Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból” kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

Elsősorban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hibája, hogy pert vesztett a Fidesz-közeli médiaholding (a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, avagy KESMA) létrejötte körüli eljárása ügyében, hanem az országgyűlés fideszes többségéé és a kormányé. A Fidesz ugyanis olyan helyzetbe hozta a versenyhivatalt, aminek megoldása a hatályos jogszabályok értelmében valóban nem egyértelmű – és a bíróság szerint a GVH rossz megoldást választott.

A bíróság csak a jogalkotói szándékot tudta nézni

Az országgyűlés 2013-ban módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt. avagy versenytörvény), ez szabályozza egyebek mellett, hogy milyen vállalati összefonódásokat kell bejelenteni a GVH-nak, és hogyan kell ezeket a versenyhatóságnak kezelnie. Ekkor került be a jogszabályba az a kiskapu, hogy a kormány rendeletileg nemzetgazdasági jelentőségűvé minősíthet egyes fúziókat, amiket így be sem kell jelenteni a GVH-nál.

Épp ezt tette a kormány 2018-ban, miután számtalan Fidesz-közeli vállalkozó ajándékozta oda cégeit (és azokkal a magyar sajtó jelentős részét) a KESMA-nak. Ám eddigre az összeolvadást a KESMA már bejelentette a GVH-nál. A kormány számára kiskapuval felszerelt Tpvt. azonban semmit nem mond arról, mit kell tenni, ha már folyamatban lévő ügyet nyilvánít nemzetstratégiai érdekűvé a kormány. Értelemszerűen egy már bejelentett ügyet nem lehet nem bejelentetté tenni.

A GVH eljárását bíróság előtt megtámadó Szabad Pécs és a TASZ pont ezzel (is) érveltek: a kormányrendelet adta bejelentési kötelezettség alóli felmentés nem vonatkozhat a KESMA-fúzióra, hiszen azt már bejelentették. A bíróság ezt az érvet azonban nem fogadta el, de nem a Tpvt. (vagy bármely más jogszabály) valamely konkrét paragrafusára hivatkozva, hanem a jogalkotói szándékra, amely kiolvasható a törvény indoklásából. Más szóval a bíróság sem talált konkrét paragrafust, amely alapján kijelenthető, hogy a GVH megfelelően járt el. A bíróság szerint a törvény indoklásából viszont egyértelmű, hogy a jogalkotó azt akarta elérni, hogy a GVH ne vizsgálja a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított ügyeket, ezért a GVH mégiscsak helyesen járt el, amikor nem vizsgálta a KESMA-fúziót, hiába érkezett a kormányrendelet a bejelentés után.

©

Sikerült csinálni egy jó nagy joghézagot

Ahogy említettük, a versenytörvény 2013-as módosítása nem sikerült valami jól (sőt a módosítás módosítása sem, mert ilyen is volt). A törvénybe összesen két paragrafust toldottak bele:

  • Az egyik kimondja, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásokat nem kell bejelenteni,
  • A másik pedig azt, hogy a kormány rendeletben minősíthet nemzetstratégiai jelentőségűvé összefonódásokat.

A törvény azon részéhez, amely azt szabályozza, hogyan kell kezelnie a GVH-nak a bejelentéseket, már nem nyúltak – most majd talán fognak. Ha a GVH-hoz olyan ügyről érkezik bejelentés, aminél a körülmények nem indokolnak vizsgálatot, akkor erről hatósági bizonyítványt állít ki. Ezt tette 2018 decemberében a KESMA kérésére, miután a kormány kiadta a mentesítő rendeletet. A bíróság döntése szerint jogtalanul, mert az összeolvadás körülményei és hatásai nem voltak tisztázottak, ezt egyébként a GVH is elismerte.

