Nemrég írt a hvg.hu az ólom ivóvízcsövek problémájáról, amelyek miatt az ivóvíz ólomszennyezett lehet. A Főpolgármesteri Hivatal közleményt adott ki, amelyben azt írja, az EU már 1998-ban kiadott egy direktívát az ólomkoncentráció folyamatos csökkentéséről: az 50 milligramm/literes értéket 2008-ra 10-re kell csökkenteni. A Fővárosi Vízművek 20 év alatt 30 ezer ólom bekötővezetéket cserélt ki, ma már csak a 240 ezer bekötővezeték 1,6 százaléka ólom – ezek cseréjére pályázni lehet.

Kiderül a közleményből ugyanakkor, hogy még mindig van olyan köz-, gyerekintézmény, amelyben ólomcsövek vannak, nyár közepére ígéri a főváros, hogy ezeket teljes mértékben kicserléi biztonságos csövekre.

A budapesti víz ólomtartalmának átlagértéke az uniós 10 milligramm/liter értékhez képest 1,5 mg/l.

Az 1970 előtt épült lakásokban még lehetnek ólomcsövek, de a víztől is függ, mennyi ólom oldódik ki belőlük. "Minél lágyabb és minél savasabb az ivóvíz, annál erősebb a kioldódás, míg a kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkenti az ólom kioldódását a csövekből." A pangó víz is tartalmazhat ólmot, ezért érdemes kifolyatni a vizet.

Vannak víztisztító készülékek is: csak bevizsgált, hatósági tanúsítvánnyal ellátott, erre a célra valóban ajánlott készüléket érdemes vásárolni, amelynek karbantartásáról, tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell, mert egyébként nagyobb veszélyt jelenthet a használata, mint ha nem alkalmaznánk. A biztos, végleges megoldást azonban mindenképpen az ólomtartalmú vezetékek és szerelvények kicserélése jelenti. Aki pedig felújításkor új szerelvényeket szerez be, kiválasztásukkor kizárólag az ÁNTSZ nyilvántartásába vett, nyilvántartási számmal rendelkező terméket válasszon. Ezekről a kormányhivatalok honlapján adnak tájékoztatást.

Ha valaki szeretne választ kapni arra, hogy a csapjából folyó vízben kimutatható-e az ólomkoncentráció, ingyenes vizsgálatot kérhet az [email protected] elérhetőségen.