Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A magyar gazdaság belső ellentmondására hívják fel a figyelmet a túlóratörvénnyel szembeni tüntetések - írja a 444 a Financial Times cikkét idézve. A vezető gazdasági lap szerint az ellentmondás abból fakad, hogy a kormány maximalizálni akarja a külföldi termelő beruházásokat, miközben úgy tartja minimumon a bevándorlást, hogy kivándorol az országból a munkaerő.
A magyar gazdasági modell úgy néz ki, hogy olcsó, jól képzett munkaerőt biztosít a gyarapodó külföldi befektetések számára (csak egy példa: az autóipar tavaly már az ipari termelés 29 százalékát tette ki), csakhogy a magyar szakmunkások tömegesen hagyják el az országot, a helyükre érkező bevándorlókat pedig nem szívesen látja Orbán.
Az Eurostat adatai szerint a magyar ipari cégeknek a 93 százaléka már megérezte a munkaerőhiányt, majdnem a teljes ipari szektor szerint a munkaerőhiány korlátot jelent a termelésben 2018 utolsó negyedében. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a környező országokban sokkal alacsonyabb ez a szám. Lengyelországban az ipari cégek 51, Szlovákiában 37, Csehországban a 46 százaléka érezte meg az említett problémát.
"Közép-Európa kényelmes, olcsó termelési központ lett az eurózóna legnagyobb gazdasága számára, ami maga is munkaerőhiánnyal küzd számos szektorban", így az FT szerint, ha ez a gazdasági modell megroppan, akkor annak következményei Németországban is érezhetőek lesznek. Nem véletlen - jegyzi meg a lap a German Council for Foreign Relations elemzőjére hivatkozva -, hogy a közép-európai országok vezetői és multinacionális befektetők is figyelik most a magyarországi helyzetet.
