonló a helyzet. Az ok meglehetősen nyilvánvaló, a jól képzett informatikusok jóval többet kereshetnek az EU nyugati felében, mint a keletiben. 10 ezer euro felett kezdődnek a havi bérek, de viszont magasabbak a megélhetési költségek is. A megkérdezett informatikus így otthon maradt Romániában, ahol a havi átlagbér még mindig alig haladja meg az 500 eurót.
Modellt kell váltani
- hangsúlyozza a harvardi professzor. Innováció kell, vagy inkább csak kellene ebben a régióban is, de a helyzet kétségbeejtő, az új szabadalmak száma még 50%-kal sem nőtt ebben a régióban 2002 és 2015 között. Ugyanebben az időszakban Kínában több mint 3000%-os volt a növekedés, és Dél-Koreában is több mint 300%. Egész Európa le van maradva: ezért is hirdette meg Macron francia elnök a maga nagy programját a mesterséges intelligencia fejlesztésére. A fiatal francia elnök, aki az első az Élysée palotában, aki érti az informatikát, hangsúlyozta,az EU messze le van maradva ezen a téren az USA és Kína mögött.
Az EU keleti felében is tisztában vannak a váltás fontosságával: a BMW 200 millió euróért hozott létre digitális kutatóközpontot Csehországban. Románia adókedvezményekkel sikeresen becsábította az IBM-et és az Oracle-t. Lengyelország is szépen teljesített eddig: az Amazon, a JP Morgan és az IBM itt hozta létre kelet-európai központját. Csakhogy Varsó jogi reformjai nyugtalanítják a befektetőket, milyen lesz a jogbiztonság egy olyan országban, ahol a politikának komoly befolyása van az igazságszolgáltatásra?
Ahhoz képest, hogy milyen fontos problémáról van szó, csak nagyon kevesen foglalkoznak a modellváltással az EU keleti felén. A migránsok körüli viták sokkal nagyobb szerepet kapnak a közéletben mint az, hogy milyen munkahelyek lesznek a régióban, mennyire lesz versenyképes Európa keleti fele a világgal. Az EU legtöbb országában hasonló a helyzet, a napi politika szócséplése miatt nem jut idő és energia a fontos gazdasági és társadalmi problémák megoldására.
