Az előző nap végéhez képest erősen kezdte a magyar deviza árfolyama április 2-át, egy euró kevesebb mint 360 forintot ért. Onnan aztán majdhogynem botlás nélkül kezdett gyengülni az árfolyam, egy óra alatt szinte megtorpanás nélkül elérte a 363-as szintet, majd akörül ingadozni kezdett, egy pillanatra majdnem megvolt a 364 is. Onnan aztán az árfolyam erősödni kezdett, gyorsan visszaért az induló 360-as szintre, sőt a 358-at is elérte.

Frissítés: Az árfolyam nem tartotta magát sokáig 358 környékén, újra gyengülni kezdett, fél 1-kor visszaért 363-ra, ahonnan a korábbi erősödést kezdte.

Április 1-én (újra) negatív rekordot döntött az euró-forint árfolyam, és kis híján elérte a 370-es szintet. A mélypont 369,5 volt, ott egy kicsit megnyugodtak a befektetők, sőt, viszonylag gyorsan visszaerősödött a forint 363-ig. Ebben szerepe volt annak is, hogy az MNB bejelentette, a jegybanki alapkamat melletti egyhetes betéti tendert indít el – már önmagában az megnyugtató jel volt sokak számára, hogy látták, a jegybank hajlandó beavatkozni a forint védelme érdekében. Ráadásul az alapkamat mértékével megegyező rátájú egyhetes betét effektíve kamatemelést jelent.

A magyar deviza az elmúlt hetekben lényegében együtt mozgott a többi régiós devizával, az esések magyarázata az volt, hogy a koronavírus-járvány és annak a gazdasági hatásai miatt minden befektető euróba, dollárba vagy frankba menekíti a pénzét. Április 1-én azonban a forint már a zlotyhoz és a cseh koronához képest is mélyrepülésben volt. Elemzői vélemények szerint ebben szerepet játszhattak a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos negatív nemzetközi visszhangok is. Illetve egyéb „országspecifikus tényezők”.

Utóbbiakkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormány eddig nem tett jelentős lépéseket a kibontakozó gazdasági válság kezelésére – a miniszterelnök azt ígérte, a „történelmi” léptékű mentőcsomagot április 6-7-én mutatják be.