Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
A Fudan terveiről nyilvánosságra hozott legújabb minisztériumi prezentáció szerint nem követhető, milyen számokkal és területekkel kalkulál a kormány a Déli Városkapu fejlesztésében, a helyzetnek pedig anyagi kárát is láthatják a magyar diákok – állítja a Népszava.
A most megjelent prezentációra kellett volna Karácsony Gergelynek és Baranyi Krisztinának „igent mondania” múlt héten, amikor a Fudan-ügyi kormánybiztos Palkovics Lászlóval egyeztettek, az ellenzéki politikusok azonban ellenezték a több ezer diáknak élhető lakhatást biztosító Diákváros projektet megcsonkító terveket. Az ellenzéki pártokkal közösen a témában budapesti konzultáció is indul júniusban.
Palkovics prezentációja szerint a teljes, Ferencváros déli és Csepel északi részét érintő Déli Városkapu megújítását újra kell gondolni. Bár a tervek szerint a fejlesztési terület 135 hektárosról 200 hektárosra nő, ennek magyarázata az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium számításai beleveszik a városrészen épülő atlétikai csarnok, edzőpályák, ferencvárosi szabadidőpark, új evezős központ és a csepeli közpark területét is a projektbe. A térképes terveken az látható, hogy a Diákváros-tervekből fennmaradt kollégiumépítési célok egy, az eredetihez képest jóval kisebb helyen, ráadásul az atlétikai stadionnal és a ferencvárosi szabadidőparkkal osztozkodva valósulnának meg. A Fudan Egyetem kampusza és közösségi terei változatlanul elfoglalnák a korábbi Diákváros-látványtervek helyét, kollégiumai pedig a csepeli részre is átnyúlnának.
A Diákváros projekt háttérbe szorulását ennél is inkább jelzi azonban, hogy az eredetileg a magyar diákoknak tervezett sportlétesítmények és kulturális intézmények (pl. könyvtár) nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet,
de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért.
A Népszava arról is beszámol, hogy a megvásárolandó telkek árán felül bruttó 686 milliárd forintba kerülhet a kínai egyetem és az azt kiszolgáló létesítmények felépítése, az éves üzemeltetési költség pedig 50 milliárd forint lehet. A Fudan tandíjai emellett magyar viszonylatban rendkívül magasak, alapképzésen 2,3, mesterszakon 3,3 millió forintba kerülnének a képzések, a Fudannak külön épülő, szám szerint 3000 kollégiumi hely egyikéért pedig 56 ezer forintot kell majd fizetniük az itt tanulóknak, szemben a magyar kollégiumok 10-15 ezres havi áraival.
