A Belügyminisztérium sem vizsgálódik a Microsoft-botrányban

„A Belügyminisztérium nem indított vizsgálatot a Microsoft szoftverlicenc-beszerzések ellenőrzése tárgyában” – közölte a tárca a Népszavával. A Belügyminisztérium részéről azért lehetne indokolt egy vizsgálat lefolytatása, mert a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az ügyben érintett a tárca felügyelete alatt működő rendőrség.

A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. A SEC jelentésében konkrétan a rendőrség egyik beszerzését írta le a korrupciós séma példájaként. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyolc beszerzést rögzített a közbeszerzési rendszerben a jelentésekben szereplő két év alatt, együtt kevés híján kétmilliárd forint értékben – derült ki a hvg.hu által kikért adatokból. A DoJ nem nevezte meg az ORFK-t a saját beszámolójában, de dátumokat és összegeket írt, azokat a licencbeszerzések adataival összevetve szinte biztosra vehető, hogy ugyanazzal az esettel példálóztak, mint a SEC.

Nem csak a rendőrség, az ügyészség is érintett a Microsoft-botrányban, 2013-2014-ben 237 millióért vásároltak szoftverlicenceket. Sőt az Igazságügyi Minisztérium is, bár sokkal kisebb összegben. E két év öt legnagyobb beszerzése közül háromról jelentettek szabálytalanságokat az amerikai hatóságok a beszerzések teljes listája alapján. Az ügyészség (egész pontosan a Központi Nyomozó Főügyészség) augusztus 23-án nyomozást rendelt el, bár addig a pontig nem éppen egyszerűen jutott el. Korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították. Az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után sem kapkodtak, azt állították, hivatalosan kell információkat kérniük a DoJ-től, feljelentés híján nyilvános dokumentumok alapján nem intézkedhetnek csak úgy, utána pedig a dokumentumok elemzéséhez szükséges időre hivatkozva késlekedtek.

Ebben a két évben a KEF-es keretszerződés alatt az ORFK érintett beszerzése volt a második legértékesebb a maga bruttó 1,5 milliárd forintjával. Az első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 1,8 milliárdos beszerzése áll. A SEC a NAV-ot is megnevezte, ráadásul a jelentésben szereplő számokat a beszerzések adataival összevetve épp ezt a beszerzését hozták példaként. Nem volt belső vizsgálat a NAV a szervezet 2014-es szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban – közölte a szervezet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére.