A Gazprombankot érintő amerikai szankciókról és a Nyugat „kétségbeesett eszkalációs kísérleteiről” is beszélt Orbán Putyinnal

A külügyminiszter szerint Orbán és Putyin először a Gazprombankot és 50 más, kisebb-nagyobb orosz bankot érintő amerikai szankcióról beszélt, mint ami alapjaiban veszélyezteti Magyarország földgázellátását, a paksi atomerőműben használt fűtőelemek beszerzését, valamint a Paks II-t érintő munkálatokat. Szijjártó szavai szerint „a választást elvesztő [amerikai] adminisztráció olyan döntést hozott, mely komoly nehézségek elé állít néhány közép- és délkelet-európai országot”, így Magyarországot, Szerbiát és Törökországot is, akikkel folyamatosak az egyeztetések.

Az amerikai döntés nyomán az európai bankok számára lehetetlenné válik a Gazprombankkal való pénzügyi transzferek végrehajtása, így Magyarország jelenleg gyakorlatilag semmiért nem tud fizetni. Szijjártó a szankciók kihirdetése után még harciasan arról beszélt, hogy ez a magyar szuverenitás elleni támadás, és az USA szándékosan akar nehéz helyzetbe hozni egyes közép-európai országokat. Később már úgy nyilatkozott, hogy keresik a megoldást a szankciók kikerülésére – mostani szavaiból úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Putyin elnök továbbra is még csak keresi, de nem találja.

Már csak azért sem leli, mert az Egyesült Államok egyelőre nem adott mentességet Magyarországnak, David Pressman budapesti nagykövet pedig egyenesen azt mondta: „Továbbra is minden megfelelő intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy előmozdítsuk azoknak a felelősségre vonását, akik lehetővé teszik Oroszország illegális háborúját, vagy hasznot húznak belőle.” A fennakadást tehát az amerikai szankciók ellenében kell megtalálnia a magyar kormánynak, amivel a korábbiaknál is vékonyabb jégre léphet.

Szijjártó Péter Facebook-oldala

Visszatérve Szijjártó értékelésére: Putyin „világossá tette, hogy érdekelt és elkötelezett” az energetikai együttműködés és Magyarország energiaellátásának biztosítása tekintetében, ahogy az orosz energiacégek is.

A külügyminiszter elmondta: a fűtőelemek ügyében a megoldást megtalálták, most „a Paks II. munkálataiért és a földgázért történő fizetési módszerek összehasonlítása és kidolgozása zajlik”. A beruházás körüli kavarásról, a törvénybe fektetett áremelési lehetőségről itt írtunk legutóbb.

A telefonhívás nyomán Szijjártó hosszasan egyeztetett Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával arról, hogyan tudják felgyorsítani a munkálatokat Pakson, hogy minél előbb elkészüljön a két új blokk, szerda délután pedig Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesével, Alekszandr Novakkal is tárgyalni fog a földgázszállításokat érintő jogi megoldásokról.

A Nyugat a hibás az elhúzódó ukrajnai háborúért

Nem lett volna teljes a beszélgetés, ha nem elmélkedtek volna kicsit azon, miért az USA és Nyugat-Európa a felelős a lassan ezer napja tartó ukrajnai orosz invázióért. Ahogy Orbán Viktor Facebook-posztjában is olvasni lehetett, szerintük most van az ukrajnai háború legveszélyesebb időszaka, mert az amerikai elnökválasztás óta „számos elkeseredett, kétségbeesett kísérlet történik arra vonatkozóan akár Amerikából, akár Nyugat-Európából, hogy a háború elmérgesedjen” – fogalmazott Szijjártó.

Szerinte „számos olyan felelőtlen döntés született a közelmúltban, amelyek eszkalációs veszéllyel járnak”, és ebben az időszakban fontos a kommunikációs és diplomáciai csatornák fenntartása – mondta el újfent az unalomig ismételt mantrát. Orbán Viktor folytatja békemisszióját, aminek része volt Szijjártó szerint – a mostani telefonhívás mellett – a Trumppal való hétfői találkozó, valamint a múlt heti látogatás Ferenc pápánál a Vatikánban is.

Donald Trump kezet fog Orbán Viktorral

Facebook / Orbán Viktor

Beszéltek arról is, „hogyan lehetséges tartós, fenntartható béke megteremtése”. Putyin szerint a béke útjában olyan akadályok is vannak, mint például az az ukrán törvény, amely megtiltja a mindenkori ukrán elnöknek, hogy a békés rendezésről tárgyaljon az orosz elnökkel.

Stabilitás kell a Közel-Keleten

A szír lázadók sikeres villámháborúja nyomán Szíriából gyakorlatilag kiszoruló Oroszország elnöke beszélt az ottani helyzetről is. Ehhez képest Szijjártó a következő mondatban már többes számban beszélt arról, hogy „abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten stabilitás és nyugalom legyen, a szélsőséges ideológiák, politikai mozgalmak ne rombolhassák tovább a biztonságot és az emberek mindennapi életkörülményeit”. Emellett különösen odafigyelnek a keresztény közösségek helyzetére, és a szükséges humanitárius támogatást megadják részükre.