Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Ötször nagyobbak az állatok, mint 50 éve, de a méretükkel együtt az étvágyunk is nőtt. Kérdés, meddig akarjuk ezt folytatni.
Míg a sertés- és marhafogyasztás nem változott az elmúlt 30 évben, csirkéből 70 százalékkal többet fogyasztanak az OECD-országokban 1990 óta. A trend azonban nem az étkezési szokások megváltozását tükrözi.
Az 1940-es évek óta tart a csirketenyésztés átalakulása, ami most ért a tetőpontra: az állatok egészségesebbek, nagyobbak, és kevesebbet is kell értük fizetni. A folyamatnak a csirkék látják a kárát – de úgy tűnik, van hajlandóság az etikus húsfogyasztásra. Az Economist összegyűjtötte, mit érdemes tudnunk, mielőtt legközelebb a henteshez megyünk.
Egyes számítások szerint a Földön jelenleg élő, hozzávetőlegesen 30 milliárd mezőgazdasági célra tenyésztett állatból 23 milliárdot tesznek ki csirkék. Nem mindig volt ez így azonban: rengeteg, többnyire gazdasági tényező is hozzájárult a csirkehús soha nem látott népszerűségéhez.
Az 1940-es évek Amerikájában elindult a „Chicken of Tomorrow”, azaz magyarul „A Holnap Csirkéje” című verseny, amin keresztül forradalmasítani akarták a csirketenyésztést. A farmerek elé kitűzött cél a következő volt:
Bár a modern "brojler csirke" (a tömegtenyésztésben legnépszerűbb faj) így született meg, 1957 és 2005 között közel ötszörösére nőtt a madarak 56 napos korukban mért tömege, 0,9-ről 4,5 kilogrammra. 1960 óta ráadásul – az inflációt beleszámolva – nemzetközi szinten csökkent is a hús ára, miközben sertéshez és marhához drágábban lehet hozzájutni.
Az ipar növekedéséhez hozzájárult a higiéniás fejlődés is: az antibiotikumok miatt kevésbé kell odafigyelni az állatokra, így élhetnek többen, kisebb helyen, az emiatt csökkenő mozgáslehetőség pedig kevesebb táplálékot igényel. Sőt, miközben szinte havonta érkeznek kutatások a vörös húsok (mint a marha vagy a sertés) káros hatásairól, addig a csirkehús egészségességét alig kérdőjelezik meg a szakemberek.
Az ipari mivolta miatt a csirkék tenyésztése és exportálása komoly kihívásoknak kell, hogy megfeleljen. Az Európai Unióban 1997 óta tilos a klórral fertőtlenített csirkék importja az Egyesült Államokból, és hiába a gyógyszerezés, a 2010-es évek madárinfluenza-járványai miatt például 2015 óta nem importál Kína amerikai madarakat, ezzel hatalmas gondot okozva az ottani, exportra termelő gazdáknak.
A legnagyobb probléma azonban az állatokat magukat érinti. Állatvédő csoportok állítása szerint akkorák a ma tenyésztett csirkék mellizmai, hogy párosodni is csak akkor tudnak, ha éheztetik őket. Régóta eltávolodtak a húsiparban attól is, hogy a madarak a lehető legtovább csak a tojásukért legyenek tartva. Sok helyen pedig akkorák az állatok, hogy a csontjaik már meg sem tudják mozgatni a rajtuk lévő tömeget, és így gyakorlatilag alig mozogva, leépülve, „zombiként” élik le az életüket.
Az állatvédő szervezeteknek és alapítványoknak köszönhetően egyre több figyelmet kap a húsukért tenyésztett állatok életminősége. Hollandiában 60-ról 5 százalékra esett vissza a gyors növekedésű, „lufinak” gúnyolt csirkék bolti aránya 2015 és 2017 között, Nagy Britanniában pedig a szabadon tartott madarak tojásai népszerűbbek a ketrecben neveltekénél. 2012-ben az EU elindított egy szabályozási hullámot: betiltották a csirkék szűk ketrecben nevelését, amit átvettek Kaliforniában, az USA legnagyobb államában is.
Ennek megfelelően egyre több farmon váltanak organikus termelésre. Azonban sem ez, sem a vegetáriánus és vegán életmód látszólagos népszerűsége nem változtatott a tényen, hogy a fogyasztók a legolcsóbb húst veszik a legszívesebben. Egyelőre.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag.
Sikerült megállapodniuk a találkozó helyszínéről is.
Szamos Miklós 78 éves volt, szívinfarktus végezhetett vele, miután az önkormányzat rátette a kezét legendás cukrászdájára.
A Nagy Márton által csak „borospincés háznak” nevezett ingatlanhoz jakuzzi is tartozik.
A kiérkező mentősök sem tudták megmenteni a fiú életét.