28,5 milliárd dollárt fektetett be az afrikai infrastruktúrába Kína a rekord évben 2016-ban, tavaly már mindössze 1 milliárd dollárt – állapította meg a Bostoni egyetem globális fejlesztési politikai központjának tanulmánya, amely siet hozzátenni, hogy a tavalyi már a második év volt amikor 2 milliárd dollár alatt maradt az Afrikának nyújtott új hitelek összege.

„Újrakalibrálják Pekingben az egész Új Selyemút programot” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a tanulmány szerzője. Oyintarelado Moses szerint „a kínaiak globálisan is egyre kevesebb kölcsönt adnak, és ebből a visszafogásból nem marad ki Afrika sem.”

A kínai hitelezés visszafogását használná ki most ki az USA és az EU is, erről itt írtunk bővebben:

Az EU és az USA bemutatna Kínának, de nem lesz az olyan egyszerű

Új vasútvonalakkal, villamosenergia-kábelekkel, a hidrogénvezetékkel és nagysebességű adatkábelekkel kötnék össze Indiát, a Közel-Keletet és az EU-t egy új program keretében. A hatalmas fejlesztési tervek szinte minden minden bizonnyal egy hasonló kínai kezdeményezés ellensúlyozására születtek meg, ám sikerük egyelőre kérdéses.

Tekintettel arra, hogy a kínaiak szeretnek mindent titokban tartani, és az afrikai partnerek zöme sem épp a nyílt társadalom híve, ezért konkrét számokat igen nehéz találni. Ezért ez a tanulmány például csakis a kormányoknak nyújtott kínai kölcsönöket veszi figyelembe, mert ezeknek utána lehet menni a garanciavállalás miatt. Peking adhat hiteleket magán cégeknek is Afrikában, de erről végképp semmilyen statisztika sincsen.

Több mint 150 ország az Új Selyemúton?

Peking állítása szerint ilyen sokan mutatnak érdeklődést az együttműködés iránt – elsősorban a fejlődő világban. A fejlett világban Olaszország volt az Új Selyemút program zászlóshajója, de Giorgia Meloni miniszterelnök washingtoni látogatását követően megerősítette: kilépnek a kínai programból.

Különösebb indoklás nincs, de az eladósodott Olaszország tarthat a kínai kölcsönöktől. Sri Lanka, amely ezekre alapozta pénzügyeit, tavaly csődbement, miután a kínaiak azzal a jó tanáccsal szolgáltak nekik: adóssággondjaikkal forduljanak az IMF-hez!

Az olcsó pénz politika Pekingben is véget ért: „a fejlődő államok alacsony kamattal kaptak jelentős pénzeket Kínától, de ez a korszak végképp lezárult. Kína ugyanis az Új Selyemút-program eredményeképp a világ legnagyobb hitelezőjévé vált” – mondja Ammar Malik, a William and Mary’s Global Research Institute vezető elemzője. Aki hozzátette: „Több adósország adósság átütemezést kért - például Ghána és Zambia. Sok gyengén és közepesen fejlett állam pedig eljutott odáig, hogy nem vehet fel újabb hiteleket a pénzügyi egyensúly megbomlása nélkül.”

Több mint 100 ország vezetőit várják az Új Selyemút csúcsra

Orbán Viktor miniszterelnök is a meghívottak között van. Vajon Kína jelenlegi gazdasági nehézségei mennyiben befolyásolják az Új Selyemút program második évtizedét? Az Új Selyemút személyesen is kötődik Hszi Csin-ping elnökhöz, hiszen ő hirdette meg tíz évvel ezelőtt Kazahsztánban.

Akkor viszont a kínai gazdaság sokkal jobb állapotban volt, mint ma, és Peking együttműködött a Nyugattal, amely egyre kritikusabb Pekinggel szemben. 2021-ben az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, a nemrég megtartott EU-Kína kereskedelmi csúcson pedig Brüsszel határozottan képviselte a derisking politikát vagyis a Kínától való függés mérséklését. Az Európai Uniónak még mindig Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, de az USA esetében ez már nem igaz, mert Mexikó és Kanada is előzte a kínaiakat.

2021-ben Hszi Csin-ping elnök deklarálta: nem hitelezünk új szénerőműveket külföldön. Csakhogy Zimbabwéban épp a múlt hónapban avattak fel egy új erőművet, melynek mindkét blokkja szénnel működik. A megnyitón ott volt az ország elnöke, aki Pekingben tanult és természetesen a kínai nagykövet, aki elmondta, hogy az erőmű építését még Hszi Csin-ping elnök ígérete előtt hagyták jóvá.

Valójában arról van szó, hogy a kínaiak nem szólnak bele környezetvédelmi ügyekbe külföldön, annál is kevésbé, mert az energiaválság idején maguk is új szénerőműveket helyeztek üzembe otthon.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Kína stratégiai céljai változatlanok: a világon mindenütt ellensúlyozni az USA szerepét. Afrika leértékelődőben van, Kína szomszédai viszont egyre fontosabbak Peking számára: Hszi Csin-ping elnök nemrég Hszianban üdvözölte a Szovjetunió egykori ázsiai tagállamainak vezetőit. Kazahsztán elnöke angol, orosz és kínai nyelven tudatta Hszi Csin-pinggel: nem azért hagyták ott a Szovjetuniót, hogy a jövőben Pekinget szolgálják.

„Ettől függetlenül Kínában megmaradt a lelkesedés az Új Selyemút-program iránt, különösen a szomszédságban” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a Hongkongi Egyetem professzora, Austin Strange.

Kambodzsa egy része egy titokzatos kínai cég kezébe került, de ebben senki sem leli örömét

Hamarosan Pekingben rendezik meg az Új Selyemút csúcstalálkozót, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában , melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.