A budapesti tömegközlekedés szervezője, a BKK visszavonta a jegykiadó automaták fejlesztésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzést a járványhelyzetre hivatkozva – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Eddig nem lehetett sok leállított közbeszerzést látni, de az ilyenek száma minden bizonnyal szaporodni fog, ahogy egyre több vállalkozás és intézmény kényszerül kiadásai visszafogására.

A hirdetmény indoklásában a BKK elég konkrétan leírja, miért vonták vissza a közbeszerzést. Egyrészt a BKK menetdíjbevételeinek csökkenése a veszélyhelyzet kihirdetését követő második héten az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 80 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a bevételek összességében – a veszélyhelyzet fennállásának időtartamától függően – 10 milliárd forint összeget meghaladó mértékben csökkenhetnek. Ez a veszteség csak többszöröződni fog a kijárási tilalom várható elrendelése miatt.

A kormány szeret spórolni a fővárosi tömegközlekedésen

Ennél is érdekesebb az az indok, miszerint a kormány a

a vészhelyzetre tekintettel új költségvetési törvényt fog megalkotni, amely alapján ezen okból is jelentős mértékben csökkenni fognak a BKK rendelkezésére álló források.

Nem világos, hogy a BKK-nak vannak-e akár hivatalos, akár nem hivatalos információi a járványhelyzet és a kibontakozó gazdasági válság miatt kidolgozás alatt álló új költségvetésről, vagy csak találgatnak a közlekedési cégnél. Mindenesetre ha csak találgatnak, akkor is megalapozottan teszik. A kormány az elmúlt években gyakorlatilag kivonult a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásából, és szemernyi hajlandóságot sem mutat, hogy több pénzt adjon. Vagy legalább annyit, amennyit a nemzetközileg elfogadott szakmai ökölszabály szerint kellene, vagyis a tömegközlekedés költségvetésének harmadát (a másik két harmadot az utasoknak és a fővárosi önkormányzatnak kellene fedezni). A kormányzati hozzájárulás növelését még Tarlós István volt főpolgármesternek sem sikerült növelnie, a kérdésben annyi eredményt ért el (már ha ezt eredménynek lehet nevezni), hogy a MÁV átvette a HÉV-ágazatot.

Jelen állás szerint a kormány (vagyis az állam a központi költségvetésből) 12 milliárd forint támogatást ad a fővárosi önkormányzatnak a tömegközlekedésre, illetve 15 milliárdot közvetlenül a BKK-nak szociálpolitikai menetdíj-támogatásként (a kedvezményesen utazók utáni kompenzációként). Ez összesen 27 milliárd forint, miközben a fővárosi tömegközlekedés körülbelül évi 200 milliárd forintba kerül. A BKK 2019-re 67,3 milliárd menetdíjbevételt jelentett. Vagyis a fővárosi önkormányzat büdzséjéből nagyjából 100 milliárdot visz el a tömegközlekedés. 

Az utasszámcsökkenésre hivatkozhatnak

Ha a kormány valóban csökkenteni fogja a budapesti tömegközlekedés támogatását, vélhetően arra fog hivatkozni, hogy a járványhelyzet miatt lecsökkent az utasszám – beleértve a kedvezményesen utazókat, már csak ezért kevesebb szocpol-támogatás jár a BKK-nak. Ami alapvetően talán igaz, de azért tegyük hozzá, hogy Tarlós István már évekkel ezelőtt azt mondta, hogy a szocpol-támogatás közel sem fedezi a kedvezményesen utazók jelentette kiesést.

A BKK az utasszámcsökkenés miatt ritkította a menetrendeket, a kormány erre is hivatkozhat a támogatás megnyesésekor. Ezzel viszont az a baj, hogy hiába ritkábbak a menetrendek, ez nem jelent komoly spórolást a tömegközlekedésben. A rezsiköltségek (például üzemanyag) nyilván alacsonyabbak, és kisebb az amortizáció, vagyis kevesebbet kell karbantartásra költeni. Ettől függetlenül

a teljes infrastruktúrát, eszközparkot fenn kell tartani, mert ha véget ér a járványhelyzet, szükség lesz rá.

Ráadásul a tömegközlekedési cégek a béreken sem nagyon tudnak spórolni,

a munkavállalókra szükség lesz, amikor a szolgáltatást száz százalékon újra kell indítani

– buszsofőrt, karbantartót stb. pedig nem lehet csak úgy találni az utcán.

A fővárosi közlekedési cégeknek nincsenek tartalékaik, a fővárosi önkormányzat gazdálkodása pedig enyhén szólva kifeszített. Volt már a járvány előtt, a mostani helyzetben ráadásul minden önkormányzat jelentős bevételkieséssel számolhat, elsősorban az iparűzésiadó-bevételek visszaesése miatt. A BKK menetdíjbevételei pedig alsó hangon 10 milliárddal fognak visszaesni. Egyszóval a fővárosi tömegközlekedésnek most éppen hogy több állami támogatásra lenne szüksége, nem kevesebbre. 

A fejlesztéseknek lőttek

A most leállított közbeszerzésre visszatérve, a BKK még egy indokot említ a leállítására: „a beszerzés tárgyát képező szolgáltatás – számos személyes kontaktust igénylő – átadás-átvétele a járvány miatt várhatóan nem valósítható meg […] határidőig.”

A beszerzés egyébként felhívással induló tárgyalásos eljárás volt, több mint valószínű, hogy a T-Systems húzta volna be, amely a BKK jegyautomatáit szállította és üzemelteti.

A nyertesnek az alábbi feladatai lettek volna:

• 372 darab automata üzemeltetése;
• új teljes funkcionalitású, valamint csak bankkártyás fizetési lehetőséggel rendelkező automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése;
• meglévő közösségi közlekedési jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése másik helyszínre;
• automata hálózat hardver és szoftver (terminál vagy központi vezérlő szoftver logikai módosítása) fejlesztése.

A megbízásnak potenciálisan részét képezték volna az új budapesti elektronikus jegyrendszer kiépítésével kapcsolatos fejlesztések.