Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság jogállamisági jelentését, amelyet ezen túl minden évben és minden országra nézve elkészít. A dokumentum egy előre jelző rendszer, azt tárja fel, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban, célja, hogy ennek alapján a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen az érintett állam vezetésével.

A jelentés a tavaly december óta hivatalban lévő Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság egyik prioritása volt. Idén tavasszal kezdődött a munka, valamennyi tagállamban számos kormányzati és civil szereplővel beszélhettek a brüsszeli testület munkatársai és felhasználták többek között az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, a korrupcióellenes uniós hatóság és az Európai Parlament által meghozott döntéseket, véleményeket is – hangzott el a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

Idén négy témakörben végezték el a vizsgálatot:

• igazságszolgáltatás függetlensége,
• a sajtó sokszínűsége,
• a fékek és ellensúlyok rendszere
• és a korrupció kapcsán.

A magyar kormány kezdettől kritizálta és feleslegesnek tartotta ezt az eljárást, mondván, hogy a jogállamisági hiányosságok feltárására a – Magyarország ellen is folyó – 7-es cikkelyes eljárás teljesen megfelelő. A magyar kormány megismerhette előzetesen a jelentés tartalmát, megjegyzéseket is fűzhettek hozzá, ettől kezdve azonban azt kommunikálták, hogy elfogult és hamis állításokat tartalmazó dokumentum. Az anyagot két uniós biztos hivatala állította össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülésért felelős Vera Jourová. Utóbbi az elmúlt napokban nagyon komoly támadásokat kapott Magyarországon, olyannyira, hogy a magyar miniszterelnök is a lemondását követeli, mert szerinte a cseh politikus nem független és egy nyilatkozatával megsértette a magyarokat. Ezt a vádat Jourová elutasította. Most pedig egy kérdésre válaszolva egyáltalán nem akarta kommentálni a magyar miniszterelnök levelét, azt mondta, hogy a Bizottság elnöke majd elküldi a válaszát. A cseh Jourová egyébként személyes benyomásokat is megosztott, amikor arról beszélt, hogy egy volt kommunista országban felnőve tisztában van azzal, hogy milyen az élet egy olyan országban, amelyik nem szabad.

Didier Reynders a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jogállamiság védelmére szolgáló mechanizmus célja egy valódi jogállamisági kultúra kialakítása és valódi vita indítása nemzeti és uniós szinten egyaránt.

A jelentés megállapításai

Igazságszolgáltatás

A jogállamisági jelentés szerint Magyarországon komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform iránya, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri vitákra. Ugyanakkor ebben a körben a jelentés elismeri, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás digitalizálása magas szintű, nagyon jól hozzáférhetők online az ítéletek.

Korrupció

A jelentés kitér arra, hogy ugyan egyes esetekben komoly korrupciós bűncselekményben indítottak nyomozást, ezek száma továbbra is nagyon korlátozott. Úgy tűnik, hogy következetesen nincs határozott fellépés a bűnügyi nyomozások megkezdése érdekében és magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével foglalkozó korrupciós ügyek üldözése is erősen kritizálható.

Média

Magyarországon az állami reklám terjesztésének jogszabályai és átláthatósága hiányában a kormánypárti kiadványok felé irányított jelentős mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad a kormány számára ahhoz, hogy közvetett politikai befolyást gyakorolhasson a médiára – írják egy következő fejezetben. Kitérnek a KESMA médiakonglomerátumra, ahol a kormánybarát médiumokat egyesítették a versenyhatóságok ellenőrzése nélkül és ez a sajtó sokszínűségét fenyegeti. Azt is aggasztónak tartja a Bizottság, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtótermékeket is támadás érte.

Civilek

Az egyik fejezetben arra is rámutatott az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság kimondta idén nyáron: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény (Lex Soros) összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal, a magánélet és a személyes adatok védelmével.

A jelentés kapcsán Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő azt írta közleményében, hogy ennél keményebb vádirat is elfogadható lett volna. "Magyarországon rendszerszintű jogállamisági hibák vannak, amelyek összeegyeztethetetlenek az európai közösség értékeivel és törvényeivel. A Fidesz magyarázkodása holmi „brüsszeli kettős mércéről” teljességgel hiteltelen, hiszen az Európai Bizottság minden tagállamot megvizsgált és mindegyikkel szemben megtette kritikai megállapításait. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a Vera Jourová bizottsági alelnökkel szembeni pitiáner támadás csak azt a célt szolgálta, hogy megpróbálja hitelteleníteni az európai vizsgálatok eredményeit" – jelentette ki Ujhelyi.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Twitteren kommentálta a jelentést. Szerinte annak érdekében, hogy a kettős mércét el lehessen kerülni, a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban objektív és pártatlan eszközökkel, nem politikai folyamatokon keresztül kell mérni. A Bizottság jelentése azonban nem felel meg ezeknek a kritériumoknak – állítja Varga Judit.

Sophie in't Veldt liberális EP-képviselő szerint a jelentés nyomán az EU-nak orvosságra van szüksége az autoriter rezsimekkel szemben.