Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A Földön immár 2,4 milliárd ember (a világ munkavállalóinak 70 százaléka) olyan régióban él, ahol nagyon magas a hőség kockázat – állapította meg az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint Afrikában ez a munkaerő 93 százalékra vonatkozik, az arab államokban pedig az arány 84 százalék.
A túlzott és tartós meleg 23 millió balesetet okoz a globális gazdaságban évente, és legkevesebb 19 ezer ember emiatt hal meg minden évben. „Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!” – javasolja António Guterres, az ENSZ főtitkára a Reuters híre szerint.
Tavaly június óta minden egyes hónap újabb hőségrekordot hozott az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központjának számításai alapján. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon.
Jönnek és ölnek a párabuborékok
2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik – prognosztizál a NASA friss tanulmánya, amely műholdak segítségével elemezte a klímaváltozást. Eszerint a magas hőmérséklet a közeli jövőben olyan úgynevezett párabuborékokat hozhat létre, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat – hívják fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet kutatói. Amennyiben ugyanis hat óránál tovább 35 Celsius-fokos hőmérséklet idején párabuborék (wet bulb) alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot.
A párabuborék jelensége akkor alakul ki, amikor a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, hogy a test az izzadás révén már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz körülmények között, mindez pedig gyorsan hőgutához és akár halálhoz is vezethet.
Tudományosan 35 Celsius-fokban adják meg az emberi tűrőképesség végső határát, de ez „nedves hőmérsékletben” értendő. A magyarra nem túl szerencsésen fordított wet-bulb temperature az az érték, amelyet nedves ruhába burkolt hőmérő mér. A magyarázat: száraz időben jobban párolog az izzadság, de nagyon párás levegőben alig vagy egyáltalán nem. A 35 fokos nedves hőmérséklet az az állapot, amikor a szervezet izzadás útján már nem tudja hűteni magát. Például ha a hőmérő higanyszála 38 fokot mutat, de a páratartalom csak 55 százalékos, az nedves hőmérsékletben kereken 30-nak felel meg, ami elviselhető.
Veszélyes helyek a Földön
Ez az állapot az utóbbi 15 évben néhány szubtrópusi területen már előfordult. A NASA modellje szerint a legnagyobb veszély Ázsiában, azon belül elsősorban Pakisztánban, valamint a Perzsa-öböl térségében fenyeget. Ezeken a területeken 2050-re élhetetlenné válhat a világ a hőség és a tartósan magas páratartalom együttes jelenléte miatt.
És ez még csak a kezdet. Ha minden így megy tovább, akkor Brazília egyes régiói és Kína fejlett keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek 2070 táján.
Sőt, az Egyesült Államok egyes régióit is sújthatja a tartós hőség, mivel azokban a forróság ugyan többnyire alacsony páratartalommal párosul, ez viszont aszályt és tűzvészt okozhat – vélik a NASA tudósai.
