Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Alig egy hónappal azután, hogy Lázár János „már nem barátkozunk” a Siemensszel kijelentésével lefújt egy beszerzést 115 villanymozdonyra, most a helyettese mégis barátibb hangot ütött meg, mondván: a német cég mégis számításba jöhet. Ám az államnak továbbra sincs pénze a projektre.
A barátságtalanhoz képest eggyel békülékenyebb hangot ütött meg az Építési és Közlekedési Minisztérium a Siemensszel, és a változáshoz alig egy hónap kellett csupán. Viszont ettől még nem biztos, hogy bármilyen üzletet tud a német céggel kötni a magyar állam – főleg, ha közben finoman azért beszól az üzleti partnernek, ráadásul pénze sincs a vágyott üzletre.
Miközben a magyar kormány egyik tagja, Szijjártó Péter külügyminiszter éppen látványosan elfordul a német Siemenstől és bejelenti, hogy kizárólag a franciáktól szeretnék beszerezni az épülő Paks II. Irányítástechnikáját, egy másik, a közlekedési tárca éppen fordulatot hajt végre a Siemenshez való viszonyában: ha nem is 180, de legalább 90 fokosat.
Lázár János május közepén ugyanis még színpadiasan bejelentette, hogy a vasúti járműpark megújításánál „a kormány már nem számít a Siemens cég közreműködésére (…) már nem barátkozunk velük.” Ezzel kútba esett, hogy egy már elnyert keretszerződés részeként a német Siemens Mobility 220 milliárd forint értékben szállítson 115 villanymozdonyt a MÁV-nak.
Erre kérdezett rá aztán írásbeli kérdésében az MSZP-s Tóth Bertalan, aki azt tudakolta, hogy megelőzte-e Lázár bejelentését hatáselemzés, mennyivel késlelteti a lépés a már most is jelentős késésben lévő vasút-modernizációt, és mennyivel lesz drágább a lemondott mozdonyok más gyártótól történő beszerzése.
Az ellenzéki képviselő ugyan egyik kérdésére sem kapott konkrét választ, a Lázár helyett június 14-én válaszoló Csepreghy Nándor miniszterhelyettes már békülékenyebb hangot ütött meg a főnökéhez képest a Siemensszel, noha nem felejtett el odaszúrni a német cégnek – anélkül, hogy a kritikáknál a magyar fél felelősségét megemlítette volna.
Csepreghy azt írta: „nem kötelezzük el magunkat egyetlen beszállítóhoz sem, hanem kinyitunk egy versenyt, ahol a gyártóknak – így a Siemensnek is – versenyezniük kell a kötöttpályás beszerzések kapcsán”. Vagyis mégse zárná el a tárca a lehetőséget a Siemens elől – ha nem is a létező keretszerződés alapján, hanem egy jövőbeni tenderen. Hozzátette:
„a kormány kész minden partneri megkeresést mérlegelni".
A miniszterhelyettes azonban a mérlegelést feltételekhez kötötte: „először is versenyben kell bizonyítani mindenkinek, hogy az általa kínált konstrukció a legelőnyösebb a magyar adófizetők számára. Másodszor pedig valódi partnerséget kell ajánlani, nem pedig diktátumokat küldeni, ezt a magyar kormány eddig sem fogadta el, és a továbbiakban is visszautasítja.”
A finanszírozási konstrukciókat is szélesebb körben kell versenyeztetni – írta Csepreghy. Ez beismerése annak, amiről még Lázár bejelentése után írt a hvg.hu: a Siemens-villanymozdonyok beszerzése főleg a magyar kormány miatt esett amúgy is kútba, mire Lázár már kitáncolt belőle, hiszen a projektre egyszerűen nem volt elég pénze a kormánynak.
Több oka is van, hogy Lázár már nem barátkozik a Siemensszel, a Paks II. miatti bosszú csak az egyik
Százötven, a '60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk", így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor" a Paks II.
Megírtuk: a tavaly márciusban zárult közbeszerzési eljárás egy keretszerződés volt, amely egy évig, idén március végéig garantált „diszkontárat" a 115 villanymozdony lehívására. A kormány idén tavaszig azonban nem tudta a teljes flotta finanszírozását megoldani, csupán az első 50-re lett volna fedezet. Információink szerint
határidő-hosszabbítás esetén a német cég az eredeti árat már nem tudta garantálni, hanem mintegy 20 százalékkal drágábbat adott meg – ezt érzékelte vélhetően „diktátumként” a magyar kormány.
A finanszírozási konstrukció emlegetése újabb hitelfelvételre utal. Újabbra, mert az első 50 mozdonyra meglévő fedezet is már hitelből lett volna: a MÁV-Start Zrt. Eurofima-hitelt (ez egy európai, vasúti projektfinanszírozási program) vett volna fel. A másik 65 mozdonyra a kormány az EU-s helyreállítási alapot nézte ki fedezetnek, de ez a megoldás közben teljesen ellehetetlenült, mivel információink szerint ezt mégsem tudják erre a célra felhasználni.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Bár hivatalos próbaüzemről szó sem lehetett a szlovén Andrada akkuhulladék-hasznosító üzemében, a sóskúti telephelyen már tavaly nyáron bekapcsolták teszt jelleggel a nagy nehézségek árán összeszerelt gépsort. A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér: a zárt és tiszta rendszer helyett ömlött a grafitot tartalmazó por az üzem gépeiből.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.