Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
2020-ban, még Palkovics László minisztersége alatt alakult meg a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT). A tanács felállításáról még 2019 nyarán határozott az Országgyűlés, amikor a kutatási intézményrendszer reformjáról döntöttek.
A testület feladata, hogy szakmailag felügyelje a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapjának működését, illetve támogassa és felügyelje a kormány tevékenységét is a kutatás-fejlesztés, innováció területén. Az NTT egyebek mellett véleményt nyilvánít az NKFI Alap felhasználásainak elveiről, módjáról, valamint a kormány által jóváhagyott szakpolitikai stratégiákkal összhangban javaslatot tesz a támogatandó kutatási főirányokra, tématerületekre.
Az Orbán Viktor kormányfő által felkért tagokat Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter javaslatára választották ki az állami, a gazdasági és a tudományos szféra meghatározó szereplői közül, méghozzá három évre. Ebbe a 12 fős testületbe választották be mások mellett Krausz Ferenc fizikust, a németországi Max Planck Intézet igazgatóját is, aki kedden Nobel-díjban részesült.
Három évvel a megalakulása után a testület nyáron megújult. Volt olyan tudós, aki továbbra is a testület tagja maradt és volt, aki nem. Krausz Ferenc ez utóbbiak közé tartozott, már nem tagja az NTT-nek.
A hvg.hu megkeresésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium közölte, hogy Krausz Ferenc megbízatása idén februárjában lejárt. “Éppen ezért Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter még akkor egyeztetett Krausz Ferenccel, a magyar tudományirányítás új szervezeti struktúrájában betöltendő szerepéről. Az új testület megalakítását és tagjainak névsorát októberben hozza nyilvánosságra a Kulturális és Innovációs Minisztérium” – írták.
Arra viszont nem tértek ki, hogy miért nem maradt Krausz a testület tagja.
A Nobel-díjas
A 2023-as fizikai Nobel-díjat egyenlő arányban megosztva kapta Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus, Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó francia fizikus.
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Krausz Ferenc a zseni, aki a lézert a rák elleni küzdelem és az orvosi diagnosztika szolgálatába próbálja állítani
Volt munkatársa szerint zseniális fizikus Krausz Ferenc, aki Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva kapta meg az idei fizikai Nobel-díjat. Dombi Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont csoportvezetője, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetének osztályvezetője azt mondta, Krausz Ferenc a világon élen jár a nagyon gyors folyamatok vizsgálatában és kiaknázásában.
