Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Még vizsgálják a friss bírósági ítélet és versenyhivatali végzés nyomán kialakult jogi helyzetet, de a TASZ újabb pert fog indítani a kormányközeli médiaholding ügyében.
A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) biztosan megtámadja a versenyhivatal eljárását a kormányközeli médiaholding (Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvány, KESMA) létrehozása ügyében – mondta el a hvg.hu-nak Dojcsák Dalma, a szervezet politikai szabadságjogi projektjének vezetője.
A TASZ egyelőre keresi a jogi utat az ügy folytatására, a végső cél az, hogy a KESMA versenyfelügyeleti eljárás nélküli létrehozását lehetővé tevő kormányrendeletet támadják bírósági úton.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január 29-én adott ki egy végzést arról, hogy visszautasítja a KESMA több Fidesz-közeli médiacégben való tulajdonszerzése (vagyis e cégek összefonódása) ügyében 2018 végén érkezett bejelentést, mivel a kormány egy rendelettel nemzetstratégiai jelentőségű üggyé nyilvánította a fúziót, így a hivatalnak nincs hatásköre eljárni. A GVH egyszer már lefolytatta az eljárást, ám a TASZ és a Szabad Pécs által indított perben a bíróság arra jutott, hogy jogtalanul zárta le, ezért ismétlésre kötelezte. A megismételt eljárás lezárásaképp született a visszautasító határozat.
Dojcsák szerint a GVH érdekesen oldotta meg a helyzetet, ugyanis nem talált olyan jogszabályhelyet, ami alapján a bejelentést visszautasíthatta volna, ezért álláspontja szerint úgy kell tekintenie, mintha a fúzió értéke nem érné el a vizsgálatot indokló küszöbértéket.
A helyzet azért ilyen bonyolult, mert a versenytörvény 2013-as módosítása szerint nem kell bejelenteni GVH-nak a kormány által nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított fúziókat. Azonban a KESMA 2018-ban már megtette a bejelentést, mikor a kormány kiadta a mentesítő rendeletet, a törvény azonban nem rendelkezik róla, hogyan kellene kezelnie a GVH-nak az ilyen eseteket. Vagyis az országgyűlés joghézagot hagyott a versenytörvényben, erről itt írtunk részletesen:
A fideszes médiamonstrum joghézagba rántotta a versenyhivatalt
Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból" kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.
A magyar sajtó jelentős részét (sőt a megyei közéleti napilapok területén például az egészét) birtokló KESMA léte mind versenyjogi, mind médiajogi szempontból aggályos – erre jutott mások mellett az Európai Bizottság és az Európa Tanács. Egy ekkora fúziót a versenyhivatalnak szinte biztosan vizsgálnia kellett volna, ha a kormány nem nyilvánítja nemzetstratégiai jelentőségűvé az ügyletet. A kormányrendeletet az Alkotmánybíróság a parlamenti ellenzék vizsgálja, de ebben az eljárásban nem köti határidő. Ha bíróság kérné az Alkotmánybíróság eljárását, akkor három hónapon belül döntenie kellene.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Még több százezer szavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy érvényes legyen a 2022-es referendum, mégis ezt tekinti a kormány a népakarat megnyilvánulásának.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Timur Ivanovot a bíróság különösen nagy értékű sikkasztásban, valamint bűnszövetkezetben elkövetett, ugyancsak különösen nagy értékű pénzmosásban találta bűnösnek.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
A tettes a korábbi élettársa volt, aki a támadás folyamán életveszélyesen megsebesítette a közös gyereküket, majd magával is végzett.