A kormány újradefiniálta a keleti nyitást, így hirtelen sikeres lett

Évekig az Ázsiába irányuló export bővítése állt a keleti nyitás középpontjában. Az exportnövelés nem sikerült, most már a Magyarországra érkező ázsiai beruházások bizonyítják a keleti nyitás sikerét. Ezekhez azonban kellenek az alacsony fizetések, az alacsony nyereségadó és a sok milliárd forint állami támogatás.

A kormány újradefiniálta a keleti nyitást, így hirtelen sikeres lett

Mi mindig is a beruházásokat vártuk Kelet-Ázsiából – üzenhetné a kormány, ha olyan totalitárius államot üzemeltetne, mint George Orwell 1984-ének Óceániája.

„Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy a kormány 2010-ben indított keleti nyitás stratégiája sikeres döntés volt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az indiai Tata Consultancy Services (TCS) új budapesti irodájának avatóünnepségén.

MTI / Soós Lajos

A miniszter ezután részletezni kezdte, milyen sok beruházás érkezett Magyarországra az elmúlt években keletről. Szijjártó már január elején, illetve 2018 decemberében ugyanezzel támasztotta alá a keleti nyitás sikerét. A magyar vállalkozások keletre irányuló exportjáról egyik alkalommal sem beszélt.

Az exportnyitás nem jött össze

Ezzel csak az a probléma, hogy a kormány keleti nyitás alatt hosszú éveken át elsősorban nem beruházások Magyarországra vonzását értette, hanem a magyar vállalkozások keletre irányuló exportjának erősítését – illetve ezt a szempontot szabta meg a stratégia sikerének mércéjeként. A keleti nyitás kapcsán korábban is felmerültek a beruházások és általában véve a gazdasági kapcsolatok, de kulcsszempont mindig a külkereskedelem volt. Maga Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel harmada keletre menjen.

Ez sosem valósult meg, Magyarország legfontosabb exportpartnerei továbbra is az Európai Unió többi országa. 2018-ban konkrétan a teljes (euróban számolt) export 5,09 százaléka ment ázsiai országokba a KSH adatai alapján. Az arány 2012-ben még 6,4 százalék volt, 2015-ig folyamatosan esett, utána három évig stagnált, majd újra nagyot zuhant. 2017-ről 2018-ra egyébként számszerűen is nagyot csökkent, 5,9 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra.

A helyzet 2019-ben sem sokat változott, októberig bezárólag az ázsiai kivitel csökkent az előző év azonos időszakához képest – forintban számolva annak 92,6 százaléka, euróban számolva 90,7 százaléka volt. A kínai export közel 30 százalékkal volt kevesebb, mint 2018 első tíz hónapjában (euróban), a koreai 13 százalékkal, a japán viszont csak egy hajszállal.

Az ázsiai import viszont mindeközben gyorsan nő, vagyis egyre nagyobb Magyarország ázsiai országokkal szembeni külkereskedelmi deficitje.

Máté Péter

A keleti export felfuttatását illetően voltak kisebb sikerek, főleg az élelmiszer-termékek területén. 2014-ben még olyan címmel jelentek meg hírek, mint „Elárasztja Kínát a magyar hús”, az exportfejlesztésért akkoriban felelős Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) pedig lelkesen számolt be minden újabb kiadott engedélyről, elindított szállítmányról. Aztán Kína (és Japán) 2017-ben a madárinfluenza miatt a magyar szárnyashús, 2018-ban sertéspestis miatt pedig a sertéshús importját függesztette fel. Szárnyashúst azóta újra lehetett exportálni Kínába egészen most januárig, a madárinfluenza újabb felbukkanásáig, sertéshúst viszont még mindig nem. Bár a sertésinfluenza miatt világszerte hiány alakult ki, így a magyar termékeket bőven van hova eladni.

Az élelmiszeripari termékek ázsiai exportja a KSH adatai szerint 2017-ben már csökkent, 2018-ban pedig még az előző évhez képest is drasztikusan, több mint 20 százalékkal esett vissza.

Keleti nyitás vagy belső jellemzők?

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a kormányzati kommunikációban a keleti nyitást egyre hangsúlyosabban az érkező beruházások felől értelmezik, nem pedig a kivitel felől. Utóbbi szempontból ugyanis a legnagyobb jóindulattal sem lehet sikerként értelmezni a stratégiát, míg előbbiből nézve valóban születtek komoly eredmények.

