Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
4,8 százalékosra nőtt a munkanélküliség május és július között, ami 2016. július-szeptembere óta a legmagasabb adat – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékos az emelkedés.
Itt különösen fontos a módszertanról pár szót ejteni: a KSH háromhavi átlagban szokta megadni a munkanélküliségi adatokat. Vagyis amit most látunk, az azt mutatja, hogy május és július között átlagosan hány olyan ember volt, akinek épp nem volt munkája, de regisztrált munkanélkülinek, és ha kellett volna, akkor két héten belül munkába tudott volna állni. Ebbe az időszakba beleesett az a május, amikor még sok korlátozás volt a járvány miatt, de a nyár első két hónapja is, amikor folyamatosan zajlott az újranyitás, és egyre többen álltak vissza munkába.
Ebben az időszakban a foglalkoztatottság átlagosan 4,43 millió fő volt, ami egy év alatt 79 ezer fős csökkenést jelent.
A statisztikusok a járvány alatt a szokásoktól eltérően közzéteszik a havi bontású számokat is, ezekből pedig az látszik: júniusról júliusra ugyan a munkanélküliség 23 ezer fővel csökkent, de
a foglalkoztatottak száma mindössze háromezerrel nőtt, 4 millió 457 ezerről 4 millió 460 ezerre,
a többi húszezer ember más ok miatt nem jelenik meg a statisztikában.
