Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az üzletet bonyolító két cég közül legalább az egyikhez köze is van Rogán Antal köreinek, nevesül a politikus egykori jobbkezének számító ügyvédnek, Kertész Balázsnak.
Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – írja a Direkt36. (Az anyag a Telexen jelent meg). A lap által megismert belső kormányzati anyagokból az is kiderült, hogy a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, így nem túlságosan meglepő, hogy egy az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.
Ugyan a hivatalos megállapodás erről csak 2023 szeptemberében születne meg Kínában, az iratok alapján már március óta mindenki kész tényként kezeli, hogy Magyarországon fog működni az a kínai elosztóközpont, amelyik vegyi anyagokkal, elősorban akkumulátorokhoz való lítiumvegyületeket tartalmazó anyagokkal és különféle szerves oldószerekkel látja majd el egész Európát.
Egyelőre az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt magyarországi központjának helye még kérdéses, két helyszín merült fel, az egyik a záhonyi vasúti átrakodó, a másik pedig egy budapesti logisztikai létesítmény, a soroksári kertvárostól pár tucat méterre található BILK terminál.
Ha el is tekintünk attól, hogy a projekt keretében mozgatni kívánt anyagok egy jó része egészségkárosító hatással bír, mert tegyük fel, képesek lesznek úgy megoldani a szállítást, hogy ebből ne legyen gond, akkor is ott marad az a nem elhanyagolható szelete a történetnek, hogy Kína évi kétmillió egységkonténernyi szállítmányt tervez 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni, ami a sokszorosa a BILK terminál jelenlegi kapacitásának. Tehát, ha erre a létesítményre esik a választás, akkor azt jelentősen bővíteni kell.
A központot elvileg két cég, az ausztriai illetőségű Rail Cargo Hungaria és a nemrégiben alakult Acemil Zrt. hozná létre. Utóbbi cég ráadásul egy magántőkealap, ami azt jelenti, hogy nem ismerhető meg a tulajdonosi háttere, ám a Direkt36 talált arra utaló nyomokat, hogy az Acemil Rogán Antal köréhez tartozhat. A cég székhelyéül szolgáló Aulich utcai irodának a tulajdonosa a miniszter bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a tanácsadó cége. Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész ráadásul személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél a két magyarországi céggel már tavaly megegyezett az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt be a projekt mögé.
Az ügylettel kapcsolatban az oknyomozó portál kérdéseket küldött a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a kínai nagykövetségnek, a projektet koordináló kínai félnek, az Acemil Zrt.-nek és Kertész Balázsnak és a Rail Cargo Hungariának is, de csak az utóbbi válaszolt, és ők is csak annyit közöltek, hogy a vasúti árufuvarozást szervezik, a beruházáshoz nincs közük.
A tervekről ugyanakkor senki nem tájékoztatta a budapesti Főpolgármesteri Hivatalt, így Karácsony Gergely azonnali hatállyal hivatalos tájékoztatást és az ügyben eddig keletkezett dokumentumok bemutatását kérte a kormánytól. Mint a hivatal írta, a főpolgármester minden lehetséges jogi és politikai eszközt kész felhasználni annak érdekében, hogy Budapesten ne épülhessen meg a tervezett elosztó központ.
A megszerzett magyar minisztériumi iratok szerint Kína két okból akarja vasúton szállítani a vegyi anyagokat. Az egyik az, hogy a tengeri szállítás időigényes és sokszor kiszámíthatatlan a kikötőkben kialakuló dugó miatt – ezt válthatja ki a vasút. A másik, hogy Kínában a vegyi anyagokat belföldön egészen idáig kamionokkal szállították, ám „ezen szabályozás most változik meg, és a vasúti szállításhoz a megfelelő jogi és infrastrukturális környezetet is megteremti a kínai állam”. A Magyarországra küldött vegyi anyagokat a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, a Bazhou megyei Korla városában pakolnák vonatra.
A projekttel azonban van egy kisebb bökkenő, ugyanis orosz és ukrán területen haladnának át a szerelvények, ami jelenleg a háború miatt nem megvalósítható, így ez is egy újabb ok Kína és a magyar kormány számára is, hogy a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák.
Persze hozzá kell tenni, hogy a háború csak a záhonyi átrakodóhely kialakítására lehet hatással, ugyanis Kínából simán jöhetnek úgy is vonatok Oroszországon át, hogy nem érintik Ukrajnát, Záhony csak abban az esetben lenne érdekes, ha a háború véget érne, és a legrövidebb utat használhatnák a kínaiak. Mégpedig azért, mert az orosz és a posztszovjet területeken húzódó vasút nyomtávja valamivel nagyobb, mint az európai szabvány, és ezért kellene Záhonynál, a magyar–ukrán határon átrakodni a szállítmányt. Ha azonban még jó ideig eltart a háború, a Kínából érkező vagonok a belarusz–lengyel határon is európai területre léphetnek és akkor a BILK-terminál még fontosabbá válik a projekt szempontjából.
A Direkt36 által megismert egyik dokumentum alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda elkötelezetten lobbizott az elosztóközpont Magyarországra telepítéséért, kezdetben ugyanis Németország (Duisburg) és Lengyelország (Małaszewicze és Łódź) is versengtek a projektért. Az irat szerint azonban a kínaiak „a közös, jó kapcsolatra való tekintettel hivatalosan először Magyarországot értesítik, hogy verseny előnyre tehessünk szert, és ne Lengyelországban vagy Németországban valósuljon meg a projekt”.
A Rail Cargo Terminal – BILK Zrt.-ben már jelenleg is 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a kínai COSCO, amely a görögországi Pireusz kikötőjének – ahol rengeteg kínai áru érkezik Európába – már régóta többségi tulajdonosa. Amennyiben Magyarországon nemzetbiztonsági vizsgálatra kerülne sor további kínai tulajdonszerzés miatt, azt éppen azoknak a titkosszolgálatoknak kellene lefolytatnia, melyeket szintén Rogán Antal felügyel.
A finanszírozás részleteit nem tartalmazzák az iratok, mindössze annyi található róla, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés részét képezi. Ide tartozik a Budapest–Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti kampuszának a terve is. Ami összeköti ezeket a projekteket, hogy kisebb hányadban magyar önrészből, nagyobb hányadban pedig kínai hitelből valósulnának meg.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.