Szijjártó Péter közlése szerint a kormány 2019-ben összesen 101 nagyberuházásról tudott megállapodást kötni külföldi és magyar nagyvállalatokkal, ami hárommal több, mint a 2018-ban elért korábbi csúcs. A legtöbb beruházás most először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett. a 2019-es magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalat hajtotta végre, a dél-koreai, japán és kínai beruházók pedig az új munkahelyek harmadát hozzák létre.

Kérdés persze, hogy ez a sok külföldi beruházás mennyiben köszönhető a keleti nyitásnak (vagyis a gazdasági/diplomáciai kapcsolatépítésnek) és mennyire a magyar gazdaság helyi előnyeinek – amelyek természetesen nem függetlenek a Fidesz kormányzásától. Ezek közül érdemes kiemelni:

  • A magyarországi (euróban számolt) bérek régiós összehasonlításban is alacsonyak. Ráadásul a forint árfolyamának zuhanása miatt hiába emelkednek forintban számolva, ez euróra (vagy szinte bármilyen más devizára) váltva részben elolvad.
  • A cégek profitja után fizetendő társasági adó 9 százalékos kulcsa szintén nagyon alacsony, ráadásul kedvezményekkel a tényleges kulcs még kisebb (a Népszava számításai szerint összességében a tényleges adóteher inkább 5 százalék körül van) – Magyarország már-már adóparadicsomnak tekinthető.
  • Az ország földrajzi fekvése kiváló, elég jó az infrastruktúra és van képzett munkaerő.

Ezeken túl nem elhanyagolható szempont, hogy a kormány munkahelyteremtési támogatásokkal még vonzóbbá teszi az országot az ide települő, vagy itt bővítő vállalkozásoknak – gyakorlatilag munkahelyeket vásárol, hiszen a támogatott állások bérköltségét így egy ideig lényegében a magyar állam állja. A támogatási összeg évről évre rekordot dönt, 2019-ben már átlépte a százmilliárd forintot. A pénzből jutott bőven ázsiai hátterű vállalatoknak is, kapott egy dél-koreai, három indiai, négy japán, egy kínai, egy tajvani és egy török cég.

MTI / Bodnár Boglárka

A végső kérdés, hogy meddig tartható a külföldi (ázsiai) beruházások beáramlásának jelenlegi magas szintje. Szijjártó Péter 2019 elején azt nyilatkozta, „jelenleg is folyik egy-két, az autóipar megújulásához köthető, a tavalyi legnagyobbakhoz mérhető volumenű nagyberuházásról szóló tárgyalás”. Ugyanakkor a magyar gazdaságban (is) egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány, alacsony bérek ide, állami támogatás oda, egy japán vagy dél-koreai cég nem fog Magyarországon bővíteni, ha úgy ítéli meg, nem lesz, aki dolgozzon a gyárában vagy az irodájában.

Azért a beruházásokból sem jött össze minden

És azért a beruházások Magyarországra csábítása sem minden esetben sikertörténet. Ha már a keleti beruházásoknál tartunk, a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása és bővítése még mindig lóg a levegőben, egyelőre nem tudni, mikor kezdődik a beruházás, ha egyáltalán bármikor. A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést egy kínai–magyar vegyesvállalat nyerte, amelynek a magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A beruházást a magyar állam kínai hitelből akarja finanszírozni, az erről szóló megállapodást azonban még mindig nem írták alá, és amíg ez nem történik meg, a kivitelezési szerződés sem lép hatályba. És azt is tudjuk, hogy a 750 milliárdosra taksált beruházásból nem lesz haszna Magyarországnak – ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A keleti beruházások esetében fontos pillanat volt, amikor 2011-ben Ven Csia-pao akkori miniszterelnök 11 pontos fejlesztési tervet írt alá Budapesten. Ez 3,6 milliárd dollárnyi tőkét jelentett volna Magyarország számára – a projektekből azonban alig valami valósult meg. A Huawei valóban itt nyitotta meg európai központját, nem épült fel azonban többek közt:

  • az Orient Solar napelemgyára Berettyóújfaluban,
  • Canyi New Lighting európai termelési bázisa,
  • az RZBC-csoport citromsavgyára Kazincbarcikán.
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.