A jelentés első részéből kiderül, hogy egy átlagos NB1-es klub több, mint 10 millió eurós, azaz közel 4 milliárd forintos bevételre tett szert, amely többszöröse az UEFA-koefficiens alapján hasonló színvonalú szlovák vagy román ligákhoz tartozó adatnak. Különösen magas a szponzori bevételek aránya – itt főképp arra kell gondolni, hogy az állami vállalatok, mint a Szerencsejáték Zrt vagy az MVM öntik a pénzt a magyar focira –, egy csapat átlagosan közel másfél milliárd forint szponzori bevételhez jut, a hasonló nézettségű cseh vagy a horvát ligában jóval alacsonyabb ez az összeg. Szintén átlagon felüli a magyar csapatok támogatásokból érkező bevétele – itthon erre a tao miatt van lehetőség –, míg a játékoseladásokból származó bevétel az MLSZ jelentésében szereplő országok közül a második legalacsonyabb, egyedül Szerbiából igazoltak játékosok kevesebb pénzért külföldre.

És az is jól mutatja, hogy főleg az állam pénzeli a klubokat, hogy a vizsgált 2021-22-es szezonban a stadionok kihasználtsága 29 százalék volt, az átlagnézőszám pedig 2772 fő.

A kiadások terén ezzel szemben már kevésbé tűnik ki a régiós mintából a magyar bajnokság, amelynek csapatai így jóval jövedelmezőbben működnek, mint a többnyire veszteséges lengyel, román vagy szlovák csapatok. A hazai klubok ugyanakkor többet költenek új játékosok igazolására, mint amennyi bevételük eladásból származik, ez a régióban még a cseh csapatokról mondható el.

A sportszakmai fejezet szerint a 21 év alatti magyar focisták jóval kevesebb játékidőt kapnak az NB1-ben, mint más bajnokságok fiataljai, és innen kerül a legkevesebb hazai játékos magasabban jegyzett európai bajnokságokba.

A témában hamarosan egy hosszabb cikkel is jelentkezünk.