Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egy felmérésben megkérdezettek döntő többsége saját zsebből finanszírozza a szolgáltatást, alig vannak, akik egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról költenek.
A koronavírus-járvány előtt a 20 és 65 év közötti hazai internethasználók 58 százaléka vett már igénybe egy vagy több magánegészségügyi szolgáltatást. Ez az arány nem csökkent 2020 és 2021 során sem, sőt a magánellátást igénylők 13 százaléka most először élt ezekkel a lehetőségekkel – derült ki az NN Biztosító friss kutatásából.
A válaszadók az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Ez a ráfordítás magasabb volt, mint előző években, ráadásul a műtéti felépülés időszaka is megterheli a páciensek pénztárcáját.
A megkérdezettek közül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők döntő hányada, 79 százalék zsebből finanszírozta a szolgáltatást, és mindössze 17 százalék fizetett egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról. Ők azt mondták, hogy a legfőbb érv a biztosítás mellett, hogy fel tudnak készülni a váratlan helyzetekre.
A felmérésben résztvevők 12 százaléka már elgondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást, vagy ezt az opciót kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába, köztük többségben vannak a gyerekesek.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.