Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból” kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

Elsősorban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hibája, hogy pert vesztett a Fidesz-közeli médiaholding (a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, avagy KESMA) létrejötte körüli eljárása ügyében, hanem az országgyűlés fideszes többségéé és a kormányé. A Fidesz ugyanis olyan helyzetbe hozta a versenyhivatalt, aminek megoldása a hatályos jogszabályok értelmében valóban nem egyértelmű – és a bíróság szerint a GVH rossz megoldást választott.

A bíróság csak a jogalkotói szándékot tudta nézni

Az országgyűlés 2013-ban módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt. avagy versenytörvény), ez szabályozza egyebek mellett, hogy milyen vállalati összefonódásokat kell bejelenteni a GVH-nak, és hogyan kell ezeket a versenyhatóságnak kezelnie. Ekkor került be a jogszabályba az a kiskapu, hogy a kormány rendeletileg nemzetgazdasági jelentőségűvé minősíthet egyes fúziókat, amiket így be sem kell jelenteni a GVH-nál.

Épp ezt tette a kormány 2018-ban, miután számtalan Fidesz-közeli vállalkozó ajándékozta oda cégeit (és azokkal a magyar sajtó jelentős részét) a KESMA-nak. Ám eddigre az összeolvadást a KESMA már bejelentette a GVH-nál. A kormány számára kiskapuval felszerelt Tpvt. azonban semmit nem mond arról, mit kell tenni, ha már folyamatban lévő ügyet nyilvánít nemzetstratégiai érdekűvé a kormány. Értelemszerűen egy már bejelentett ügyet nem lehet nem bejelentetté tenni.

A GVH eljárását bíróság előtt megtámadó Szabad Pécs és a TASZ pont ezzel (is) érveltek: a kormányrendelet adta bejelentési kötelezettség alóli felmentés nem vonatkozhat a KESMA-fúzióra, hiszen azt már bejelentették. A bíróság ezt az érvet azonban nem fogadta el, de nem a Tpvt. (vagy bármely más jogszabály) valamely konkrét paragrafusára hivatkozva, hanem a jogalkotói szándékra, amely kiolvasható a törvény indoklásából. Más szóval a bíróság sem talált konkrét paragrafust, amely alapján kijelenthető, hogy a GVH megfelelően járt el. A bíróság szerint a törvény indoklásából viszont egyértelmű, hogy a jogalkotó azt akarta elérni, hogy a GVH ne vizsgálja a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított ügyeket, ezért a GVH mégiscsak helyesen járt el, amikor nem vizsgálta a KESMA-fúziót, hiába érkezett a kormányrendelet a bejelentés után.

©

Sikerült csinálni egy jó nagy joghézagot

Ahogy említettük, a versenytörvény 2013-as módosítása nem sikerült valami jól (sőt a módosítás módosítása sem, mert ilyen is volt). A törvénybe összesen két paragrafust toldottak bele:

  • Az egyik kimondja, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásokat nem kell bejelenteni,
  • A másik pedig azt, hogy a kormány rendeletben minősíthet nemzetstratégiai jelentőségűvé összefonódásokat.

A törvény azon részéhez, amely azt szabályozza, hogyan kell kezelnie a GVH-nak a bejelentéseket, már nem nyúltak – most majd talán fognak. Ha a GVH-hoz olyan ügyről érkezik bejelentés, aminél a körülmények nem indokolnak vizsgálatot, akkor erről hatósági bizonyítványt állít ki. Ezt tette 2018 decemberében a KESMA kérésére, miután a kormány kiadta a mentesítő rendeletet. A bíróság döntése szerint jogtalanul, mert az összeolvadás körülményei és hatásai nem voltak tisztázottak, ezt egyébként a GVH is elismerte.