©

A bíróság ezért megsemmisítette a GVH által kiállított hatósági bizonyítványt, és új eljárásra kötelezte a hivatalt. Ne feledjük: a Tpvt. még mindig nem szabályozza, hogyan kellene a versenyhivatalnak kezelnie ezt a helyzetet. A GVH azonban elegánsan átvágta a Fidesz által összegabalyított gordiuszi csomót: megkérdezték a KESMA-t, hogy fenntartja-e a 2018 végi kérését, miszerint hatósági bizonyítványt kér az összeolvadásról. A KESMA pedig visszavonta kérését. A GVH kiadott egy végzést, miszerint a hatáskör híján (mert nemzetstratégiai ügy) az eredeti összefonódás-bejelentést visszautasítja.

A versenyhivatal ezzel az ügyet a maga részéről lezártnak tekinti. „A Fővárosi Törvényszék a GVH-t kizárólag az összefonódás-bejelentési eljárás megismétlésére kötelezte, amely kötelezésnek a Hivatal a hivatkozott döntés meghozatalával eleget tett” – írták a hvg.hu kérdésére. Hatósági bizonyítványt nemzetstratégiaivá nyilvánított ügyben nem jogosultak kiadni, ezt a bírósági ítélet egyértelművé tette.

Az nem probléma, hogy a KESMA-nak immár nincs hatósági bizonyítványa a fúzióról (minthogy azt a bíróság megsemmisítette, a GVH pedig nem ad ki újat), mert csak a bejelentésköteles összefonódásoknál kell a bizonyítvány, a KESMA-fúzió viszont nem ilyen (ugyanis nemzetstratégiai jelentőségű) – érvelt a versenyhivatal a hvg.hu-nak megküldött válaszában.

Önálló képviselői indítványként terjesztették be

Egy szó mint száz, ha az országgyűlés nem csapja össze a versenytörvény módosítását, akkor a GVH nem került volna ebbe a kellemetlen helyzetbe. A módosítást amúgy Koszorús László fideszes képviselő terjesztette be önálló indítványként, amelyhez később csatlakozott Bencsik János is. Az eredeti módosításban még az szerepelt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű fúziókhoz nem kell a GVH „engedélyét kérni” – ami így versenyjogilag elég slendrián megfogalmazás.

Koszorús László
©

Ezt módosították 2016-ban egy salátatörvénnyel a jelenleg hatályos bejelentési kötelezettségre. Koszorúsnak ehhez már nem volt köze, a 2014-es országgyűlési választáson már nem kapott befutó helyet a Fidesz listáján. Kapott viszont egy fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkári pozíciót az azóta megszűnt Fejlesztési Minisztériumban, 2015-ben pedig egy igazgatósági helyet a Szerencsejáték Zrt.-nél. 2019 tavasza óta tagja a (szinte) teljes állami szféra informatikai beszerzéseiért felelős Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) igazgatóságának. Koszorús a Fidesz ifjúsági szervezetéből, a Fidelitasból indult, aminek 1999 és 2010 között országos alelnöke volt, 2006-ban lett parlamenti képviselő és Orbán Viktor pártelnöki kabinetjének vezetőhelyettese.

Versenyjogi szakértők már beterjesztésekor kritizálták a módosítást, amiért az lényegében az egyik legfontosabb feladatában, a fúziókontroll gyakorlásában bénítja meg a hatóságot. Juhász Miklós, a GVH 2010-ben kinevezett elnöke azzal ütötte el a kritikákat, hogy a mindenkori a kormányzatnak parlamenti többség birtokában korábban is lehetősége volt törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a Versenytörvény hatálya alól.

A kormánynak előre tudnia kellett

Másfelől elkerülhető lett volna az egész hercehurca, ha a kormány még az előtt minősíti nemzetgazdasági jelentőségűvé a Fidesz-közeli médiacégek összeolvadását, hogy ezt a KESMA bejelenti a GVH-nak. Mondhatnók, hogy a kormányban nem tudhattak az összeolvadásról annak nyilvánosságra hozatala előtt. Ez azonban aligha reális feltételezés: a KESMA alapítója és immár a központi cég, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója Liszkay Gábor, a Mediaworksöt egyébként nem más ajándékozta oda, mint maga Mészáros Lőrinc. A vállalatcsoporttá alakulás pillanatában a KESMA-birodalom 29 cégből és több száz médiatermékből állt, úgy mint a Hír Tv, az Origo, az azóta Magyar Nemzetté átlényegül Magyar Idők, illetve a megyei lapok tokkal-vonóval.

