Már zajlanak a munkálatok az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági kötvény bevezetésének előkészítéséhez. Az új lehetőség jövőre életbe is léphet – így nyilatkozott a lapnak a Pénzügyminisztérium nemrégiben kinevezett államtitkára.
Gion Gábor – aki pozíciója szerint a pénzügyekért felel – néhány részletet is elárult. Mint elmondta, az új megoldással az állam az érdeklődőknek hosszú távú megtakarítási formát kínálna.
Akinek fontos, hogy nyugdíjasként is minél szélesebb anyagi lehetőségek álljanak a rendelkezésére, aktív évei alatt speciális állampapírba fektethetne – magyarázta Gion Gábor, hozzátéve: a jelenlegi elképzelések alapján az új konstrukcióban a magánszemélyek kamatprémiumhoz juthatnának, a nyugdíj-előtakarékossági kötvény pedig akkor járna le, amikor tulajdonosa elérné a nyugdíjkorhatárt. A felhalmozott összeg kifizetését lehetne kérni egyben, de adott esetben szóba jöhetne az is, hogy az érintett részletekben jusson hozzá az ilyen megtakarításához.
Korábban már Varga Mihály is beszélt arról, hogy a kormány kötvényekkel lépne be a nyugdíjcélú megtakarítások piacára. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy közben növelnék az önkéntes nyugdíjpénztári tagok terheit. Októberben írtuk meg, hogy a kormány vizsgálja egy garanciaalap felállításának lehetőségét, konkrét javaslat még nincs. Az valószínű, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak kell állniuk a feltöltés költségeit. A cél az, hogy ha egy pénztár esetleg bedől, tagjai bizonyos mértékig kártalanítást kapjanak az alapból.
A napokban nyilvános lett a tervezet, amely a 2019-es nyugdíjemelésről szól. A kormánynak még meg kell tárgyalnia, így ez még nem tekinthető hivatalos kormányzati álláspontnak – figyelmeztettek. A kérdés az volt, hogy miután a 2019-es költségvetés már rendelkezik a nyugdíjemelésről, belenyúlnak-e abba, és adnak-e nagyobb emelést. Erre korábban már volt példa, de ezúttal ezt nem tették meg. Így ha minden marad a mostani tervek szerint, 2019. január 1-jétől 2,7 százalékkal fog nőni a nyugdíj.
A problémát az jelentheti, hogy a nyugdíjasok inflációja ennél magasabb lehet. A nyugdíjemelést a kormány az inflációhoz kötötten határozza meg, csakhogy tavasszal, amikor készült a 2019-es költségvetés, még kisebb inflációval számoltak. A nyugdíjas-infláció, vagyis a főleg az idősek által használt termékek árainak emelkedése októberben már 3,4 százalékos volt.
Közben kisebbségbe kerültek Magyarországon azok, akik úgy gondolják, hogy kizárólag az állam feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni – ez derül ki az Aegon Magyarország legutóbbi reprezentatív kutatásából, amelyben 3 ezer válaszadót kérdeztek meg online módon a nyugdíj-megtakarításaikról. A válaszokból kiderül, hogy már csak a magyarok 35 százaléka gondolja, hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, míg 43 százalék közös feladatnak tartja, 21 százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben. Vagyis miközben egyre kevesebben bíznak az állami nyugdíjrendszerben, pontosabban abban, hogy normálisan meg lehet élni az állami nyugdíjből, az állam belép a megtakarítások piacára.
