Magyarország 2020-as központi költségvetését 320,9 forintos euróárfolyammal tervezték a pénzügyminisztériumban 2019 elején – ehhez képest 2020 márciusában az euróárfolyam negatív rekordokat döntöget, április 1-én áttörte a 365-ös határt, és meg sem állt 369,5 forintig. Vagyis szerda délutáni állás szerint minden egyes euró csaknem 50 forinttal többet ér, mint amivel a kormány számolt, ami azt jelenti, hogy az államadósságban található minden egyes euró pusztán a forint gyengülése miatt 50 forinttal növeli a tartozást.

Csökkentették a devizaadósságot, de azért maradt bőven

A büdzsé szerint december 31-én az államháztartás adósságának 32 579,6 milliárd forinton kellene állnia 320,9 forint/euró, 282,7 forint/svájci frank és 284,0 forint/amerikai dollár árfolyam mellett. A kormány az elmúlt években alaposan leépítette a devizaadósságot, annak mértéke azért továbbra sem elhanyagolható. „Az államadósság devizaaránya 50 százalékról 20 százalék alá mérséklődött, míg a lakosság kezében lévő állampapírok aránya 5 százalékról 25 százalékra nőtt 2010 óta” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter 2020 februárjában az MTI-nek.

Az Államadósság-kezelő Központ legfrissebb, februári adatai szerint a központi költségvetésnek (amely csak az államháztartás egy része, az önkormányzatok és a tb-alapok nélkül) összesen

29,7 ezer milliárd forint tartozása volt (nem csak állampapírokban), ebből 4,5 ezer milliárd devizában.

Ez már bőven akkora arány, hogy normál körülmények között Varga Mihály pénzügyminiszter minden bizonnyal erősen imádkozni kezdene, hogy év végére erősödjön meg a forint.

Költekezés nélkül nő a GDP-arányos államadósság

Jelen pillanatban azonban más dolga van, a járványhelyzet és az annak nyomán kialakuló gazdasági válság miatt a költségvetést épp újratervezik a minisztériumban – érdekes lesz majd látni, milyen árfolyamokkal kalkulálnak.

Mivel az államadósság devizaaránya nem túl magas, a költségvetést nem küldi padlóra a gyenge forint. De azért különösen ebben a helyzetben nem is segít. A gazdasági helyzet bizonytalan, az elemzői várakozások nagy szórást mutatnak, de minden esély megvan rá, hogy a GDP 2020-ban csökkenni fog, vagyis recesszió lesz. Ha a GDP csökken, akkor a GDP-arányos államadósság rögtön magasabbnak adódik, még ha az adósság számszerűen nem is nő.

Ha romlik a forint árfolyama, akkor az államadósság deviza része több forintot ér – vagyis számszerűen emelkedik az államadósság.

E két folyamat együtt már a GDP-arányos államadósság nem elhanyagolható mértékű emelkedését okozhatja – úgy, hogy a kormány közben egy fillérrel sem költött többet a tervezettnél. Márpedig többet kell költenie a válság kezelésére, illetve majd a gazdaság újraindítására, az ezt célzó csomagot várhatóan április 6-7-én jelentik be.

Az államháztartás helyzetét ugyanakkor valamelyest javítja, hogy az országba beáramló eurók (beleértve az uniós támogatásokat) több forintot érnek. A gyenge forinton az exportáló magyar vállalkozások is nyernek, ugyanakkor az importálók veszítenek – ez azonban most nem jelentős tényező, a járvány miatt akadozik a termelés és a nemzetközi kereskedelem. A lakossági devizahitelek kivezetése miatt a lakossági hiteleket sem érinti az árfolyam. Összességében elmondható, hogy az államháztartáson ugyan sebeket ejt a forint mélyrepülése, nem igazán van a jelenlegi helyzetben olyan tényező, ami miatt az árfolyam különösen fontos kérdés lenne.

A forintot aligha lehet most megmenteni, de nem is kell

Rendeletben részletezte a kormány a hat intézkedést, amelyet Orbán Viktor hétfő délelőtt bejelentett. 37 pontban sorolják, kiknek jár adó- és járulékmentesség, de a családtámogatási szabályok is megváltoztak, felfüggesztik a kilakoltatásokat, sőt, még a bankkártyás fizetés részleteibe is belenyúltak.

Spórolás helyett tüzelték a kazánt

A kormány évek óta nagyon büszke rá, hogy csökken az államadósság. Valójában a kormány (ellentétben más európai kabinetekkel) mindössze alacsonyan tartotta az éves hiányokat, és mivel a gazdaság rendre nagyobbat nőtt a deficitnél, a GDP lassan-lassan kinőtte az államadósságot. Az Európai Unió sok tagállama az elmúlt években – kihasználva a kedvező világgazdasági folyamatokat – pluszos vagy nullszaldó körüli államháztartást vitt, ami komoly adósságcsökkentést jelentett. 2014 és 2018 között hét tagállamban csökkent 10 százalékpontot meghaladó mértékben az államadósság, és Magyarország nincs köztük. Az EU átlagában a csökkenés 6,6 százalékpontos. Magyarországon ez idő alatt 5,9 százalékponttal lett kisebb a GDP-arányos államadósság, ami csak a középmezőnyt jelenti.

2018-ban (a 2019-es összehasonlító adatok még nincsenek meg) Magyarországon volt az egyik legnagyobb a GDP-arányos hiány, csak Ciprus, Románia, Franciaország és Spanyolország zárt rosszabb egyenleggel. A 2,2 százalékos magyar hiány a -0,6 százalékos uniós átlagnál is jóval rosszabb volt. A bő 70 százalékos 2018 végi államadósság az uniós középmezőny elejét jelentette, kevesebb, mint a 80 százalékos uniós átlag, de a régiós országok mindegyikénél magasabb.

Egyébként az Európai Bizottság menetrendszerűen figyelmeztette a kormányt, hogy a bőséges éveket az adósság csökkentésére, tartalékolásra kellene használni, nem pedig az amúgy is erős gazdaságot kellene tovább fűteni a rendelkezésre álló pénz elköltésével.

Az állam 958 milliárd forint hiányt hozott össze 2019-ben, a minisztérium a rezsiutalványokra mutogat

A tervezettnél nagyobb hiányt hozott össze a kormányzati szektor 2019-ben. A pénzügyminisztérium az államadósság csökkenését, illetve az eredményeket, egyebek mellett a béremeléseket és a rezsiutalványokat hangsúlyozta.