Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
50-100-150-250: ezzel a négy számmal foglalja össze alapjövedelem-programját a Párbeszéd Magyarországért párt és alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) alapjövedelem-programját.
Shutterstock
A fenti számok úgy jönnek ki, hogy az alapjövedelem-program 50 ezer forintot juttat a 18 év alatti gyermekek számára, 100 ezer forintra egészíti ki azok jövedelmét, akiké jelenleg nem éri el ezt a szintet (például munkanélküliek, kisnyugdíjasok), minimum 150 ezer forintot biztosít a várandós kismamák számára (a gyermek-alapjövedelem 50 ezer forintja ugyanis a várandósság 3. hónapjától jár). És 200 ezer forintos minimálbér mellé 50 ezer forintos dolgozói alapjövedelmet ad a dolgozók számára, ami a magasabb bérek melletti fokozatos csökkenés után egészen bruttó 510 ezer forintos keresetig növeli az alacsony és a közepes keresetű munkások jövedelmét.
Az alapjövedelem-program a Párbeszéd által 2015-ben bemutatott program ráncfelvarrott változata, a legfontosabb különbséget természetesen az összegek jelentik, akkor a sarokszámok így festettek: 25-50-75-100.
Mindenki kapjon legalább havi 100 ezret!
A gyermekek 50 ezer forintos alapjövedelme elég egyértelmű, ez váltaná ki a családtámogatási juttatásokat. A jelenlegi rendszerrel összevetve az egy- és kétgyerekes családok jelentősen jobban járnának vele, a háromgyerekes családoknál az egy főre eső juttatások jelenlegi mértéke most közel 50 ezer forint - mondta a vitairatot bemutató beszélgetésen Büttl Ferenc, közgazdász az MMAA kuratóriumának elnöke, a program szerzője.
hvg.hu
Az általános 100 ezer forintos alapjövedelem a nem dolgozó felnőtteket érinti, beleértve a kisnyugdíjasokat. Vagyis egyfelől a jelenleg három hónapos munkanélküli járadék után adható, 30 ezer forintnál kevesebb szociális juttatás jelentős emelésével, másrészt a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős emelésével ér fel.
A munkavállalói alapjövedelem valamivel bonyolultabb, az egyik része a minimálbér felemelése 200 ezer forintra. Erre jön rá 50 ezer forint alapjövedelem - aki a minimálbérnél többet keres, az kevesebb alapjövedelmet kap - minél többet keres, annál kevesebbet. Bruttó 100 ezer forintos, illetve az alatti bérnél a dolgozói alapjövedelem 100 ezer forint, 100 és 200 ezer forint közötti bérnél az alapjövedelem összegét a következő képlet határozza meg: 50 000 + (200 000 – munkabér)/2.
Ez így annyira nem egyszerű, különösen politikai üzenetként, és mindenképpen bonyolultabb, mint a Fidesz szókincse (például: “Magyarország jobban teljesít”, illetve “migráns” és “Soros”). Tordai Bence, az MMAA kuratóriumi tagja, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint viszont annyira nem bonyolult, egy egyszerű, nyilvános kalkulátorral bárki kiszámíthatja - mondta a politikus a hvg.hu kérdésére.
Legalább részben bekerülhet az ellenzéki választási programba
A konstrukció összetettsége után nyilvánvaló, hogy itt nem feltétel nélküli alapjövedelemről van szó, vagyis nem arról, hogy minden állampolgár ugyanazt a meghatározott összeget kapja minden hónapban. Azonban ettől ez még egyfajta alapjövedelem, hiszen valamekkora havi jövedelmet külön igénylés nélkül minden állampolgárnak biztosít minden hónapban - hangsúlyozta a vitairatot bemutató beszélgetésen Büttl Ferenc és Tordai Bence, az MMAA kuratóriumi tagja, a Párbeszéd frakcióvezetője.
