Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Azzal, hogy új szabályokat hozott a kormány az árrésekről, egy kellemetlen mellékhatásként üzleti titkok tömkelegét is nyilvánosságra hozta. Hiszen ha a nagyobb boltok 30 meghatározott termékre csak maximum 10 százalék árrést tehetnek rá, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy mennyi pénzért szerződött a beszállítóival (már persze feltételezve, hogy elmegy a 10 százalékos határig). A G7 ebből kiindulva mutatta be azt, hogy a nagy üzleteknek mekkora előnyük van a kisboltokkal szemben.
Megnézték például azt, hogy egy liter saját márkás étolajat a nagy üzletek az Árfigyelő adatai szerint bruttó 599 forintért is árultak, míg a kisboltosok már a nagykereskedőnél is csak nettó 613 forintért tudták ugyanazt a terméket beszerezni, aztán pedig nyilván rá kellett még tenniük nekik is árrést, hogy tudják a boltot üzemeltetni. Sőt, a 30 termék közül, amelyre az árrésstop szabályai vonatkoznak, 28 esetében a kisbolt nem képest versenyezni a nagy láncokkal az árakban – a kivétel a 2,8-as UHT tej és a sertésoldalas.
Sőt, ha a kisboltos úgy döntene, hogy a 30 termék egyikére sem tesz egy forint árrést sem, átlagosan akkor is 23,7 százalékkal drágábban tudná kínálni a termékeit. Ennek a legfőbb oka az, hogy a nagy üzletek jókora tárgyalási előnyben vannak: a legfontosabb feldolgozók hozzájuk közvetlenül szállítanak be – például a legnagyobb forgalmú saját márkás termékek esetében -, nem kell még nagykereskedővel is tárgyalni, ráadásul a méretgazdaságosság is őket segíti.
A kormány egyébként épp a napokban döntött arról, hogy a falusi kisboltokat támogatni fogja, ennek a részletei a hétfő késő esti Magyar Közlönyben jelentek meg.