©

A bíróság ezért megsemmisítette a GVH által kiállított hatósági bizonyítványt, és új eljárásra kötelezte a hivatalt. Ne feledjük: a Tpvt. még mindig nem szabályozza, hogyan kellene a versenyhivatalnak kezelnie ezt a helyzetet. A GVH azonban elegánsan átvágta a Fidesz által összegabalyított gordiuszi csomót: megkérdezték a KESMA-t, hogy fenntartja-e a 2018 végi kérését, miszerint hatósági bizonyítványt kér az összeolvadásról. A KESMA pedig visszavonta kérését. A GVH kiadott egy végzést, miszerint a hatáskör híján (mert nemzetstratégiai ügy) az eredeti összefonódás-bejelentést visszautasítja.

A versenyhivatal ezzel az ügyet a maga részéről lezártnak tekinti. „A Fővárosi Törvényszék a GVH-t kizárólag az összefonódás-bejelentési eljárás megismétlésére kötelezte, amely kötelezésnek a Hivatal a hivatkozott döntés meghozatalával eleget tett” – írták a hvg.hu kérdésére. Hatósági bizonyítványt nemzetstratégiaivá nyilvánított ügyben nem jogosultak kiadni, ezt a bírósági ítélet egyértelművé tette.

Az nem probléma, hogy a KESMA-nak immár nincs hatósági bizonyítványa a fúzióról (minthogy azt a bíróság megsemmisítette, a GVH pedig nem ad ki újat), mert csak a bejelentésköteles összefonódásoknál kell a bizonyítvány, a KESMA-fúzió viszont nem ilyen (ugyanis nemzetstratégiai jelentőségű) – érvelt a versenyhivatal a hvg.hu-nak megküldött válaszában.

Önálló képviselői indítványként terjesztették be

Egy szó mint száz, ha az országgyűlés nem csapja össze a versenytörvény módosítását, akkor a GVH nem került volna ebbe a kellemetlen helyzetbe. A módosítást amúgy Koszorús László fideszes képviselő terjesztette be önálló indítványként, amelyhez később csatlakozott Bencsik János is. Az eredeti módosításban még az szerepelt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű fúziókhoz nem kell a GVH „engedélyét kérni” – ami így versenyjogilag elég slendrián megfogalmazás.

Koszorús László
©

Ezt módosították 2016-ban egy salátatörvénnyel a jelenleg hatályos bejelentési kötelezettségre. Koszorúsnak ehhez már nem volt köze, a 2014-es országgyűlési választáson már nem kapott befutó helyet a Fidesz listáján. Kapott viszont egy fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkári pozíciót az azóta megszűnt Fejlesztési Minisztériumban, 2015-ben pedig egy igazgatósági helyet a Szerencsejáték Zrt.-nél. 2019 tavasza óta tagja a (szinte) teljes állami szféra informatikai beszerzéseiért felelős Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) igazgatóságának. Koszorús a Fidesz ifjúsági szervezetéből, a Fidelitasból indult, aminek 1999 és 2010 között országos alelnöke volt, 2006-ban lett parlamenti képviselő és Orbán Viktor pártelnöki kabinetjének vezetőhelyettese.

Versenyjogi szakértők már beterjesztésekor kritizálták a módosítást, amiért az lényegében az egyik legfontosabb feladatában, a fúziókontroll gyakorlásában bénítja meg a hatóságot. Juhász Miklós, a GVH 2010-ben kinevezett elnöke azzal ütötte el a kritikákat, hogy a mindenkori a kormányzatnak parlamenti többség birtokában korábban is lehetősége volt törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a Versenytörvény hatálya alól.

A kormánynak előre tudnia kellett

Másfelől elkerülhető lett volna az egész hercehurca, ha a kormány még az előtt minősíti nemzetgazdasági jelentőségűvé a Fidesz-közeli médiacégek összeolvadását, hogy ezt a KESMA bejelenti a GVH-nak. Mondhatnók, hogy a kormányban nem tudhattak az összeolvadásról annak nyilvánosságra hozatala előtt. Ez azonban aligha reális feltételezés: a KESMA alapítója és immár a központi cég, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója Liszkay Gábor, a Mediaworksöt egyébként nem más ajándékozta oda, mint maga Mészáros Lőrinc. A vállalatcsoporttá alakulás pillanatában a KESMA-birodalom 29 cégből és több száz médiatermékből állt, úgy mint a Hír Tv, az Origo, az azóta Magyar Nemzetté átlényegül Magyar Idők, illetve a megyei lapok tokkal-vonóval.

