Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Exkluzív interjúban jelentette be a miniszterelnök az állami tévében, hogy aki bevásárlás közben nem visel maszkot, azt megbüntetik. A kereskedő sem ússza meg, neki is fizetnie kell, rosszabb esetben akár az üzletet is bezárhatják.
Bő egy hét telt el azóta, ám erre vonatkozó jogszabály még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára mindenestre a hvg.hu megkeresésére azt közölte, biztos abban, hogy azt „a részletek ismeretében mindenki be fogja tartani a tagjaink közül”. A szövetség fogja össze a nagyobb üzletláncokat, így például az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, a Spart és a Tescot.
A láncok azért is bizonytalanok, mivel egyeztetés az ügyben nem volt, a társaságok is a miniszterelnöki interjúból értesültek a szabályváltozásról. Vámos György ezzel kapcsolatban egy interjúban arra emlékeztetett, hogy májustól kötelező maszkot viselni az üzletekben, „e tekintetben nincs újdonság. Az újdonság az, hogy egyszerre marasztalhatják el a vásárlót és a kereskedőt is” - fogalmazott. Az Országos Kereskedelmi Szövetség megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, azt kérve, fogalmazzák meg egyértelműen a részleteket, hogy később ne lehessen jogvita. Például szeretnék elérni, hogy a jogszabályban legyen benne: a kereskedő akár meg is tagadhatja a belépést és a kiszolgálást, ha a vásárlón nincs maszk. Vámos György példaként a fiatalok alkoholvásárlási tilalmát hozta. Itt ugyanis az a szabály, hogy 18 év alattiakat nem lehet alkohollal kiszolgálni - ezt pedig a boltosok ellenőrizhetik, és szükséges esetben megtagadhatják a vásárlást.
A főtitkár szerint annak is benne kell majd lennie a rendeletben, hogy a boltos durva esetben akár rendőrt hívhasson. A mostani szabályok szerint ugyanis
a kereskedőknek és a biztonsági őröknek csupán arra van jogosítványuk, hogy figyelmeztessék a maszkviselésre az embereket.
Fontosak a részletek – hangsúlyozta a főtitkár, akinek az a tapasztalata, hogy a vevők többsége szabályosan viseli a maszkot, „de vannak, akik nem”. A jelenlegi szabályok értelmében egyébként nemcsak a vásárlóknak, hanem az eladóknak is maszkot kell hordaniuk a boltokban, függetlenül attól, hogy a pénztáraknál vagy a pultoknál vannak-e plexilapok vagy sem.
Azzal kapcsolatban, hogy a boltokat akár be is zárathatják, a főtitkár azt mondta, az új rendeletben fontos lesz majd tisztázni, hogy milyen időtávon belül történhetnek mulasztások. Orbán Viktor nyilatkozatából ugyanis mindössze annyi derült ki, hogy arra az üzletre kerülhet lakat, amelyet előzőleg háromszor is megbüntettek szabálytalanság miatt.
Az első hullám idején elrendelt részleges boltzárról, illetve az idősek vásárlási idősávjáról, most még nincs szó. Noha korábban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádióban arról beszélt, hogy az idősek biztonsága érdekében visszahozná a vásárlási idősávot, a kormány múlt heti döntései között sem szerepelt sem ez, sem a nyitvatartási idő korlátozása.
Az sem tudni még, hogy kik ellenőrzik majd a boltokban a maszkviselési szabály betartását.
Szigorúbb ellenőrzés kellene
Hasonlóan sok a bizonytalanság az utazásra vonatkozó előírások körül is. Szeptember közepétől a Volánbusz járatain is szigorítanak: az autóbusz-vezetők kötelesek megtagadni a felszállást, ha az utas nem takarja el a száját. A BKK járatain pedig 8 ezer forintos helyszíni bírságot fizethet az az utas, aki nem, vagy helytelenül hordja a maszkot.
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke épp javában telefonált, amikor sikerül utolérnünk, mint fogalmazott, neki is „vadászni kell az információkat”, sok a megoldatlan probléma. Például nem tudni, mit tegyen az a buszsofőr, aki észleli, hogy járatán az indulás után valaki leveszi a maszkot. „Ugyanez van a BKK-nál, például az 5-ös vagy a 7-es buszon, ahol nincs első ajtós felszállás, a sofőr nem látja, hogy ki száll fel maszkban, ki anélkül” – mondta a hvg.hu-nak. Éppen ezért szerinte szigorítani kell az ellenőrzést, „legyen olyan hivatalos személy, akinek jogában áll leszállítani vagy megbírságolni az utast”. Ezt most a buszsofőrök nem tehetik meg, mert nincs hatósági jogkörük. Naszályi szerint ez a hivatalos személy lehet akár közterület-felügyelő, akár rendőr is,
mindegy, hogy ki, csak valaki legyen
– hangsúlyozta.