A konkrét ügytől eltekintve azért nem elképzelhetetlen, hogy a bármikori kormány egy folyamatban lévő, tudta nélkül indult, a GVH-hoz már bejelentett összefonódást kívánjon nemzetstratégiai jelentőségű fúzióvá nyilvánítani. Így a versenytörvényben hagyott joghézag nemcsak a KESMA-ügyben problémás, hanem általában véve. Nyilván a jogalkotói szándék sem az volt, hogy csak a kormány által előre látott fúziókat lehessen kivonni a versenytörvény hatálya alól – ahogy ezt a bíróság is megállapította, illetve erre utal a törvénymódosítás eredeti szövege (nem kell a GVH „engedélyét kérni”). Nagyon úgy tűnik, hogy egész egyszerűen nem sikerült jól beszerelni a kiskaput a versenytörvénybe. Persze sosem késő megszerelni, aminek a parlamenti többség, sőt kétharmad birtokában nincs semmi akadálya, mindenesetre a helyzet újfent rávilágít a fideszes jogalkotás minőségi problémáira.

Liszkay Gábor
©

Az Alkotmánybíróság még vizsgálja

Szokatlan módon egyébként a GVH úgy adott ki közleményt a bírósági ítélet után a KESMA-ügyet lezáró végzésről, hogy magát a végzést nem mellékelte hozzá – ezt csak órákkal később, kora este tették meg.

A GVH érdekesen oldotta meg a helyzetet, ugyanis nem talált olyan jogszabályhelyet, ami alapján a bejelentést visszautasíthatta volna, ezért álláspontja szerint úgy kell tekintenie, mintha a fúzió értéke nem érné el a vizsgálatot indokló küszöbértéket – magyarázta a hvg.hu-nak Dojcsák Dalma, a TASZ poltikai szabadságjogi projektjének vezetője. A TASZ egyelőre keresi a jogi utat az ügyfolytatására, de perelni fognak az eljárás miatt. A végső cél az, hogy a KESMA versenyfelügyeleti eljárás nélküli létrehozását lehetővé tevő kormányrendeletet támadják bírósági úton.

A TASZ és a Szabad Pécs továbbra is meg van győződve arról, hogy a KESMA létrejötte alkotmánysértő módon ássa alá a piaci versenyt és a sajtószabadságot. „Számítottunk rá, hogy a GVH ismét úgy dönt, hogy nem járhat el a KESMA ügyében. A végső célunk az, hogy bebizonyosodjon: a KESMA-nak utat nyitó kormányrendelet alkotmánysértő. Újabb eljárást fogunk indítani, hogy erről is döntés születhessen” – mondta el Dojcsák Dalma.

A mostani perben a TASZ kérte a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, de ezt nem tartották szükségesnek. A KESMA-ügy egyébként már az Ab előtt van, ugyanis a parlamenti ellenzék utólagos normakontrollt kért a nemzetstratégiai minősítés miatt. Viszont az Alkotmánybíróságot ebben az eljárásban nem köti határidő, így nem tudni, mikor fognak döntésre jutni. A KESMA léte alkotmányos szempontból aggályos, mert a médiapiac akkora szeletét uralja, ami torzíthatja a versenyt, és árthat a média sokszínűségének. Legalábbis erre jutott az Európai Bizottság és az Európa Tanács jelentése is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Extravagáns és méregdrága az aranyozott karbon kerékpár

Extravagáns és méregdrága az aranyozott karbon kerékpár

Hadházy feljelentést tett a rendőrségen, mert szerinte Tiborcz turai kastélyszállója vendégeket fogad

Hadházy feljelentést tett a rendőrségen, mert szerinte Tiborcz turai kastélyszállója vendégeket fogad

A Moszad kibertámadást követhetett el az iráni urándúsító ellen

A Moszad kibertámadást követhetett el az iráni urándúsító ellen