A konkrét ügytől eltekintve azért nem elképzelhetetlen, hogy a bármikori kormány egy folyamatban lévő, tudta nélkül indult, a GVH-hoz már bejelentett összefonódást kívánjon nemzetstratégiai jelentőségű fúzióvá nyilvánítani. Így a versenytörvényben hagyott joghézag nemcsak a KESMA-ügyben problémás, hanem általában véve. Nyilván a jogalkotói szándék sem az volt, hogy csak a kormány által előre látott fúziókat lehessen kivonni a versenytörvény hatálya alól – ahogy ezt a bíróság is megállapította, illetve erre utal a törvénymódosítás eredeti szövege (nem kell a GVH „engedélyét kérni”). Nagyon úgy tűnik, hogy egész egyszerűen nem sikerült jól beszerelni a kiskaput a versenytörvénybe. Persze sosem késő megszerelni, aminek a parlamenti többség, sőt kétharmad birtokában nincs semmi akadálya, mindenesetre a helyzet újfent rávilágít a fideszes jogalkotás minőségi problémáira.

Liszkay Gábor
©

Az Alkotmánybíróság még vizsgálja

Szokatlan módon egyébként a GVH úgy adott ki közleményt a bírósági ítélet után a KESMA-ügyet lezáró végzésről, hogy magát a végzést nem mellékelte hozzá – ezt csak órákkal később, kora este tették meg.

A GVH érdekesen oldotta meg a helyzetet, ugyanis nem talált olyan jogszabályhelyet, ami alapján a bejelentést visszautasíthatta volna, ezért álláspontja szerint úgy kell tekintenie, mintha a fúzió értéke nem érné el a vizsgálatot indokló küszöbértéket – magyarázta a hvg.hu-nak Dojcsák Dalma, a TASZ poltikai szabadságjogi projektjének vezetője. A TASZ egyelőre keresi a jogi utat az ügyfolytatására, de perelni fognak az eljárás miatt. A végső cél az, hogy a KESMA versenyfelügyeleti eljárás nélküli létrehozását lehetővé tevő kormányrendeletet támadják bírósági úton.

A TASZ és a Szabad Pécs továbbra is meg van győződve arról, hogy a KESMA létrejötte alkotmánysértő módon ássa alá a piaci versenyt és a sajtószabadságot. „Számítottunk rá, hogy a GVH ismét úgy dönt, hogy nem járhat el a KESMA ügyében. A végső célunk az, hogy bebizonyosodjon: a KESMA-nak utat nyitó kormányrendelet alkotmánysértő. Újabb eljárást fogunk indítani, hogy erről is döntés születhessen” – mondta el Dojcsák Dalma.

A mostani perben a TASZ kérte a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, de ezt nem tartották szükségesnek. A KESMA-ügy egyébként már az Ab előtt van, ugyanis a parlamenti ellenzék utólagos normakontrollt kért a nemzetstratégiai minősítés miatt. Viszont az Alkotmánybíróságot ebben az eljárásban nem köti határidő, így nem tudni, mikor fognak döntésre jutni. A KESMA léte alkotmányos szempontból aggályos, mert a médiapiac akkora szeletét uralja, ami torzíthatja a versenyt, és árthat a média sokszínűségének. Legalábbis erre jutott az Európai Bizottság és az Európa Tanács jelentése is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Furgonokban csempészték a lopott quadokat

Furgonokban csempészték a lopott quadokat

Szerdától a Szöulból érkező utasok lázát is mérik Ferihegyen

Szerdától a Szöulból érkező utasok lázát is mérik Ferihegyen

Megszavazták a 2020-as fővárosi költségvetést

Megszavazták a 2020-as fővárosi költségvetést