szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ötször nagyobbak az állatok, mint 50 éve, de a méretükkel együtt az étvágyunk is nőtt. Kérdés, meddig akarjuk ezt folytatni.

Míg a sertés- és marhafogyasztás nem változott az elmúlt 30 évben, csirkéből 70 százalékkal többet fogyasztanak az OECD-országokban 1990 óta. A trend azonban nem az étkezési szokások megváltozását tükrözi.

Az 1940-es évek óta tart a csirketenyésztés átalakulása, ami most ért a tetőpontra: az állatok egészségesebbek, nagyobbak, és kevesebbet is kell értük fizetni. A folyamatnak a csirkék látják a kárát – de úgy tűnik, van hajlandóság az etikus húsfogyasztásra. Az Economist összegyűjtötte, mit érdemes tudnunk, mielőtt legközelebb a henteshez megyünk.

70 éve nincs szó „kiscsirkékről”

Egyes számítások szerint a Földön jelenleg élő, hozzávetőlegesen 30 milliárd mezőgazdasági célra tenyésztett állatból 23 milliárdot tesznek ki csirkék. Nem mindig volt ez így azonban: rengeteg, többnyire gazdasági tényező is hozzájárult a csirkehús soha nem látott népszerűségéhez.

Az 1940-es évek Amerikájában elindult a „Chicken of Tomorrow”, azaz magyarul „A Holnap Csirkéje” című verseny, amin keresztül forradalmasítani akarták a csirketenyésztést. A farmerek elé kitűzött cél a következő volt:

  • neveljenek akkora állatokat, hogy egy család jól tudjon lakni belőle,
  • olyan mellizmai legyenek, amiből steaket lehet vágni,
  • a lábakban a csontok a lehető legkevesebb helyet foglalják el,
  • mindezt pedig úgy, hogy csökkentsék az árakat.

Bár a modern "brojler csirke" (a tömegtenyésztésben legnépszerűbb faj) így született meg, 1957 és 2005 között közel ötszörösére nőtt a madarak 56 napos korukban mért tömege, 0,9-ről 4,5 kilogrammra. 1960 óta ráadásul – az inflációt beleszámolva – nemzetközi szinten csökkent is a hús ára, miközben sertéshez és marhához drágábban lehet hozzájutni.

Az ipar növekedéséhez hozzájárult a higiéniás fejlődés is: az antibiotikumok miatt kevésbé kell odafigyelni az állatokra, így élhetnek többen, kisebb helyen, az emiatt csökkenő mozgáslehetőség pedig kevesebb táplálékot igényel. Sőt, miközben szinte havonta érkeznek kutatások a vörös húsok (mint a marha vagy a sertés) káros hatásairól, addig a csirkehús egészségességét alig kérdőjelezik meg a szakemberek.

Hol itt a probléma?

Az ipari mivolta miatt a csirkék tenyésztése és exportálása komoly kihívásoknak kell, hogy megfeleljen. Az Európai Unióban 1997 óta tilos a klórral fertőtlenített csirkék importja az Egyesült Államokból, és hiába a gyógyszerezés, a 2010-es évek madárinfluenza-járványai miatt például 2015 óta nem importál Kína amerikai madarakat, ezzel hatalmas gondot okozva az ottani, exportra termelő gazdáknak.

A legnagyobb probléma azonban az állatokat magukat érinti. Állatvédő csoportok állítása szerint akkorák a ma tenyésztett csirkék mellizmai, hogy párosodni is csak akkor tudnak, ha éheztetik őket. Régóta eltávolodtak a húsiparban attól is, hogy a madarak a lehető legtovább csak a tojásukért legyenek tartva. Sok helyen pedig akkorák az állatok, hogy a csontjaik már meg sem tudják mozgatni a rajtuk lévő tömeget, és így gyakorlatilag alig mozogva, leépülve, „zombiként” élik le az életüket.

Van remény

Az állatvédő szervezeteknek és alapítványoknak köszönhetően egyre több figyelmet kap a húsukért tenyésztett állatok életminősége. Hollandiában 60-ról 5 százalékra esett vissza a gyors növekedésű, „lufinak” gúnyolt csirkék bolti aránya 2015 és 2017 között, Nagy Britanniában pedig a szabadon tartott madarak tojásai népszerűbbek a ketrecben neveltekénél. 2012-ben az EU elindított egy szabályozási hullámot: betiltották a csirkék szűk ketrecben nevelését, amit átvettek Kaliforniában, az USA legnagyobb államában is.

Ennek megfelelően egyre több farmon váltanak organikus termelésre. Azonban sem ez, sem a vegetáriánus és vegán életmód látszólagos népszerűsége nem változtatott a tényen, hogy a fogyasztók a legolcsóbb húst veszik a legszívesebben. Egyelőre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megéri olcsóbb telefont venni? Kipróbáltuk a jóárasított, “lite” verziós mobilokat

Megéri olcsóbb telefont venni? Kipróbáltuk a jóárasított, “lite” verziós mobilokat

Orbán: A magyar demokráciát ért bírálatok politikai természetűek, nincs ténybeli alapjuk

Orbán: A magyar demokráciát ért bírálatok politikai természetűek, nincs ténybeli alapjuk

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

Ingyen utazhatnak Berlinben az iskoláskorúak

Ingyen utazhatnak Berlinben az iskoláskorúak

10 ország is megrendezné a 2023-as női foci-világbajnokságot

10 ország is megrendezné a 2023-as női foci-világbajnokságot

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag