Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A tagállamok 2019-es költségvetési adatai alapján Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata az Eurostat egy márciusi adatsora szerint: a tagországok átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára, hivatalosan megfogalmazva "az általános közösségi szolgáltatásokra",
ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt.
A Népszava cikke szerint hasonlóan magas számot, 7,9 százalékot költött Finnország, míg az Orbán Viktor miniszterelnök által gyakran laboratóriumként emlegetett Ausztria 5,7 százalékot. A V4 országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára.
A lap szerint a 2019-es zárszámadási törvényben a kormány nem tért ki arra, hogy mitől ilyen drága magyar állam működése. A Népszava ugyanakkor hozzáteszi, hogy a magyar állam működési költsége mindig kirívóan magas volt: 2010-ben, a kormányváltás évében a GDP 9,3 százalékát falta fel a bürokrácia, míg a csúcsévnek nevezhető 2013-ban pedig 10,2 százalék volt. Azóta tehát még csökkent is a ráfordítás.
A jelentés szerint a magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására is, “hisz míg az Unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig idehaza 7,3 százalék jutott erre a célra”. Az eredmény a Népszava szerint annyira nem meglepő, a kormány ugyanis az elmúlt években is folyamatosan növelte ilyen irányú kiadásait, amire csak rátett a koronavírusjárvány miatt „válságkezelés”.
A kormány nagy bűvészmutatványa: a „gazdaságvédelmi" „alap"
Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.
Amiatt viszont, hogy egy állam drágán működik, a költségeket valahol meg kell szorítani. A Népszava szerint Magyarországon ebben a tekintetben a környezetvédelem, a szociális kiadások és egészségügy esetében érezhetők lefaragások. Ráadásul a magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött.
