A keddi Magyar Közlönyből derül ki, hogy Orbán Viktor döntött a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökének és tagjainak kinevezéséről. A miniszterelnök Palkovics László innovációs miniszter javaslatára:

• Günther Oettingert, az Európai Bizottság volt biztosát a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökévé nevezte ki.
• Birkner Zoltánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökét,
• Jakab Rolandot, az Ericsson Magyarország Kft. regionális igazgatóját,
• Krausz Ferencet, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatóját,
• Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
• Orbán Gábort, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját,
• Pakucs Jánost, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnökét,
• Varga Mihály pénzügyminisztert,
• Világi Oszkárt, a MOL Nyrt. Csoportszintű Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatóját,
• valamint Závodszky Péter nyugalmazott egyetemi tanárt pedig a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagjává nevezte ki.

A kinevezés február 5-től három évre szól. (A másik társelnök maga Palkovics László innovációs miniszter lesz.)

A listáról a legérdekesebb név Günther Oettinger, akit sokáig Orbán kedvenc EU-s biztosának neveztek. Oettinger CDU-s politikus, volt az Európai Bizottság energiaügyi, költségvetési és digitális gazdaságért felelős biztosa is, de felelt korábban a költségvetésért is.

A 444 megjegyzi, hogy energetikai biztosként a német politikussal kellett a magyar kormánynak tárgyalnia a közműcégek felvásárlásáról, a rezsicsökkentésről és a paksi bővítésről is. Utóbbi szükségességéről valószínűleg nem volt annyira nehéz Orbánéknak meggyőznie a biztost, aki híresen nagy híve a fosszilis energiahordozóknak és az atomenergiának, cserébe úgy gondolja, hogy a megújuló energia túlságosan nagy terhet jelent a gazdaságnak – ez utóbbiról biztosként jelentést is íratott, amiben fel voltak sorolva az egyes energiaágazatokba folyó támogatások, majd Oettinger, mikor látta, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknál és az atomenergiánál még a megújulóknál is brutálisabb számok szerepelnek, töröltette azokat a jelentésből – jegyzi meg a lap.

A 168 Óra már tavaly év végén megírta, hogy ők lesznek a kinevezettek, a Magyar Nemzet pedig korábban arról írt, hogy az NTT-t a tudományos kutatások finanszírozásának átalakítása (tehát azt követően, hogy az MTA-tól elvették kutatóhálózatát) miatt hívott életre a kormány. A tanács felállításáról még júliusban határozott az Országgyűlés, amikor a kutatási intézményrendszer reformjáról, többek közt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) létrehozásáról is döntöttek.

Az NTT-listán érdekesség még Világi Oszkár neve, ő a leggazdagabb szlovákiai magyar, a dunaszerdahelyi DAC focicsapat tulajdonosa és a MOL szlovákiai cégének vezetője.