Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Nemcsak ideiglenesen, hanem belátható ideig marad a kiskereskedelmi különadó, jelen állás szerint a benzinkutaktól a könyvesboltokon keresztül a gyógyszertárakig mindenkinek. A Pénzügyminisztérium a környezetvédelemmel indokolja a sarcot. A külföldi kereskedőkre is vonatkozik, szóval indul a NAV vs Amazon meccs.

A Pénzügyminisztérium állandósítani akarja a járványhelyzet miatt ideiglenesen bevezetett kiskereskedelmi különadót, ezért törvényben terjesztette be azt az országgyűlés elé.

Az állandó különadó pontosan ugyanúgy fog festeni (ha az országgyűlés a javaslatot beterjesztett formájában szavazza meg), ahogy a veszélyhelyzeti különadó. A sarcot a cégeknek az előző évi nettó árbevételük alapján kell fizetniük, az adó sávos, a kulcsok az alábbiak:

  • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

Az 500 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégeknek nem csak adót nem kell fizetniük, de adóbevallást sem kell készíteniük.

Az adóztatottak köre sem változik az ideiglenes adóhoz képest, vagyis szó szerint minden kiskereskedelmi tevékenység után fizetni kell, ezt a jogszabály TEÁOR-kód alapján határozza meg. Vagyis nemcsak a napi fogyasztási cikkek, élelmiszertermékek értékesítése után kell fizetni, hanem többek közt az üzemanyagok, a gyógyszerek, a könyvek, az elektronikai eszközök, a sporteszközök- és felszerelések értékesítése után is. Az adó hatálya kiterjed az internetes és csomagküldő értékesítésre is. A törvényjavaslat indoklása kimondottan hangsúlyozza, hogy nem az a lényeg, hogy egy vállalkozásnak mi a főtevékenysége, hanem hogy milyen TEÁOR szerinti értékesítési tevékenységekből keletkezik árbevétele.

A kormány sörétes puskával különadóztatja a kiskereskedelmet

Minden, de minden kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik a kormány által április 14-én elrendelt, májustól a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet végéig élő kiskereskedelmi különadó. Vagyis nemcsak a nagy multinacionális élelmiszer-hipermarketekre, hanem például a benzinkutakra, elektronikai üzletekre, a könyvesboltokra, de még a gyógyszertárakra is.

A Pénzügyminisztérium a törvényjavaslattal kapcsolatban is elővette azt az érvet (mind az indoklásban, mind a mellékelt közleményben), miszerint az adó a nagybevételű, nagy piaci befolyású stb. cégeket terheli. Ez csak részben igaz, 500 millió forintos árbevétel (árbevétel, nem nyereség!) ugyanis egyáltalán nem olyan nagy összeg egy kereskedőnél. Igaz, az alsó kulcs nem túl nagy, így az állam által várt adóbevétel nagy részét valóban a legnagyobb kiskereskedelmi láncok vállát fogja nyomni.

Az ideiglenes, 2020-as különadót két részletben kell befizetniük a cégeknek, 2021-től az adóról szóló bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani, s ekkor esedékes az adó megfizetése is.

Az emberek vagy kevesebbet vásárolnak, vagy megfizetik

A Pénzügyminiszter általánosságban alapvetően két dologgal indokolja a különadó bevezetését:

  1. „A Kormány elkötelezett a munkát terhelő adók, a jövedelemadók csökkentése, a gazdasági növekedés erősítése mellett. A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében pedig az adórendszerben továbbra is a forgalmi-fogyasztási adókra kívánja helyezni az adórendszer súlypontját.”
  2. „A fogyasztás adóztatása egyben környezetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, magasabb károsanyag kibocsátást keletkeztet.”

Ami az első pontot illeti, magyarra fordítva

nagyjából annyit jelent, hogy kell a pénz,

és a kormány (ahogy eddig) nem a jövedelmeket vagy a vagyonokat akarja adóztatni, hanem a fogyasztást. És valóban, az elmúlt években az adórendszer látványosan a fogyasztási adók felé tolódott el. Egyébként az sem mellékes körülmény, hogy az adók e csoportjánál lehetett a legnagyobb gazdaságfehérítést elérni, vagyis az állam ezeknél tudta a legnagyobb mértékben adminisztratív és ellenőrzési eszközökkel növelni a bevételeit.

