szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A koronavírus-járvány hatásairól kérdezte a Policy Solutions az embereket: a járványtól szinte mindenki fél, de az politikai oldaltól függ, mennyire tartjuk elégségesnek az ellene hozott intézkedéseket.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A koronavírusról és a magyar válságkezelésről készített tanulmány a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung. A március elején ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatás a korszellemnek megfelelően már nem is méri külön az ellenzéki pártokat, hanem nagyjából azt a képet vizsgálja, amit 2022-ben is látni fogunk: kormánypártiak, ellenzékiek és bizonytalan szavazók válaszoltak.

A legfontosabb tanulság, hogy a többség komolyan veszi a koronavírust: a megkérdezettek 83 százaléka szerint veszélyes az emberek egészségére a vírus. A válaszadóknak csupán a 15 százaléka gondolta úgy, hogy az nem jelent egészségügyi fenyegetést. 79 százalék félti a családját, és 74 százalék tart a hosszú távú szövődményektől is.

Nagy eltérés van viszont korosztályonként ebben: 30 év alattiak 24 százaléka nem tartja veszélyesnek a vírust, míg a 60 felettieknél ez csak hét százalék.

A politika legalább ezt nem választja ketté: a kormánypártiak 77, az ellenzékiek 72, a bizonytalanok pedig 74 százalékban veszik komolyan a koronavírus-járványt.

Érezni a gazdasági hatásokat is: 39 százalék válaszolta, hogy romlott az anyagi helyzete, 45 százalék fél tőle, hogy elveszti a munkáját, a válaszadók tizede pedig már el is vesztette.

Ez egy fontos adat, ugyanis ez több, mint ami a hivatalos statisztikában szerepel. Az elemzésben ezt az eltérő módszertannal magyarázzák. Valószínűleg az állásukat elvesztők jelentős része részmunkaidőben vagy közfoglalkoztatottként újra dolgozott, illetve rögtön nem is kerülnek be a statisztikába. A KSH által mért "önbevallásos munkanélküliséghez" közelebb állnak a kutatási adatok. Annál az első hullámban 391 ezerre becsülték a munkanélküliek számát, a Policy Solutions által mért adatok alapján viszont csaknem 800 ezer ember veszíthette el az állását a járvány miatt.

A kutatás szerint az alacsonyabb végzettségű csoportok felé haladva nő a munkájukat elvesztők aránya: míg a diplomások között 8%, a legalacsonyabb végzettségi kategóriában 12% ez az arány. "A gyereküket nevelő szülők szignifikánsan nagyobb arányban veszítették el a munkájukat (13%), mint a többi válaszadó (9%). Különösen azoknál a szülőknél volt kimagasló az állásvesztők aránya (25%), akik egyedül nevelik a gyereküket."

Más változásra is rákérdeztek. Kiderült,

  • az emberek 34 százalékának csökkent a fizetése,
  • 29 százaléknak a munkaideje (valószínűleg egyidejűleg a fizetése is – a szerk.)
  • 18 százaléknak kellett home office-ban dolgoznia.

De vissza a legtöbbeket érintő problémához, a fizetéscsökkenéshez, ami az alacsonyabb végzettségi kategóriák felé haladva egyre több embert érint. A diplomás munkavállalóknak 28 százaléka szembesült ezzel, míg a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél ez az arány másfélszer ekkora volt (42%). Fontos az is, hogy a falvakban lakóknak a negyede (26%) számolt be fizetéscsökkenésről, jelentősen kevesebb ember, mint a nagyobb településeken, ahol 37%-40% volt ez az arány. Ezekkel az adatokkal összefüggésben is csak kilenc százalék mondta, hogy a járvány alatt elkezdett félretenni, viszont 67 százalék mondta azt, hogy jó lenne spórolni, csak nincs miből.

Összességében közepes érdemjegyet adott a magyar társadalom az egészségügyi járványkezelésre, de természetesen ez pártszimpátia szerint változó: a kormánypártiak négyesre, az ellenzékiek kettesre értékelték a kormányt, a bizonytalanok 2,9 pontot adtak az ötös skálán.

A gazdasági válság kezelését már valamivel szigorúbban értékelték a fideszesek is: 3,8-as osztályzatot adtak áltagban, az ellenzékiek erre is csak kettest, a bizonytalanok pedig 2,6-ot. A válaszadók 59 százaléka szerint a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelme érdekében, de természetesen a fideszesek ennél elégedettebbek voltak, 27 százalékuk volt elégedetlen. A bizonytalan szavazók 62 százaléka is kritikus a kormánnyal szemben, csak a negyedük volt elégedett a munkavédelmi intézkedésekkel.

Felmerült az alapjövedelem kérdése is: a válaszadók 65 százaléka egyetért vele, miközben csak 29 százalék ért egyet azzal, hogy az államnak nem feladata mindenki számára biztosítani a megélhetéshez szükséges minimumot. Érdekes, hogy még a kormánypárti szavazók 55 százaléka is alapjövedelem-párti.

A magyarok 49 százaléka úgy véli, hogy az önkormányzatok forrásmegvonásai lényegében az ellenzéki települések elleni büntetőintézkedések – írja a tanulmány, míg 35 százalék szerint jogosak az elvonások. Az álláspontot itt is a pártszimpátia határozza meg, bár a fideszesek ötöde is büntetésnek tartja az elvonást. Budapesten az országosnál nagyobb az eltérés, itt az ellenzékiek 79 százaléka gondolta büntetésnek, a fideszesek 76 százaléka pedig jogosnak az elvonást.

Jó hír, hogy általában elutasítjuk a koronavírussal kapcsolatos konteókat, de rossz, hogy azért nem mindenki: csak 52 százalék utasítja el magabiztosan azt az elméletet, ami szerint a koronavírust Kína szabadította a világra, hogy átvegye a vezető szerepet, de a gyógyszercégek által összehozott járvány elméletét is csak 56 százalék. A legmagasabb elutasítottsága annak van, hogy a vírus nem létezik: a megkérdezettek 59 százaléka egyértelműen, további 23 százaléka pedig inkább elutasítja ezt az elméletet, összesen 1 százaléknyi magabiztos vírustagadó válaszadót találtak.

Úgy tűnik, az oltáspártiak vannak többségben Magyarországon, ráadásul politikai tábortól függetlenül: a többi friss kutatáshoz hasonlóan ebből is az derül ki, hogy a magyarok nagyrésze beadatná magának a vakcinát: 67 százalék felelt igennel, 27 százalék viszont nemmel. Itt is az életkor a fő differencia: a 30 év alattiaknak csak az 53 százaléka kérné az oltóanyagot, tízből négyen nem. Ezzel szemben a legidősebb korcsoport 83 százaléka oltáspárti, és csak 13 százalékuk kifejezetten oltásszkeptikus. Budapesten a legmagasabb az oltási hajlandóság (66%), amit a falvak (63%), majd a kisebb városok követnek hatvan százalékkal.

Az adatokból jól kivehető, amit például a Medián előző héten bemutatott felmérése is mutatott: Magyarországon egyértelműen politikai kérdés lett a járványkezelés megítéléséből. Ez talán annak is köszönhető, hogy ott kiderült: a megkérdezettek 37 százaléka nem tudja, hányan haltak meg eddig a koronavírus miatt, 15 százalék pedig tudni vélte, de nagyon messze járt a valóságtól.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!