Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Évekig az Ázsiába irányuló export bővítése állt a keleti nyitás középpontjában. Az exportnövelés nem sikerült, most már a Magyarországra érkező ázsiai beruházások bizonyítják a keleti nyitás sikerét. Ezekhez azonban kellenek az alacsony fizetések, az alacsony nyereségadó és a sok milliárd forint állami támogatás.
Mi mindig is a beruházásokat vártuk Kelet-Ázsiából – üzenhetné a kormány, ha olyan totalitárius államot üzemeltetne, mint George Orwell 1984-ének Óceániája.
„Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy a kormány 2010-ben indított keleti nyitás stratégiája sikeres döntés volt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az indiai Tata Consultancy Services (TCS) új budapesti irodájának avatóünnepségén.
A miniszter ezután részletezni kezdte, milyen sok beruházás érkezett Magyarországra az elmúlt években keletről. Szijjártó már január elején, illetve 2018 decemberében ugyanezzel támasztotta alá a keleti nyitás sikerét. A magyar vállalkozások keletre irányuló exportjáról egyik alkalommal sem beszélt.
Ezzel csak az a probléma, hogy a kormány keleti nyitás alatt hosszú éveken át elsősorban nem beruházások Magyarországra vonzását értette, hanem a magyar vállalkozások keletre irányuló exportjának erősítését – illetve ezt a szempontot szabta meg a stratégia sikerének mércéjeként. A keleti nyitás kapcsán korábban is felmerültek a beruházások és általában véve a gazdasági kapcsolatok, de kulcsszempont mindig a külkereskedelem volt. Maga Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel harmada keletre menjen.
Ez sosem valósult meg, Magyarország legfontosabb exportpartnerei továbbra is az Európai Unió többi országa. 2018-ban konkrétan a teljes (euróban számolt) export 5,09 százaléka ment ázsiai országokba a KSH adatai alapján. Az arány 2012-ben még 6,4 százalék volt, 2015-ig folyamatosan esett, utána három évig stagnált, majd újra nagyot zuhant. 2017-ről 2018-ra egyébként számszerűen is nagyot csökkent, 5,9 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra.
A helyzet 2019-ben sem sokat változott, októberig bezárólag az ázsiai kivitel csökkent az előző év azonos időszakához képest – forintban számolva annak 92,6 százaléka, euróban számolva 90,7 százaléka volt. A kínai export közel 30 százalékkal volt kevesebb, mint 2018 első tíz hónapjában (euróban), a koreai 13 százalékkal, a japán viszont csak egy hajszállal.
Az ázsiai import viszont mindeközben gyorsan nő, vagyis egyre nagyobb Magyarország ázsiai országokkal szembeni külkereskedelmi deficitje.
A keleti export felfuttatását illetően voltak kisebb sikerek, főleg az élelmiszer-termékek területén. 2014-ben még olyan címmel jelentek meg hírek, mint „Elárasztja Kínát a magyar hús”, az exportfejlesztésért akkoriban felelős Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) pedig lelkesen számolt be minden újabb kiadott engedélyről, elindított szállítmányról. Aztán Kína (és Japán) 2017-ben a madárinfluenza miatt a magyar szárnyashús, 2018-ban sertéspestis miatt pedig a sertéshús importját függesztette fel. Szárnyashúst azóta újra lehetett exportálni Kínába egészen most januárig, a madárinfluenza újabb felbukkanásáig, sertéshúst viszont még mindig nem. Bár a sertésinfluenza miatt világszerte hiány alakult ki, így a magyar termékeket bőven van hova eladni.
Az élelmiszeripari termékek ázsiai exportja a KSH adatai szerint 2017-ben már csökkent, 2018-ban pedig még az előző évhez képest is drasztikusan, több mint 20 százalékkal esett vissza.
Mindennek fényében nem meglepő, hogy a kormányzati kommunikációban a keleti nyitást egyre hangsúlyosabban az érkező beruházások felől értelmezik, nem pedig a kivitel felől. Utóbbi szempontból ugyanis a legnagyobb jóindulattal sem lehet sikerként értelmezni a stratégiát, míg előbbiből nézve valóban születtek komoly eredmények.
Szijjártó Péter közlése szerint a kormány 2019-ben összesen 101 nagyberuházásról tudott megállapodást kötni külföldi és magyar nagyvállalatokkal, ami hárommal több, mint a 2018-ban elért korábbi csúcs. A legtöbb beruházás most először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett. a 2019-es magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalat hajtotta végre, a dél-koreai, japán és kínai beruházók pedig az új munkahelyek harmadát hozzák létre.
Kérdés persze, hogy ez a sok külföldi beruházás mennyiben köszönhető a keleti nyitásnak (vagyis a gazdasági/diplomáciai kapcsolatépítésnek) és mennyire a magyar gazdaság helyi előnyeinek – amelyek természetesen nem függetlenek a Fidesz kormányzásától. Ezek közül érdemes kiemelni:
Ezeken túl nem elhanyagolható szempont, hogy a kormány munkahelyteremtési támogatásokkal még vonzóbbá teszi az országot az ide települő, vagy itt bővítő vállalkozásoknak – gyakorlatilag munkahelyeket vásárol, hiszen a támogatott állások bérköltségét így egy ideig lényegében a magyar állam állja. A támogatási összeg évről évre rekordot dönt, 2019-ben már átlépte a százmilliárd forintot. A pénzből jutott bőven ázsiai hátterű vállalatoknak is, kapott egy dél-koreai, három indiai, négy japán, egy kínai, egy tajvani és egy török cég.
A végső kérdés, hogy meddig tartható a külföldi (ázsiai) beruházások beáramlásának jelenlegi magas szintje. Szijjártó Péter 2019 elején azt nyilatkozta, „jelenleg is folyik egy-két, az autóipar megújulásához köthető, a tavalyi legnagyobbakhoz mérhető volumenű nagyberuházásról szóló tárgyalás”. Ugyanakkor a magyar gazdaságban (is) egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány, alacsony bérek ide, állami támogatás oda, egy japán vagy dél-koreai cég nem fog Magyarországon bővíteni, ha úgy ítéli meg, nem lesz, aki dolgozzon a gyárában vagy az irodájában.
És azért a beruházások Magyarországra csábítása sem minden esetben sikertörténet. Ha már a keleti beruházásoknál tartunk, a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása és bővítése még mindig lóg a levegőben, egyelőre nem tudni, mikor kezdődik a beruházás, ha egyáltalán bármikor. A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést egy kínai–magyar vegyesvállalat nyerte, amelynek a magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A beruházást a magyar állam kínai hitelből akarja finanszírozni, az erről szóló megállapodást azonban még mindig nem írták alá, és amíg ez nem történik meg, a kivitelezési szerződés sem lép hatályba. És azt is tudjuk, hogy a 750 milliárdosra taksált beruházásból nem lesz haszna Magyarországnak – ezt maga Orbán Viktor is elismerte.
A keleti beruházások esetében fontos pillanat volt, amikor 2011-ben Ven Csia-pao akkori miniszterelnök 11 pontos fejlesztési tervet írt alá Budapesten. Ez 3,6 milliárd dollárnyi tőkét jelentett volna Magyarország számára – a projektekből azonban alig valami valósult meg. A Huawei valóban itt nyitotta meg európai központját, nem épült fel azonban többek közt:
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.