Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"01fd12ab-cb69-4598-8d29-27c600f5b312","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Több mint 56 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett az országba, főként a Donald Trump intézkedései nyomán fellángoló pénzpiaci pánik miatt. ","shortLead":"Több mint 56 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett az országba, főként a Donald Trump intézkedései nyomán...","id":"20250516_Aprilisban-rekordmennyisegu-toke-aramlott-be-Japanba-a-vamhaboru-miatt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/01fd12ab-cb69-4598-8d29-27c600f5b312.jpg","index":0,"item":"21b82491-b5bc-4bfe-8ffb-51a01200d719","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250516_Aprilisban-rekordmennyisegu-toke-aramlott-be-Japanba-a-vamhaboru-miatt","timestamp":"2025. május. 16. 08:18","title":"Áprilisban rekordmennyiségű tőke áramlott be Japánba a vámháború miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dcc429db-730f-4e86-a2e9-b71c48532521","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A ház egyik lakója arról beszélt, hogy már csak ő maradt az egyetlen tulajdonos a házban, aki a minisztertől független.","shortLead":"A ház egyik lakója arról beszélt, hogy már csak ő maradt az egyetlen tulajdonos a házban, aki a minisztertől független.","id":"20250516_Egy-belvarosi-tarsashazban-terjeszkedik-Lazar-Janos","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dcc429db-730f-4e86-a2e9-b71c48532521.jpg","index":0,"item":"bbec3a22-4459-494f-b61b-08f546164c0b","keywords":null,"link":"/itthon/20250516_Egy-belvarosi-tarsashazban-terjeszkedik-Lazar-Janos","timestamp":"2025. május. 16. 09:43","title":"Egy belvárosi társasházban terjeszkedik Lázár János","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c4e136a1-08ad-4483-9a4e-969bdff8aba3","c_author":"Fülöp István","category":"tudomany","description":"Az ipar 4.0-t legtöbbször az automatizálással, a mesterséges intelligenciával és az okosgyárakkal azonosítják, és főként a gyártás szemszögéből vizsgálják az elért eredményeket. Ezeknél jóval kevesebbszer van szó egy legalább ennyire fontos vetületről: arról, hogy ezek a technológiák segíthetnek a környezeti fenntarthatóság előmozdításában is. Több tanulmány is vizsgálta az elmúlt években ezeket a hatásokat, és az eredmények kifejezetten biztatók, azonban rosszul, vagy „fél szívvel” használva ezek kifejezetten a fenntarthatóság ellen is dolgozhatnak.","shortLead":"Az ipar 4.0-t legtöbbször az automatizálással, a mesterséges intelligenciával és az okosgyárakkal azonosítják, és...","id":"20250516_ipar-4-0-fenntarthatosag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c4e136a1-08ad-4483-9a4e-969bdff8aba3.jpg","index":0,"item":"738d6f28-b690-4f83-b552-0d4e2d1f87d3","keywords":null,"link":"/tudomany/20250516_ipar-4-0-fenntarthatosag","timestamp":"2025. május. 16. 10:30","title":"Okosabb, tisztább, zöldebb: hogyan segít az ipar 4.0 a fenntarthatóságban?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ebf01134-2d1b-498f-aff2-b3a68a3b4378","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók az ALDH4A1 nevű fehérje vizsgálata során azt találták, hogy a hiánya elősegítheti a sejtek rákos sejtekké való alakulását.","shortLead":"Amerikai kutatók az ALDH4A1 nevű fehérje vizsgálata során azt találták, hogy a hiánya elősegítheti a sejtek rákos...","id":"20250515_rakos-sejt-daganat-sejtek-energiatermelese-aldh4a1-feherje","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ebf01134-2d1b-498f-aff2-b3a68a3b4378.jpg","index":0,"item":"9c95d863-55d0-41c7-91c7-6aa86bc5c3bc","keywords":null,"link":"/tudomany/20250515_rakos-sejt-daganat-sejtek-energiatermelese-aldh4a1-feherje","timestamp":"2025. május. 15. 