Olyan izmokat fognak most használni a britek, amelyeket eddig nem – ezt ígéri az EU-val most kezdődő tárgyalások előtt Boris Johnson. A brit miniszterelnök üzletemberek előtt tartott beszédében ismertette kormánya alapelveit Brüsszellel a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetésen.

A két fél egyfajta szabadkereskedelmi megállapodást szeretne, amelyből többféle létezik. Johnson a Kanadával fennálló rendszert (CETA) preferálná, míg a Norvégiával közös rendszert azért nem látná szívesen, mivel a norvégok a belső piachoz való hozzáférésért elfogadják az uniós jogszabályokat (illetve az Európai Unió Bíróságának joghatóságát), London ezt elveti.

Az EU attól tart, hogy ez a szigorú uniós verseny-, árubiztonsági, szociális és egyéb szabályokhoz képest elfogadhatatlan versenyelőnyt eredményezne – Johnson ellenpéldaként arról beszélt, hogy például a német vagy francia cégek több állami támogatásban részesülnek, míg a minimálbérek az egyik legmagasabbak a szigetországban. (Azt is hozzátehetjük, hogy bár egyelőre semmi garancia arra, hogy a britek nem lazítanak, de egyelőre – tekintettel a 47 éves tagságra – a brit szabályok megfelelnek az uniós elvárásoknak, kivéve azt a néhány területet, ahol az Egyesült Királyság felmentést kapott azok teljesítése alól.)

Az uniós normákon túl a legnagyobb vita a halászati jog miatt lehet a tárgyalófelek között: az EU kölcsönös kvótarendszert és egymás vizeihez való hozzáférést szeretne, a britek ezt alapvetően ellenzik. Johnson persze jóval óvatosabban fogalmazott most, mint az átlag brightoni halász: a kormányfő a szigetország vizei feletti ellenőrzést akarja, illetve azt, hogy a megállapodást évente vizsgálják felül.

Michel Barnier ismerteti a tárgyalási alapelveket

MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az uniós tárgyalási alapelveket nem sokkal Johnson beszéde előtt ismertette Brüsszelben Michel Barnier főtárgyaló. Brüsszel minden szinten igyekszik azonban kiemelni: az EU számára nem pusztán kereskedelmi egyeztetésről van szó, amikor a jövőbeni partnerségről egyeztetnek, azt többek között légügyi, bűnügyi, igazságügyi, külpolitikai védelemre is kiterjesztenék, illetve folytatnák az uniós programokban való brit részvételt is (ilyen program például az Erasmus). A britek is együttműködést szeretnének, ám ezen a téren is fontosnak tartják, hogy az Európai Bíróságot nem fogadják el. Ami a programokat illeti, London hozzájárulását a részvételhez ahhoz köti, hogy milyen megállapodás születik a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésről, és ebben milyen feltételek szerepelnek.

Amiben mindkét fél egyetért: vámmentes kereskedelmet szeretnének dömping nélkül. És jó hír azoknak, akik 2020 után költöznének Angliába: a britek és az európai fél is fenntartaná a képzettségek kölcsönös elfogadását.

Az EU tárgyalási tervezete (ezt még a tagországoknak is jóvá kell hagynia) itt olvasható. A brit kormány állásfoglalása pedig itt érhető el.