Le az olcsó munkaerővel?

Vessünk véget a kelet-nyugati területek megosztottságának – ez a kijelentés távolról sem elméleti megállapítás. A két tömb között az olcsó munkaerő miatt alakult ki komoly feszültség, Juncker szerint ezt fel kell oldalni.

Az elnök kiáll a Spitzenkandidat rendszere mellett is – ő maga is így, az EPP jelöltjeként került 2014-ben az Európai Bizottság élére. Azt is elismétli: szeretné, ha lennének közös európai listák az EP-választások előtt – ha jövőre nem, legalább 2024-ben.

És még egy politikai üzenet: a bénító nacionalizmus helyett együttműködésre van szükség.

"A 7. cikket ott kell alkalmazni, ahol a jogállam veszélybe került"

A sajtószabadság alapvető feltétele a demokráciának – Juncker itt nem javaslatot fogalmaz meg, csupán figyelmezteti a tagállamokat. Nagy taps követi a kijelentést.

"A 7. cikket ott kell alkalmazni, ahol a jogállam veszélybe került" – folytatja, és megdicséri alelnökét, Frans Timmermanst, akinek az egész bizottság támogatását ígéri. A holland biztos a keddi vitában keményen bírálta az Orbán-kormányt is, felsorolva, milyen, jogállamiságot érintő ügyekben indított eljárást Brüsszel Magyarország ellen.

És még egy üzenet a magyar kormánynak is: az Európai Bíróság ítéleteit végre kell hajtani, ez nem opció. A kormány korábban a kvótaper elvesztése után jelezte, nem hajtja végre a verdiktet.

Legyen végre közös külpolitika, de hogyan!

Nem normális, hogy nem tudunk felszólalni az ENSZ-ben a kínai jogsértések miatt, mert egy tagállam ezt megvétózza – a kemény bírálat Magyarországnak is szól, és ezzel indokolja, hogy egyes külkapcsolati kérdésekben is minősített többségben hozzanak döntést.

Szerinte erre az alapszerződés egy záradéka is lehetőséget ad – a lépés valóban komoly váltást jelentene a mostani, valóban nem egységes külpolitikához képest.

Dollár helyett euró – de hogyan?

Az euró erősítése a következő kötelező pont – szerinte nevetséges, hogy európai cégek európai repülőgépeket is dollárban fizetnek.

Az euró nemzetközi szerepének erősítése érdekében az év végéig tesz javaslatokat az Európai Bizottság, folytatva a gazdasági és monetáris unió elmélyítését is. Ez az alapfeltétele az euró erősítésének is – teszi hozzá.

EU-büdzsé március végére?

Európa jövője a következő téma – erről közvetlenül a britek kilépése után, a március végére tervezett nagyszebeni EU-csúcson akarnak dönteni. Addig nem csak Japánnal zárná le a szabadkereskedelmi megállapodást, de megállapodásra jutna addigra a 2020 utáni költségvetésről is. Erre mérget venni azért nehezen lehet.

Végül is, hogy Orbán Viktort idézzük, Juncker is harcolni fog remény nélkül is.

Brexit: nem a belső piacon maradásra

A Brexit a következő kérdés – amilyen kihagyhatatlan, annyira semmitmondó Juncker, aki sajnálja, hogy a britek lelépnek, reméli, hogy születik megállapodás, stb.

Van azért egy határozott mondat: a briteknek meg kell érteniük, hogy ha elhagyják az EU-t, nem lesznek részei a belső piacnak – ez elutasítja Theresa May javaslatát arról, hogy a szolgáltatások terén elhagynák ugyan a belső piacot, a termékeknél azonban bennmaradnának.

Az elnök az ír-északír határ kérdését is felveti – a határ átjárhatóságával kapcsolatban jó ideje nem sikerül megoldást találni, jórészt ez akasztja meg a Brexit-tárgyalásokat.

Üdvözli ugyanakkor a brit kormányfő javaslatát arról, hogy ambiciózus kapcsolatot szeretnének, de ezt egy szabadkereskedelmi megállapodásként képzeli el.

Hogyan segítené Afrikát az EU?

Afrika segítése a következő pont – a cél tízmillió munkahely megteremtése egy uniós beruházási alap segítésével. A tervek szerinte 24 milliárd eurót mobilizálhatnak a jövőben, elsősorban olyan területeken, ahol valódi előrelépést lehet elérni.

Migráció: tízezer határőr 2020-ig

Hét javaslatból ötöt végrehajtottak a migráció kezelésében – mondja, ám ez mégsem tűnik sikeresnek. Elismétli: meg kell szüntetni a schengeni zónán belül kialakított belső határokat – ehhez persze szükség lenne garanciákra, hogy a menedékkérők nem tudnak mozogni az országok között. Hogy ezt hogy képzeli, erről egyelőre nem beszél.

Juncker új javaslatok helyett felszólítja az osztrák elnökséget, hogy hosszú távú megoldást érjen el a bevándorlásban. "Az nem állapot, hogy minden egyes menekülthajó esetében hozunk ad hoc döntéseket".

Van azért konkrét javaslat is: emeljék fel az európai határőrök számát tízezerre, hozzák létre a menekültügyi ügynökséget, hogy segítse a tagországokat, és gyorsítsák fel a migránsok hazaszállítását.

Erről a javaslatról már írtunk korábban, akkor azt jósoltuk, Orbán Viktor elképzeléseivel ez is szembemegy.

Ahogy az is, hogy Juncker felszólítja az országokat: a legális migránsok helyzetét segítsék, mert szükség van a bevándorlók munkájára.

Egy óra alatt le kell venni az uszító tartalmat a Facebookról

Új javaslat: egy óra alatt el kell tüntetni a terrorista propagandát az internetről.

Kibővítené az Európai Ügyészség jogkörét is úgy, hogy határokon átlépve lehessen üldözni a terroristákat. "Ne tegyük tettestárssá magunkat azzal, hogy nem működünk együtt" – indokolja Juncker azt is, hogy a pénzmosással kapcsolatban szigorítják a szabályozást.

Ne legyen Brüsszel bűnbak

A nemzetközi cégek ott fizessenek adót, ahol nyereségre tesznek szert, a műanyaghulladékot vissza kell szorítani, és még ezer más kérdés, amelynek a megoldását vállalta ez a bizottság – ez már programhirdetés, főleg a jövő évi EP-választások elé. Vagyis az EP-től várja, hogy zöld utat adjon a bizottsági javaslatokat gyorsan fogadják el.

20 százalék jó úton van, 30 százalék elakadt.

És itt is az első javaslat: az európaiak döntsenek arról, hogy téli vagy nyári időszámítást akarnak.

"Nem fogadom el, hogy az Európai Bizottságot teszik felelőssé mindenért" – említi, és emlékeztet: a menekültválság megoldása miatt sem lehet bűnbakká tenni Brüsszelt.