Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A kormány már rég kiemelt üggyé nyilvánította a budai Várnegyedben zajló összesen 34 építkezést, de most további különleges szabályokat határozott meg, részben a további gyorsítás érdekében, részben azért, hogy a 2019 óta ellenzéki vezetésű I. kerületi önkormányzat
minél kevésbé szólhasson bele a kerület jelentős részét kitevő beruházási területen folyó dolgokba.
Új előírás például, hogy a budai Várban a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező. Akkor is elég „egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt” készíteni, ha nincs erről örökségvédelmi hatástanulmány. Az építési engedélyt akkor is ki lehet adni, ha a telekalakítás még folyamatban van. A beruházások keretében megvalósuló új építményekhez és „önálló rendeltetési egységekhez” nemcsak személygépjármű-parkolót nem kell létesíteni, amit az eddigi rendelet is kimondott, hanem általában „gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet, kerékpár-elhelyezési lehetőséget” sem.
A felépítendő épületek eredeti építészeti arculatának kialakítása és a hozzá kapcsolódó beruházások során nem kell a helyi építési szabályzat szerinti funkcióvizsgálatot, illetve rehabilitációs tervet készíteni. Valamennyi épület tetőtere akár több szintben beépíthető, és a beépítés során változhat az építmény belső udvari homlokzatmagassága, a gerincmagassága és a tetőidom hajlásszöge. Valamennyi épület esetében a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke 100 százalék. „A Budai Palotanegyed területén található ingatlanokon állattartó építmény létesíthető, ilyen funkcióra meglévő építmény(rész) átalakítható. Az ilyen célokra szolgáló építmény építése, valamint bővítése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység, amennyiben mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 800 m3 térfogatot és 7 méter gerincmagasságot.” (Itt a lovardáról van szó.)
A kormány meghatártozta „az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát” is, miután egy tavalyi törvény ezt már kivette az önkormányzatok hatáskörélből, és megtiltotta, hogy díjat szedjenek az elfoglalt felvonulási területekért. A mostani döntés 23 helyet sorol fel, ahol legalább 2023 végéig, de néhol 2026-ig foglalhatják a területet az építők.
Az is a budai Várat érinti, hogy a kormány egy másik rendeletben visszavonta azt a 2017-es döntését, amely szerint a várkert Nyúlkert alatti területén elő kellett volna készíteni az amúgy is bizonytalan sorsú Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárhoz kapcsolódó szolgáltató raktárának a felépítését. Helyette más helyet nem jelöltek ki.