Kerestük a Volánbuszt, hogy megtudjuk,
- hogyan járjon el a buszsofőr abban az esetben, ha valaki az utasok közül az indulás után veszi le a maszkot,
- gyakoribbak lesznek-e az ellenőrzések a távolsági járatokon, illetve az ellenőrök dolga lesz-e a figyelmeztetés vagy a büntetés,
- megbüntethetik-e a sofőrt, ha maszk nélküli vagy maszkot helytelenül viselő utast találnak egy járaton?
Amint érkezik válasz, közöljük.
Naszályi Gábor azt mondta, a Volánbusznál első ajtós felszállás van, és akin nincs maszk, azt a sofőr felszólítja, hogy vegyen fel. Ha erre nem hajlandó, nem utazhat. Ha vitáig fajul az ügy, a sofőr rendőrt hívhat. Ugyanez a helyzet a BKK-nál is, annyi különbséggel, hogy a központi diszpécsernek is lehet szólni, ő pedig értesíti a rendőrséget.
Korábban volt hír arról, hogy akár 100 ezer forintra is büntethetik azt a buszsofőrt, aki maszk nélküli utast enged fel a járatára. Azóta kiderült, hogy a hír kacsa, a Volánbusz jelezte, ilyen utasítást nem adtak ki.
Szabálykövetőbb budapestiek
Ami a BKK járatait illeti, szerkesztőségünk úgy értesült, amióta életbe lépett az a szabály, hogy fizetnie kell annak, akin nincs maszk, az emberek szabálykövetőbbek lettek. A BKK készített egy felmérést, amely szerint április végén még az utasok 96 százaléka eltakarta az arcát, nyárra ez az arány már 80-85 százalékra csökkent, most pedig ismét 95-98 százalékra nőtt. De még így is kellett büntetni: a BKK sajtóosztálya szerkesztőségünkkel azt közölte, hogy egy hét alatt 1-2 esetben adtak át 8 ezres pótdíjbefizetési csekket a jegyellenőrök a maszk hiánya miatt. Azt, hogy figyelmeztetni hány esetben kellett, nem tartják nyilván. A jegyellenőrök egyébként nem egyedül dolgoznak, közterület-felügyelők is vannak mellettük.
Szintén a közterület-felügyelet dolga ellenőrizni és büntetni, ha valaki zárt térben, például moziban, színházban vagy cirkuszban nem, vagy helytelenül visel maszkot – erről szintén a Fővárosi Közgyűlés döntött. Ebben az esetben a helyszíni bírság 8 ezer forint, a közigazgatási bírság 15 ezer. Kérdéses, hogy az ellenőrzést hogyan tudják majd megoldani. Megkerestük a közterület-felügyeletet is, hogy megtudjuk
- kértek-e bármilyen segítséget a fővárostól ehhez a munkához,
- hogyan, milyen formában tartják ezt megvalósíthatónak.
Választ még nem kaptunk.
Sok múlik a kalauzon
Érdekes a vasúti közlekedés is, itt ugyanis kifejezetten a kalauz felelőssége, hogy maszkban legyenek az utasok. Kérdés, hogyan járnak majd el, ha valaki menet közben leveszi. A Volánbuszhoz hasonlóan itt sem tehet mást a kalauz, rendőrt kell hívnia. Csakhogy a szakszervezeti vezető szerint
két állomás között nem állhat meg a vonat, amíg megérkezik a rendőr.
A MÁV-START megkeresésünkre azt közölte, készenléti rendőrök, polgárőrök és vagyonőrök ellenőrzik, hogy az utasok betartják-e a szabályokat. „Az új szabályozás szerint, aki a felszólítás ellenére sem takarja el az orrát, száját, az utazásból való kizárást kockáztatja, a szabálytalanul utazót ugyanis leszállítják a vonatról” – fogalmaznak.
Nemcsak a vonatokon, hanem az autóbusz-állomásokon és a vasúti pályaudvarokon is szúrópróbaszerűen ellenőriznek a rendőrök. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint szeptember 14-ig országosan összesen 1009 esetben figyelmeztettek, helyszíni bírságot 695 ember kapott összesen 20 millió 925 ezer forint értékben, míg szabálysértési feljelentést 1146 esetben tettek a maszkviselési szabályok megsértése miatt.