Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Nagy falat és drága, ám szükségszerű egy valódi budapesti vasúti körgyűrű kialakítása. Hibátlannak kell lennie ahhoz, hogy az autósokat a tömegközlekedésre csábítsa.
Meglepetésként hatott, hogy a kormány felmelegítette a budapesti körvasút évtizedes ötletét. Az S-Bahn-koncepció nagyra tör, a Nyugatitól Zuglón, Kőbányán, Ferencvároson és Lágymányoson keresztül a Déliig vezető háromnegyedkör-vasutat kellene teljes körré kiegészíteni.
Az e heti HVG arról ír: egy elővárosi gyorsvasút szerelvényeinek legalább negyedóránként kell követniük egymást ahhoz, hogy az autósok nagy tömegei inkább vonatra üljenek. Csakhogy a szakemberek szerint a vágányok és a biztosítóberendezések rekonstrukciójával sem növelhető megfelelőre a Nyugati, a Keleti és a Déli befogadóképessége. Adódik a megoldás: csak minden második elővárosi vonat zötykölődjön be a mai végállomásra, a többi kanyarodjon rá a körvasútra.
Már a meglévő háromnegyed kör végigjárhatóságához is hiányzik két átkötés: a kőbányai Pongrác útnál (ahol a Kelenföldről jövő vágányok nem vezetnek rá a Nyugatiba menőkre) és a kelenföldi Nagyszőlős utcánál (ahol a Pest felől jövő vonatok nem tudnak a Déli felé kanyarodni). A Hungária körút melletti körvasútszakasz csupán kétvágányos, ez pedig nem elég arra, hogy a távolsági gyorsvonatok és a mindenhol megálló elővárosi szerelvények ne akadályozzák egymást.
Ráadásul ahhoz, hogy ezek a vonatok a városon belül valóban metrószerű szolgáltatást nyújtsanak, még valamire szükség van: gyors és komfortos átszállás lehetőségét megteremtő csomópontokra.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.