Még senkit nem hallgatott ki a Microsoft-botrányban az ügyészség

Még mindig nyomoznak az ügyben, de sok fejlemény nem történt.

  • hvg.hu hvg.hu
Még senkit nem hallgatott ki a Microsoft-botrányban az ügyészség

Még senkit nem hallgatott ki az ügyészség a Microsoft-botrány ügyében – közölte Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter. A legfőbb ügyész emlékeztetett: a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztus 8-án feljelentéskiegészítést, majd augusztus 23-án nyomozást rendelt el csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

A nyomozás még folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt – írta a Párbeszéd politikusának Polt, a nyomozás érdekeire való tekintettel pedig nem árult el több részletet.

A Belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy ők nem indítottak vizsgálatot a Microsoft szoftverlicenc-beszerzések miatt.

A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és egy Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. A SEC jelentésében konkrétan a rendőrség egyik beszerzését írta le a korrupciós séma példájaként. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyolc beszerzést rögzített a közbeszerzési rendszerben a jelentésekben szereplő két év alatt, együtt kevés híján kétmilliárd forint értékben – derült ki a hvg.hu által kikért adatokból. A DoJ nem nevezte meg az ORFK-t a saját beszámolójában, de dátumokat és összegeket írt, azokat a licencbeszerzések adataival összevetve szinte biztosra vehető, hogy ugyanazzal az esettel példálóztak, mint a SEC.

Nem csak a rendőrség, az ügyészség is érintett a Microsoft-botrányban, 2013-2014-ben 237 millióért vásároltak szoftverlicenceket. Sőt az Igazságügyi Minisztérium is, bár sokkal kisebb összegben. E két év öt legnagyobb beszerzése közül háromról jelentettek szabálytalanságokat az amerikai hatóságok a beszerzések teljes listája alapján. Az ügyészség (egész pontosan a Központi Nyomozó Főügyészség) augusztus 23-án nyomozást rendelt el, bár addig a pontig nem éppen egyszerűen jutott el. Korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították. Az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után sem kapkodtak, azt állították, hivatalosan kell információkat kérniük a DoJ-től, feljelentés híján nyilvános dokumentumok alapján nem intézkedhetnek csak úgy, utána pedig a dokumentumok elemzéséhez szükséges időre hivatkozva késlekedtek.

Ebben a két évben a KEF-es keretszerződés alatt az ORFK érintett beszerzése volt a második legértékesebb a maga bruttó 1,5 milliárd forintjával. Az első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 1,8 milliárdos beszerzése áll. A SEC a NAV-ot is megnevezte, ráadásul a jelentésben szereplő számokat a beszerzések adataival összevetve épp ezt a beszerzését hozták példaként. Nem volt belső vizsgálat a NAV a szervezet 2014-es szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban – közölte a szervezet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére.

Arról, hogy pontosan hogyan zajlottak ezek az ügyek, itt írtunk részletesen.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.