Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Elmúlt május 2-a, a határidő, ameddig az Európai Bizottságnak el kellett volna készítenie a mesterséges intelligencia részletes szabályait. Nagy tervek már készültek, komoly lobbizás is folyt ezek ellen, és egyelőre nem lett kézzelfogható eredmény – mutatta be a Politico.
A cél az lenne, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek vállalják, hogy kidolgoznak egy szabályzatot a szerzői jogok betartásáról, valamint arról, hogy korrekt módon, az európai adatvédelem szabályait betartva tájékoztatják a felhasználóikat, milyen adataikat használják fel, és pontosan mire.
Az Európai Bizottság tavaly bízta meg a téma 13 szakértőjét, hogy dolgozzanak ki egy útmutatást a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban, ezt kellett volna május 2-áig bemutatni, a cégek pedig augusztus 2-áig tehetnek önkéntes vállalást, hogy betartják-e az abban leírtakat. Nem kötelező érvényű szabályokról lenne ugyanis szó, hanem olyanokról, amelyeket ha betartanak a cégek, akkor sokkal könnyebb lesz a működésük, kevesebb adminisztratív korlátba ütköznek az EU-ban.
Nem csoda, hogy a világ legnagyobb techcégei lobbizni kezdtek a szigorú szabályozás ellen, hiszen az EU adat- és piacvédelmi szabályai már most is az egyik legszigorúbbak a világon. A Politico szerint leginkább azzal az érvvel próbálták gyengíteni a tervet, hogy az túl sok területre térne ki. Ebben pedig támogatta őket az amerikai kormány is, igaz, messze nem olyan erőszakosan, mint ahogyan például a vámok ügyében szembefordult az EU-val.
Minden határidőből azért még nem futottak ki a döntéshozók a Politico szerint, a cél most továbbra is az, hogy egy olyan javaslatot letegyenek az asztalra, amelyet a legnagyobb, mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek is vállalható kompromisszumnak tartanak.
