Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Igen gyorsan osztja ki az uniós pénzeket a magyar kormány: a G7 adatai szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 8923 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amit a kormány lényegében már el is költött: 8960 milliárd forint sorsa már eldőlt, vagyis ekkora összegről szerződtek a pályázókkal. Ebből 5271 forintot már ki is fizettek, nagy részét azonban saját zsebből: az Európai Bizottság ugyanis csak nagyjából 1500 milliárdot utalt át hazánknak, vagyis a fennmaradó 3771 milliárdot a magyar kormány a hazai költségvetés terhére előlegezett meg a pályázaton nyertes cégeknek.
A G7 szerint ennek részben az lehet az oka, hogy egyelőre rengeteg vitás ügy van a kormány és Brüsszel között. ha ezek egy része meg is oldódik a közeljövőben, akkor is várható némi forrásvesztés. Az is nyitott kérdés, hogy ha a kormány ilyen sebességgel hívja le a forrásokat, azok megfelelően hasznosulnak-e. Ráadásul Magyarország államháztartási hiánya már július végén elérte az éves hiánycél 109 százalékát, ami szintén okot adhat a gyors lehívásra.
Magyarország az uniós források lehívásával rekordot döntött: a kelet-európai tagállamok közül hazánk volt az egyetlen, amely papíron lényegében 100 százalékban kiosztotta a pénzt. A magyar kormány olyan gyorsan költekezett, hogy az Európai Bizottság saját bevallása szerint a projektek alig húsz százalékát fizette ki.
A gyors forráslehívás egyetlen előnye, hogy a pénzek megjelennek az adott évi makrogazdasági statisztikákban: ennek köszönhetően ugyanis nőnek a beruházások és emelkedik a GDP. Mindez persze politikai szempontból sem elhanyagolható: a gazdasági növekedésre a jelenlegi kormányzat a későbbiekben saját sikereként hivatkozhat majd.