Büttl Ferenc hangsúlyozta, hogy a program akár „azonnal” (gyakorlatilag 2021. Január 1-től) bevezethető, mivel a meglévő adórendszerhez és a már elfogadott 2021-es központi költségvetéshez tervezték. Más szóval bevezetéséhez nincs szükség adóemelésekre vagy egyéb átalakításokra. Így egy válságkezelő alapjövedelem bevezetéséről szóló javaslatot a Párbeszéd be is fog terjeszteni az országgyűlés elé, Tordai Bence szerint valószínűleg még két ellenzéki párt támogatását élvezni fogja. Az pedig a közvéleménykutatások eredményeiből egyértelmű, hogy a lakosság többsége támogatja az alapjövedelem bevezetését, és a megoldás vonzereje gazdasági válságban mérhetően nő.
Tordai Bence
MTI / Kovács Attila
Hosszabb távon az uniós szintű, alapjövedelem bevezetésére vonatkozó polgári kezdeményezés végigvitele a cél, Tordai szerint a szükséges aláírások összegyűjtésével Magyarországon jól állnak. Bár mivel az uniós döntéshozatali mechanizmus lassú, az alapjövedelem pedig a lakosság körében népszerű és több országban kacérkodnak vele, könnyen lehet, hogy az uniós folyamat végére már lesz működő alapjövedelem az EU-ban.
A Párbeszéd belpolitikai célja, hogy az alapjövedelem minél markánsabban megjelenjen majd a 2022-es választás közös ellenzéki programjában. A Párbeszéd alapjövedelem-javaslata ezért (is) moduláris felépítésű, illetve ezért (is) működőképes különféle számokkal. Tordai szerint abban például az ellenzéki pártok közt konszenzus van, hogy alsó hangon a gyerek- és családtámogatások esetében mindenkit elérő univerzális juttatásokra van szükség (szemben a Fidesz által preferált szelektív adókedvezményekkel). A nyugdíjrendszer reformjának szükségességében sincs vita köztük. A Párbeszéd frakcióvezetője szerint az ellenzéki térfélen az ő alapjövedelem-javaslatukon kívül nincs más markáns, átfogó vízió, de sokat számít majd, hogy ki lesz az összefogó pártok közös miniszterelnök-jelöltje.
A "fölösleges beruházások" és a "lopás" helyett
A vitairatban bemutatott alapjövedelem-javaslatra visszatérve, a nagy kérdés persze az, hogy miből lenne pénz a bevezetésére, ha nem adóemelésekből. A program forrásigénye plusz 3389,7 milliárd forint (a jelenlegi szociális kiadásokhoz képest), amelynek fedezetét négy pillér teremti meg - olvasható a vitairatban. Az első pillér a felesleges és pazarló állami beruházások és működési kiadások megszüntetése, csökkentése; ez azámításaik szerint 1432,655 milliárd forint megtakarítást jelent. A második pillér a közbeszerzési túlárazások megállításából adódik; ez 710,45 milliárd forintot hoz. A harmadik forrás a progresszív gazdaságpolitika nyomán keletkező megtakarítás, amely 221,25 milliárdnyi forrást eredményez; a negyedik pillér pedig a jövedelemkiáramlás miatti megemelkedő adó- és járulékbevételek összessége, amely visszacsatolás 1838,296 milliárd forintnyi forrást biztosít. A négy pillér összesen 4202,651 milliárd forint felhasználható forrást jelent a program készítői szerint.
A négy pilléren visszafelé haladva, a visszacsatolás egész egyszerűen azt jelenti, hogy a plusz juttatások kifizetésével az állam a pénz egy részét valójában csak egyik zsebéből a másikba teszi, hiszen az áfa legfelső kulcsa például 27 százalék, szóval ha valaki valamit vesz a neki kifizetett alapjövedelemből, a pénz harmada már megy is vissza a központi költségvetésbe.
A progresszív gazdaságpolitika nem takar nagy intézkedéseket, egyrészt például a Fideszénél - a program szerint - jobb államkötvény-kamatelszámolást, adósságkezelést, másrészt az alapjövedelem bevezetése miatt keletkező, pénzben is kifejezhető nyereségeket: például ha a legszegényebbek jobban tudnak étkezni, akkor egészségesebbek lesznek, ezáltal csökkennek az egészségügyi kiadások.