20:03","title":"Titkos funkciót találtak egy emberi fehérjénél, köze lehet a rák kialakulásához","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f9eb85f0-2f0c-4e38-adbb-7d019a80a69d","c_author":"Domány András","category":"itthon","description":"Több mint másfél év után lett újra teljes jogú vezetője az intézménynek.","shortLead":"Több mint másfél év után lett újra teljes jogú vezetője az intézménynek.","id":"20250515_Farkas-Gabort-kineveztek-a-Zeneakademia-rektorava","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f9eb85f0-2f0c-4e38-adbb-7d019a80a69d.jpg","index":0,"item":"7599d1b8-0002-406f-a938-df2a5873430b","keywords":null,"link":"/itthon/20250515_Farkas-Gabort-kineveztek-a-Zeneakademia-rektorava","timestamp":"2025. május. 15. 10:09","title":"Farkas Gábort kinevezték a Zeneakadémia rektorává","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"94c064f7-fe85-41d1-8f52-8b10ee4b1e04","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Mindössze huszonöt éves volt, azonnal megbánta, és azóta is bánja a műtétet, amely ráadásul további komoly problémákhoz vezetett. A színész elmondta, miért érezte úgy, hogy mégis így kell tennie.","shortLead":"Mindössze huszonöt éves volt, azonnal megbánta, és azóta is bánja a műtétet, amely ráadásul további komoly problémákhoz...","id":"20250515_Jamie-Lee-Curtis-elarulta-miert-vetette-ala-magat-plasztikai-mutetnek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/94c064f7-fe85-41d1-8f52-8b10ee4b1e04.jpg","index":0,"item":"4c58c734-76e8-4746-bc25-150b8f7736f4","keywords":null,"link":"/elet/20250515_Jamie-Lee-Curtis-elarulta-miert-vetette-ala-magat-plasztikai-mutetnek","timestamp":"2025. május. 15. 14:50","title":"Jamie Lee Curtis elárulta, miért vetette alá magát plasztikai műtétnek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"808048e9-c026-425e-a47b-e0f13e09a1ba","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A párt a kormány által „átláthatósági” törvénynek nevezett javaslat ellen tiltakozott.","shortLead":"A párt a kormány által „átláthatósági” törvénynek nevezett javaslat ellen tiltakozott.","id":"20250516_Voros-festekkel-ontottek-le-a-Szuverenitasvedelmi-Hivatal-villajat-a-Momentum-kepviseloi","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/808048e9-c026-425e-a47b-e0f13e09a1ba.jpg","index":0,"item":"4114a114-ef18-47f7-929f-22ea979e5a18","keywords":null,"link":"/itthon/20250516_Voros-festekkel-ontottek-le-a-Szuverenitasvedelmi-Hivatal-villajat-a-Momentum-kepviseloi","timestamp":"2025. május. 16. 10:06","title":"Vörös festékkel öntötték le a Szuverenitásvédelmi Hivatal villáját a Momentum képviselői","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8e6b04b8-66db-4139-b389-d47eeb9cc1ad","c_author":"Illényi Balázs","category":"360","description":"Hiába mérnek naponta sok milliárd élettani értéket a viselhető okoseszközök, ezeket továbbra sem lehet készpénznek venni, és főleg nem egymással összehasonlítani. A kutatók több évvel lemaradva kullognak az évente újdonságokkal előrukkoló gyártók mögött.","shortLead":"Hiába mérnek naponta sok milliárd élettani értéket a viselhető okoseszközök, ezeket továbbra sem lehet készpénznek...","id":"20250516_hvg-okosora-egezsegugyi-ertekek-tudomanyos-kutatasok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8e6b04b8-66db-4139-b389-d47eeb9cc1ad.jpg","index":0,"item":"3d00ee02-8ed0-4b6c-b23f-8db54ffdf9b9","keywords":null,"link":"/360/20250516_hvg-okosora-egezsegugyi-ertekek-tudomanyos-kutatasok","timestamp":"2025. május. 16. 20:00","title":"Eleget aludtam? Stresszes vagyok? Hogyan (nem) szabad értelmezni az okosóránk által mutatott adatokat?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból” kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.