Képünk illusztráció
©

Sokkal érdekesebb a második pont, ez az érvelés ugyanis új. Azt írják,

a kisebb fogyasztás környezetvédelmi szempontból kívánatos, és ehhez a fogyasztás adóztatása hozzájárul.

Itt van egy kimondatlan logikai lépés, mégpedig az, hogy a fogyasztásra terhelt adók megjelennek a (kiskereskedelem esetén a lakosság által fizetett) bruttó árakban, a magasabb árak pedig értelemszerűen visszafogják a fogyasztást. Mivel ez az érvelés a kiskereskedelmi különadó indoklásában jelenik meg, a Pénzügyminisztérium logikailag arra számít, hogy az érintett cégek a sarcot be fogják építeni az áraikba – más szóval végső soron a sarc miatt az emberek vagy kevesebbet fognak tudni vásárolni, vagy pedig a lakosság fogja megfizetni.

A fogyasztás adóztatása mögött egyébként eddig az volt a jellemző erkölcsi alapú kormányzati érvelés, hogy igazságos, mert mindenki fogyaszt. Az adórendszer kritikusai szerint éppen ezért nem igazságos a fogyasztás kiemelt adóztatása: az alacsony jövedelmű és vagyonú emberek ugyanis arányaiban (összjövedelmükhöz és összvagyonukhoz képest) jóval többet fogyasztanak, mint a tehetősebbek (például nem tudnak befektetéseket felhalmozni, külföldön nyaralni), így arányaiban jobban terhelik őket az adók.

Jön a NAV vs Amazon meccs

A különadó a külföldi cégekre is vonatkozik, a javaslat indoklása szerint „az adóköteles tevékenységet nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott áru kiskereskedelmi (tipikusan internetes) értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték minősül adóalapot képző nettó árbevételnek.”

Ehhez a Pénzügyminisztérium vonatkozó közleménye annyit fűz hozzá, hogy „a külföldi online kereskedelmi multicégek (mint pl. az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.”

©

Ezt azért majd érdekes lesz látni, jelen állás szerint a legjobb párhuzamot a reklámadó jelenti, amit a magyar reklámokat közzétevő, külföldi cégeknek is fizetniük kell(ene) – például a Google-nek és a Facebooknak. A Google éppenséggel nem fizet, a NAV ezért kiszabott már 2017-ben egymilliárd forint bírságot. Amit a Google szintén nem fizetett be, sőt épp nyerésre áll a bírság miatt indított perben az Európai Bíróságon.

A multikat nem lehet különadóztatni, de az adót lehet rájuk szabni

Az adó lényegében a 2010-es kiskereskedelmi különadó másolata – a kulcsok sávjai is, pedig azóta lefolyt némi infláció a Dunán, 2020 elején 640 millió forint érne annyit, mint 500 millió ért 2010-ben.

A 2010-es kiskereskedelmi és távközlési különadók miatt a Tesco és a Vodafone az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyar államot. A bíróság azonban 2020. március elején úgy döntött: az a körülmény, hogy a különadók leginkább a külföldi tulajdonú cégeket terhelték, nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, mert az adók sávosak, a piacok valós helyzetét tükrözi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek fizetik a legtöbb adót. „Az a körülmény, hogy a szóban forgó különadók legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem elegendő annak megállapításához, hogy velük szemben hátrányos megkülönböztetés áll fenn” – írták a döntés indoklásában.

Mivel a kormány korábban többször utalt erre a sikerre, nem nehéz azt sem belátni, hogy az adó állandósításához több köze van a luxemburgi testületnek éppen a válság előtt meghozott ítéletéhez, mint a koronavírus-járvány miatt elrendelt gazdaságvédelmi akciótervhez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Radar360: Visszautasított vakcinák és új klímacélok az EU-ban

Radar360: Visszautasított vakcinák és új klímacélok az EU-ban

Hamvay Péter: Magyarra Kelet!

Hamvay Péter: Magyarra Kelet!

Egy levelet nézett Menczer Tamás Sinopharm melletti kiállásnak a The Lancetben

Egy levelet nézett Menczer Tamás Sinopharm melletti kiállásnak a The Lancetben