Nem lehet bármit csak úgy leállítani
A közbeszerzési túlárazások (avagy a vitairat által használt szinonimával: lopás) megállításával azért kérdéses, milyen gyorsan és milyen mértékben lehet véget vetni nekik. Büttl Ferenc a hvg.hu kérdésére azt mondta, egyrészt nem kell azonnal, hanem az alapjövedelem bevezetését követő hónapokban kell lezajlania a folyamatnak, ráadásul vélhetően az itt megfogni tervezett 700 milliárd óvatos becslés. Tordai Bence ehhez annyit tett hozzá, hogy a korrupció elleni fellépés szükségessége talán az a kérdés, amiben az ellenzéki pártok körében a legnagyobb az egyetértés, egy esetleges kormányváltás után ezen a területen gyors és határozott lépések várhatóak.
A felesleges és pazarló beruházásokon és kiadásokon a program 1400 milliárd forintot spórolna meg. A vitairatban ezeket két oldalon keresztül sorolják, olyan tételek találhatóak itt, mint a paksi bővítés, a Budapest-Belgrád vasút, stadionépítések, sporttámogatások, haderőfejlesztés, az egyháztámogatások egy része, illetve Rogán Antal propagandaminisztériuma tokkal-vonóval.A spórolás nyilván kieséssel is járna, például ha beszántják Rogán minisztériumát, időbe telne, amíg az ott dolgozók újra el tudnak helyezkedni. Azonban ezekkel a kiesésekkel a program költségoldalán kalkuláltak - mondta el Büttl Ferenc.
Arra a felvetésre, hogy a felsorolásban akadnak olyan tételek, amiket mondjuk nemzetközi egyezmények, szerződések kötnek, Büttls és Tordai azt reagálták, hogy semmi sincs kőbe vésve, és még a szerződéseket is újra lehet tárgyalni vagy fel lehet mondani. Ez azért ennyire sajnos nyilván nem egyszerű. Igaz, például a NATO-tagok jelentős része nem teljesíti a katonai kiadások szintjére tett vállalást (Magyarország sem), különösebb következmények nélkül. Ugyanakkor akár a paksi bővítés szerződéseit, akár a Budapest-Belgrád vasútéit egész biztosan nem lehet következmények nélkül felmondani, sőt újratárgyalásuk sem lenne egyszerű. A feltételek sajnos nem ismertek, minthogy a Fidesz ezeket a szerződéseket előszeretettel titkosítja.
Véget akarnak vetni a mindent átható létbizonytalanságnak
A Párbeszéd szerint azért van szükség valamilyen alapjövedelem bevezetésére, mert – Ulrich Beck társadalomtudós szavaival élve – kockázattársadalomban élünk. „A bizonytalanságalapú társadalom filozófiai alapja semmi más, mint egy sajátos emberkép, az a meggyőződés, hogy az embereket alapvetően a félelem sarkallja teljesítményre. Az dolgozik keményen, aki tudja, ha kirúgják, nem lesz mit ennie – vélik a bizonytalanságalapú társadalom hívei. Aki látszólag remekül él, jó fizetése van, de minden hónapban gigantikus törlesztőrészleteket kell a banknak befizetnie, különben kártyavárként omlik össze az élete, szintén keményen fog dolgozni” – írják a vitairatban.
Az alapjövedelem-kísérletek nem igazolták azok aggodalmát, akik attól tartottak, hogy az alapjövedelem csökkenti a munkavállalási szándékot. Azon ellenvetések is cáfolatot nyertek már, hogy a szegények az alapjövedelmet alkoholra és cigarettára költik – számos kísérlet tapasztalatai alapján összegezhető, hogy nincs ilyen összefüggés.
Az alapjövedelem bevezetése felszámolná, vagy legalábbis csökkentené a legalapvetőbb létbizonytalanságot, mert mindig mindenkinek lenne annyi jövedelme, amiből ha nem is jól, de meg lehet élni. A havonta biztosan kapott jövedelemnek köszönhetően csökkennek a gazdaságon és a társadalmon belüli függőségek, például a munkavállalók érdekérvényesítési képessége nő, mert nem fenyegetheti alapvető létszükségleteik kielégítését, ha esetleg munka nélkül maradnak.
