Már ki is derült, min fog összeveszni London és Brüsszel legközelebb

A britek nem fogadnák el az uniós jogszabályokat, az EU ezt várja el a szabadkereskedelmi viszony fejében. Elindult a Brexit második menete.

  • hvg.hu hvg.hu
Már ki is derült, min fog összeveszni London és Brüsszel legközelebb

Olyan izmokat fognak most használni a britek, amelyeket eddig nem – ezt ígéri az EU-val most kezdődő tárgyalások előtt Boris Johnson. A brit miniszterelnök üzletemberek előtt tartott beszédében ismertette kormánya alapelveit Brüsszellel a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetésen.

A két fél egyfajta szabadkereskedelmi megállapodást szeretne, amelyből többféle létezik. Johnson a Kanadával fennálló rendszert (CETA) preferálná, míg a Norvégiával közös rendszert azért nem látná szívesen, mivel a norvégok a belső piachoz való hozzáférésért elfogadják az uniós jogszabályokat (illetve az Európai Unió Bíróságának joghatóságát), London ezt elveti.

Az EU attól tart, hogy ez a szigorú uniós verseny-, árubiztonsági, szociális és egyéb szabályokhoz képest elfogadhatatlan versenyelőnyt eredményezne – Johnson ellenpéldaként arról beszélt, hogy például a német vagy francia cégek több állami támogatásban részesülnek, míg a minimálbérek az egyik legmagasabbak a szigetországban. (Azt is hozzátehetjük, hogy bár egyelőre semmi garancia arra, hogy a britek nem lazítanak, de egyelőre – tekintettel a 47 éves tagságra – a brit szabályok megfelelnek az uniós elvárásoknak, kivéve azt a néhány területet, ahol az Egyesült Királyság felmentést kapott azok teljesítése alól.)

Az uniós normákon túl a legnagyobb vita a halászati jog miatt lehet a tárgyalófelek között: az EU kölcsönös kvótarendszert és egymás vizeihez való hozzáférést szeretne, a britek ezt alapvetően ellenzik. Johnson persze jóval óvatosabban fogalmazott most, mint az átlag brightoni halász: a kormányfő a szigetország vizei feletti ellenőrzést akarja, illetve azt, hogy a megállapodást évente vizsgálják felül.

Michel Barnier ismerteti a tárgyalási alapelveket
MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az uniós tárgyalási alapelveket nem sokkal Johnson beszéde előtt ismertette Brüsszelben Michel Barnier főtárgyaló. Brüsszel minden szinten igyekszik azonban kiemelni: az EU számára nem pusztán kereskedelmi egyeztetésről van szó, amikor a jövőbeni partnerségről egyeztetnek, azt többek között légügyi, bűnügyi, igazságügyi, külpolitikai védelemre is kiterjesztenék, illetve folytatnák az uniós programokban való brit részvételt is (ilyen program például az Erasmus). A britek is együttműködést szeretnének, ám ezen a téren is fontosnak tartják, hogy az Európai Bíróságot nem fogadják el. Ami a programokat illeti, London hozzájárulását a részvételhez ahhoz köti, hogy milyen megállapodás születik a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésről, és ebben milyen feltételek szerepelnek.

Amiben mindkét fél egyetért: vámmentes kereskedelmet szeretnének dömping nélkül. És jó hír azoknak, akik 2020 után költöznének Angliába: a britek és az európai fél is fenntartaná a képzettségek kölcsönös elfogadását.

Az EU tárgyalási tervezete (ezt még a tagországoknak is jóvá kell hagynia) itt olvasható. A brit kormány állásfoglalása pedig itt érhető el.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.