Egyelőre még nem ismert, mekkora károkat okozhatott az országban a hétfői vihar – a pusztítás azonban jelentős. Miközben sok helyütt ismét heves zivatarok vannak, felmerül a kérdés: vajon a jövőben több ilyen várható? A meteorológus szerint ez elég valószínű.
Heves vihar söpört végig az országon hétfőn, több térségben már-már katasztrófafilmekbe illő állapotokat hagytak maguk után a zivatarok. A heves szél fákat csavart ki, melyek épületekre, autókra, vezetékekre dőltek, sok helyen még kedden sem állt helyre az áramszolgáltatás.
A közösségi médiában terjedő képek és videók láttán felmerül a kérdés: vajon egyre több ilyen vihar várható majd a jövőben? A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, Lázár István szerint jobb, ha a jövőben felkészül a hasonló eseményekre, hiszen nagy valószínűséggel nőni fog ezek száma.
„A szupercellás zivatarok jellemzően nagy csapadékmennyiséggel és intenzitással, erős széllel és viszonylag gyorsan mozognak. Tegnap Debrecen esetében a szél volt a dominánsabb, számottevő csapadék ahhoz képest, hogy mennyi lehetett volna, alapvetően alig volt” – világít rá a dolog egy érdekes aspektusára a szakember. Mint megjegyzi, már a hétfő délelőtti órákban elindult az ország délnyugati részéről egy csapadékzóna, amely a Dunát átlépve, az alföldi meleg légtömeggel keveredve berobbant, még inkább labilizálódott a légkör.
„A jövőben nagy valószínűséggel emelkedni fog az ehhez hasonló események gyakorisága. Mind a hőmérsékletben, mind pedig a csapadékban néminemű növekmény várható. A csapadék időbeli és térbeli eloszlása radikálisan át fog alakulni, illetve már átalakulóban van, ami azt jelenti, hogy nagyon rapszodikus lesz ezeknek az eseményeknek a megjelenése” – vetíti előre Lázár István.
A szakember egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy hőhullámos, hosszantartó, viszonylag magas hőmérsékletet mutató időszakoknak a száma, illetve intenzitása is nőni fog, „ami nem vetít sok jót előre, hiszen amikor a meleg levegő nedves légtömeggel találkozik, az hoz létre olyan viharokat, mint amilyen a hétfői volt”.
Például hozta azt a 2024. június 1-jei esetet, amikor a Hajdúszoboszló-Ebes-Debrecen tengelyen mozgott egy szupercella. Akkor a jég, illetve a csapadék volt a dominánsabb, a szél kevésbé.
„Amikor a hirtelen kieső csapadékmennyiség hirtelen lehűti a levegőt és a gravitációs rásegítés hatására egy kiszakadó légáramlatot eredményez, az a kifutó szél, ami tegnap a Debrecen-Kismacs meteorológiai állomáson elérte a 113 km/órás sebességet, de országos összehasonlításban a maximális szélsebesség Budapesten, a János-hegyen volt a legnagyobb, ott 137,2 km/órát mértek” – mondja.
Ráadásul még mindig nincs vége: kedd délután Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes területeire piros riasztást adott ki a HungaroMet, Debrecenben már 130 km/h-s széllökést is mértek az Időkép műszerei. Folyamatosan frissülő élő közvetítésünket ide kattintva követheti.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
