Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be még kedden, hogy más európai országokhoz hasonlóan a magyar állam is bérkiegészítéssel segíti a munkahelyek megtartásában azokat a cégeket, amelyeknek bevétele megcsappant a koronavírus-járvány okán elrendelt korlátozások miatt, ezért választaniuk kellett: a munkaidőt rövidítik vagy dolgozókat bocsátanak el. A részleteket pontosító rendeletre péntekig kellett várni, ám még így sem világos minden pont.

A támogatás tehát csökkentett munkaidő esetén igényelhető, ez pontosan háromhavi átlagban a módosítás előtti munkaidő 50-70 százalékát jelenti, de az is előírás, hogy ez legalább a napi négy órát elérje. Tehát ha valakit korábban nyolc órában foglalkoztattak, most a támogatáshoz 4-5,6 órára lehet bejelenteni, a hatórás foglalkoztatás már kicsúszik ebből. Ahhoz, hogy a munkaadó megkapja a támogatást, köteles fenntartani a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszámot.

Nem igényelhet pénzt

• költségvetési támogatásban részesülő munkaadó,
• és olyan munkavállaló, aki megváltozott munkaképességűeknek járó támogatásban részesül.
• Az is feltétel, hogy a dolgozó a veszélyhelyzet kihirdetésének napján már munkaviszonyban állt, és nem tölti felmondási idejét.

MTVA

A támogatás három hónapra kérhető. Mivel a rendelet hatálya a veszélyhelyzet megszűnéséig tart, ez vélhetően azt jelenti, hogy nem csak április-júniusra, hanem - ha a veszélyhelyzet még nem múlt el - esetleg annál később is igényelhető lesz. Az viszont kérdéses, hogy az elhúzódó válság esetén ilyen módon támogatná-e a kormány a rövidített munkaidős foglalkoztatást. Egy a 444 által ismertett munkaanyagból kiderül, hogy az erre szánt összeget 10 százalékban uniós pénzből finanszíroznák (ennyit arról, hogy az EU semmire nem ad pénzt), de vélhetően további ilyen forrás is rendelkezésre állhat majd, kérdés, hogy ezzel hogyan él majd a kormány.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napján (2020. március 11.) esedékes havi távolléti díj (egyszerűbben a fix alapfizetés vagy pótlékátalánnyal/felszolgálási díjjal növelt fizetés) nettó összegének

a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.

Tehát ha valakit nyolc óra helyett négy órában alkalmaznak, akkor a támogatás a nettó fizetés felének a 70 százaléka. Ha mondjuk a nettó fizetés 200 ezer forint, ebben az esetben a támogatás 70 ezer forint.

Van azonban egy felső határ:

a maximálisan figyelembe vehető fizetés nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.

Ez nettóban 214 130 forintot jelent. Ha tehát valaki 300 ezer nettót keres nyolc órában, az nem jogosult rá. A támogatás felső határa pedig 75 ezer forint – a kormány ennél is alacsonyabb, átlagosan 64,5 ezer forintos támogatással számol dolgozónként.

A támogatást a munkavállaló kapja havonta, utólag, adózni nem kell utána, de szabadság idejére nem folyósítható, tehát a dolgozónak vállalnia kell, hogy a csökkentett – és utána az esetleg újra megnövelt – munkaidőben dolgozni fog. Emellett egy szerződésben azt is vállalnia kell, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Ez egy olyan időszak, amelyet Palkovics elmondása szerint a munkáltatónak valamilyen oktatásra kell fordítania. Az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százaléka lehet. Vagyis ha valakit nyolc óra helyett négy órában foglalkoztatnak, ez napi szinten 1,2 órát jelent. Azt, hogy ezt mivel is kell kitölteni, szintén nem derül ki a rendeletből.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

A munkaadónak azt is vállalnia kell, hogy rendkívüli munkaidőt nem rendel el, a szerződésen kívüli munkavégzést nem ír elő, az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet és hogy

a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,.

Ez tehát azt jelenti, hogy a munkáltatónak ki kell pótolnia a támogatást: a kieső időre a bér 30 százalékát neki kell állnia. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere kommentárjában emlékeztet: a munkavállalók megtartása a támogatás igénybevétele után is jelentős erőforrást igényel a vállalkozásoktól. „Ez a bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének mindössze 10-20%-át fedezi."

És vannak furcsa szabályok is. A munkaadónak igazolnia kell nem csak a foglalkoztatást, de azt is, hogy a csökkentett munkaidőt a létszámcsökkentés megelőzése érdekében alkalmazza. Az is elvárás a céggel szemben, hogy ne álljon felszámolás, csődeljárás alatt, de az is, hogy ne minősüljön „nehéz helyzetben” levő vállalkozásnak. Van egy érdekes feltétel is:

a munkaadónak hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Hogy a nemzetgazdasági érdek ebben az esetben mit jelent, nem egészen világos.

Azt is igazolnia kell a munkaadónak, hogy a csökkentett foglalkoztatás „közvetlen és szoros összefüggésben” van a veszélyhelyzettel. A kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy milyen egyéb lépéseket tett a helyzet megoldására, például kimerítette a munkaidőkeretet.

A munkaadóval szemben további feltétel, hogy legalább hat hónapja működnie kell, és az érintett munkavállalói után a benyújtáskor nem részesül munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzési támogatásban. További kizáró ok, ha kutató-fejlesztést végző munkavállalóként kap támogatást (erre külön pénzt kínál az állam).

A támogatást a munkaadó és a dolgozó együttes kérelmére lehet nyújtani – az megint csak nem világos, mikortól -, és csatolni kell hozzá a kettőjük közötti megállapodást. A kérelmet a kormányhivatal bírálja el, és ha elutasítja,

jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.

Az egyetlen lehetőség az, hogy újból benyújtják, erre legfeljebb egyszer van mód.

A kormány arra számít – írta korábban a birtokába került munkaanyag alapján a 444 –, hogy a támogatást egymillió dolgozó fogja igénybe venni. Ez persze erősen kétséges a bér felső határa és az állami szféra kizárása miatt.

A Liga Szakszervezetek vezetője pedig a napokban a hvg.hu-nak beszélt további aggodalmairól. Mészáros Melinda szerint nem jó megoldás az, hogy a támogatásért a munkaadónak képzést kell biztosítania, hiszen ez épphogy szembemegy a jelenlegi egészségvédelmi intézkedésekkel, vagyis azzal, hogy lehetőleg mindenki maradjon otthon. "Arra kaptam ígéretet, hogy megfontolják azt a lehetőséget, hogy a képzéseket csak a 3 hónapos támogatási időszak végén kelljen megtartani" – mondta el a szakszervezeti vezető.

Az is látható, hogy a támogatás a régiós országokkal összehasonlítva sem bőkezű: a Niveus összeállításából kiderül, hogy legtöbb helyen legalább 75, de többnyire 80-85 százalékos bérpótlékot fizet az állam, és a legtöbb helyen a foglalkoztatásra irányuló elvárás sincsen. Vagyis a támogatást azok is igénybe tudják venni, akik azért nem tudnak dolgozni, mert gyerekükkel kell otthon maradniuk.

Vezetőképünk illusztráció