Elsősorban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hibája, hogy pert vesztett a Fidesz-közeli médiaholding (a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, avagy KESMA) létrejötte körüli eljárása ügyében, hanem az országgyűlés fideszes többségéé és a kormányé. A Fidesz ugyanis olyan helyzetbe hozta a versenyhivatalt, aminek megoldása a hatályos jogszabályok értelmében valóban nem egyértelmű – és a bíróság szerint a GVH rossz megoldást választott.
A bíróság csak a jogalkotói szándékot tudta nézni
Az országgyűlés 2013-ban módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt. avagy versenytörvény), ez szabályozza egyebek mellett, hogy milyen vállalati összefonódásokat kell bejelenteni a GVH-nak, és hogyan kell ezeket a versenyhatóságnak kezelnie. Ekkor került be a jogszabályba az a kiskapu, hogy a kormány rendeletileg nemzetgazdasági jelentőségűvé minősíthet egyes fúziókat, amiket így be sem kell jelenteni a GVH-nál.
Épp ezt tette a kormány 2018-ban, miután számtalan Fidesz-közeli vállalkozó ajándékozta oda cégeit (és azokkal a magyar sajtó jelentős részét) a KESMA-nak. Ám eddigre az összeolvadást a KESMA már bejelentette a GVH-nál. A kormány számára kiskapuval felszerelt Tpvt. azonban semmit nem mond arról, mit kell tenni, ha már folyamatban lévő ügyet nyilvánít nemzetstratégiai érdekűvé a kormány. Értelemszerűen egy már bejelentett ügyet nem lehet nem bejelentetté tenni.
A GVH eljárását bíróság előtt megtámadó Szabad Pécs és a TASZ pont ezzel (is) érveltek: a kormányrendelet adta bejelentési kötelezettség alóli felmentés nem vonatkozhat a KESMA-fúzióra, hiszen azt már bejelentették. A bíróság ezt az érvet azonban nem fogadta el, de nem a Tpvt. (vagy bármely más jogszabály) valamely konkrét paragrafusára hivatkozva, hanem a jogalkotói szándékra, amely kiolvasható a törvény indoklásából. Más szóval a bíróság sem talált konkrét paragrafust, amely alapján kijelenthető, hogy a GVH megfelelően járt el. A bíróság szerint a törvény indoklásából viszont egyértelmű, hogy a jogalkotó azt akarta elérni, hogy a GVH ne vizsgálja a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított ügyeket, ezért a GVH mégiscsak helyesen járt el, amikor nem vizsgálta a KESMA-fúziót, hiába érkezett a kormányrendelet a bejelentés után.
Fülöp Máté
Sikerült csinálni egy jó nagy joghézagot
Ahogy említettük, a versenytörvény 2013-as módosítása nem sikerült valami jól (sőt a módosítás módosítása sem, mert ilyen is volt). A törvénybe összesen két paragrafust toldottak bele:
Az egyik kimondja, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásokat nem kell bejelenteni,
A másik pedig azt, hogy a kormány rendeletben minősíthet nemzetstratégiai jelentőségűvé összefonódásokat.
A törvény azon részéhez, amely azt szabályozza, hogyan kell kezelnie a GVH-nak a bejelentéseket, már nem nyúltak – most majd talán fognak. Ha a GVH-hoz olyan ügyről érkezik bejelentés, aminél a körülmények nem indokolnak vizsgálatot, akkor erről hatósági bizonyítványt állít ki. Ezt tette 2018 decemberében a KESMA kérésére, miután a kormány kiadta a mentesítő rendeletet. A bíróság döntése szerint jogtalanul, mert az összeolvadás körülményei és hatásai nem voltak tisztázottak, ezt egyébként a GVH is elismerte.
