Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány által meghatározott „tolerálható” tartozás felét áprilisra felhalmozták az intézmények.
Az egészségügyi intézmények április végéig 24,5 milliárd forintos lejárt tartozást halmoztak fel, az egyetemi klinikákkal együtt az összeg eléri a 40 milliárd forintot – mondta az Economxnek Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Ez azért is probléma, mert Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár korábbi közlése szerint a kórházak tolerálható adóssága 2025-ben 80 milliárd forint lehet, az intézmények tehát időarányosan több mint 16 százalékkal lépték túl az előirányzott keretet.
Márciusban ez az összeg még 57 milliárd forint volt. A csökkenés annak köszönhető, hogy a kormány 150 milliárd forint pluszforrást fordít a területre, havonta 12,5 milliárd forinttal érkezik így több – ezt már tavaly megígérték, de a pénzt csak idén kezdték el folyósítani. Ez azonban csak részben szolgálta az adósságok rendezését: áprilisban 50 milliárd forint érkezett összesen a rendszerbe, és még ha márciusban rendkívüli módon meg is nőtt volna az adósságállomány, akkor is jóval 40 milliárd forint alatt kellene lennie a tartozások összegének.
A szakember szerint a kormány által biztosított pluszforrás nem lesz elengedő a tartozások rendezésére, a kormány pedig nem számol év közbeni konszolidációval.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.