Fazekas István
A bíróság ezért megsemmisítette a GVH által kiállított hatósági bizonyítványt, és új eljárásra kötelezte a hivatalt. Ne feledjük: a Tpvt. még mindig nem szabályozza, hogyan kellene a versenyhivatalnak kezelnie ezt a helyzetet. A GVH azonban elegánsan átvágta a Fidesz által összegabalyított gordiuszi csomót: megkérdezték a KESMA-t, hogy fenntartja-e a 2018 végi kérését, miszerint hatósági bizonyítványt kér az összeolvadásról. A KESMA pedig visszavonta kérését. A GVH kiadott egy végzést, miszerint a hatáskör híján (mert nemzetstratégiai ügy) az eredeti összefonódás-bejelentést visszautasítja.
A versenyhivatal ezzel az ügyet a maga részéről lezártnak tekinti. „A Fővárosi Törvényszék a GVH-t kizárólag az összefonódás-bejelentési eljárás megismétlésére kötelezte, amely kötelezésnek a Hivatal a hivatkozott döntés meghozatalával eleget tett” – írták a hvg.hu kérdésére. Hatósági bizonyítványt nemzetstratégiaivá nyilvánított ügyben nem jogosultak kiadni, ezt a bírósági ítélet egyértelművé tette.
Az nem probléma, hogy a KESMA-nak immár nincs hatósági bizonyítványa a fúzióról (minthogy azt a bíróság megsemmisítette, a GVH pedig nem ad ki újat), mert csak a bejelentésköteles összefonódásoknál kell a bizonyítvány, a KESMA-fúzió viszont nem ilyen (ugyanis nemzetstratégiai jelentőségű) – érvelt a versenyhivatal a hvg.hu-nak megküldött válaszában.
Önálló képviselői indítványként terjesztették be
Egy szó mint száz, ha az országgyűlés nem csapja össze a versenytörvény módosítását, akkor a GVH nem került volna ebbe a kellemetlen helyzetbe. A módosítást amúgy Koszorús László fideszes képviselő terjesztette be önálló indítványként, amelyhez később csatlakozott Bencsik János is. Az eredeti módosításban még az szerepelt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű fúziókhoz nem kell a GVH „engedélyét kérni” – ami így versenyjogilag elég slendrián megfogalmazás.
Koszorús László
MTI / Kovács Attila
Ezt módosították 2016-ban egy salátatörvénnyel a jelenleg hatályos bejelentési kötelezettségre. Koszorúsnak ehhez már nem volt köze, a 2014-es országgyűlési választáson már nem kapott befutó helyet a Fidesz listáján. Kapott viszont egy fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkári pozíciót az azóta megszűnt Fejlesztési Minisztériumban, 2015-ben pedig egy igazgatósági helyet a Szerencsejáték Zrt.-nél. 2019 tavasza óta tagja a (szinte) teljes állami szféra informatikai beszerzéseiért felelős Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) igazgatóságának. Koszorús a Fidesz ifjúsági szervezetéből, a Fidelitasból indult, aminek 1999 és 2010 között országos alelnöke volt, 2006-ban lett parlamenti képviselő és Orbán Viktor pártelnöki kabinetjének vezetőhelyettese.
Versenyjogi szakértők már beterjesztésekor kritizálták a módosítást, amiért az lényegében az egyik legfontosabb feladatában, a fúziókontroll gyakorlásában bénítja meg a hatóságot. Juhász Miklós, a GVH 2010-ben kinevezett elnöke azzal ütötte el a kritikákat, hogy a mindenkori a kormányzatnak parlamenti többség birtokában korábban is lehetősége volt törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a Versenytörvény hatálya alól.
A kormánynak előre tudnia kellett
Másfelől elkerülhető lett volna az egész hercehurca, ha a kormány még az előtt minősíti nemzetgazdasági jelentőségűvé a Fidesz-közeli médiacégek összeolvadását, hogy ezt a KESMA bejelenti a GVH-nak. Mondhatnók, hogy a kormányban nem tudhattak az összeolvadásról annak nyilvánosságra hozatala előtt. Ez azonban aligha reális feltételezés: a KESMA alapítója és immár a központi cég, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója Liszkay Gábor, a Mediaworksöt egyébként nem más ajándékozta oda, mint maga Mészáros Lőrinc. A vállalatcsoporttá alakulás pillanatában a KESMA-birodalom 29 cégből és több száz médiatermékből állt, úgy mint a Hír Tv, az Origo, az azóta Magyar Nemzetté átlényegül Magyar Idők, illetve a megyei lapok tokkal-vonóval.
A konkrét ügytől eltekintve azért nem elképzelhetetlen, hogy a bármikori kormány egy folyamatban lévő, tudta nélkül indult, a GVH-hoz már bejelentett összefonódást kívánjon nemzetstratégiai jelentőségű fúzióvá nyilvánítani. Így a versenytörvényben hagyott joghézag nemcsak a KESMA-ügyben problémás, hanem általában véve. Nyilván a jogalkotói szándék sem az volt, hogy csak a kormány által előre látott fúziókat lehessen kivonni a versenytörvény hatálya alól – ahogy ezt a bíróság is megállapította, illetve erre utal a törvénymódosítás eredeti szövege (nem kell a GVH „engedélyét kérni”). Nagyon úgy tűnik, hogy egész egyszerűen nem sikerült jól beszerelni a kiskaput a versenytörvénybe. Persze sosem késő megszerelni, aminek a parlamenti többség, sőt kétharmad birtokában nincs semmi akadálya, mindenesetre a helyzet újfent rávilágít a fideszes jogalkotás minőségi problémáira.
Liszkay Gábor
Máté Péter
Az Alkotmánybíróság még vizsgálja
Szokatlan módon egyébként a GVH úgy adott ki közleményt a bírósági ítélet után a KESMA-ügyet lezáró végzésről, hogy magát a végzést nem mellékelte hozzá – ezt csak órákkal később, kora este tették meg.
A GVH érdekesen oldotta meg a helyzetet, ugyanis nem talált olyan jogszabályhelyet, ami alapján a bejelentést visszautasíthatta volna, ezért álláspontja szerint úgy kell tekintenie, mintha a fúzió értéke nem érné el a vizsgálatot indokló küszöbértéket – magyarázta a hvg.hu-nak Dojcsák Dalma, a TASZ poltikai szabadságjogi projektjének vezetője. A TASZ egyelőre keresi a jogi utat az ügyfolytatására, de perelni fognak az eljárás miatt. A végső cél az, hogy a KESMA versenyfelügyeleti eljárás nélküli létrehozását lehetővé tevő kormányrendeletet támadják bírósági úton.
A TASZ és a Szabad Pécs továbbra is meg van győződve arról, hogy a KESMA létrejötte alkotmánysértő módon ássa alá a piaci versenyt és a sajtószabadságot. „Számítottunk rá, hogy a GVH ismét úgy dönt, hogy nem járhat el a KESMA ügyében. A végső célunk az, hogy bebizonyosodjon: a KESMA-nak utat nyitó kormányrendelet alkotmánysértő. Újabb eljárást fogunk indítani, hogy erről is döntés születhessen” – mondta el Dojcsák Dalma.
A mostani perben a TASZ kérte a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, de ezt nem tartották szükségesnek. A KESMA-ügy egyébként már az Ab előtt van, ugyanis a parlamenti ellenzék utólagos normakontrollt kért a nemzetstratégiai minősítés miatt. Viszont az Alkotmánybíróságot ebben az eljárásban nem köti határidő, így nem tudni, mikor fognak döntésre jutni. A KESMA léte alkotmányos szempontból aggályos, mert a médiapiac akkora szeletét uralja, ami torzíthatja a versenyt, és árthat a média sokszínűségének. Legalábbis erre jutott az Európai Bizottság és az Európa Tanács jelentése is.
A versenyhivatal szerint az őket elmarasztaló bírósági döntés megerősítette, hogy nem volt hatáskörük vizsgálni a kormánypárti média összeolvadását. A bíróság szerint ugyanakkor eljárási hibát vétettek, de az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem adtak válaszokat.
Az Európai Néppárt pánikjelenségnek, a Fidesz kétségbeesett kísérletének tekinti az átláthatósági törvényt, amellyel a törzsszavazóikat akarják megszólítani.