Fokozottan ellenőrzik az élőállat-forgalmat a romániai juhhimlő miatt

Múlt csütörtöktől fokozottan ellenőrzi a hazai hatóságok az élő kiskérődző állatok szállítását – közölte a Nébih a HVG érdeklődésére. Az intézkedést azt követően rendelte el az országos főállatorvos, hogy Romániában juhhimlős járványkitörést észleltek. A Nébih ugyanakkor azt is jelezte, hogy a járványhelyzet miatt Romániából – és a korábbi hasonló juhhimlő-kitörések miatt – Bulgáriából és Görögországból is tilos élő kecskéket és juhokat szállítani más uniós tagállamokba. 

A juhhimlő keleti szomszédunkban történt kitöréséről múlt héten érkezett hír, a közös határtól viszonylag távol, az Al-Duna mentén fekvő Teleorman megyében találtak beteg állatokat. A betegség tüneteiről, a himlő fertőzőképességéről és hazai megjelenésének kockázatairól Tenk Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docense is beszélt a HVG-nek. 

A Nébih szerint a juhhimlőt az 1970-es évek végére sikerült felszámolni Európában, Magyarország pedig 1957 óta mentes a kórokozótól. A betegség ugyanakkor állandón jelen van Ázsiában (borítóképünk az indiai Kolkatában készült) és Afrikában, és a nomád állattenyésztéssel foglalkozó vidékeken még ma is a juhok és a kecskék egyik nagy veszteségeket okozó betegsége. Az amerikai földrész, valamint Ausztrália és Új-Zéland szintén mentes tőle.

A vírus főként az állatok közvetlen érintkezése útján terjed, de nagy ellenálló-képessége miatt a bőr, a gyapjú, a velük foglalkozó emberek keze, ruházata, a szállító járművek is szerepet játszanak a terjedésében – írták. 

Taglalták a betegség tüneteit is:

• a lappangási idő 8-13 nap,
• a beteg állatok lázasak, étvágytalanok, kötőhártyájuk kipirult, a szemhéjak duzzadtak, könnyeznek és orrukból savós-nyálkás váladék szivárog,
• egy-két nap múlva megjelennek a bőrkiütések is, amelyek az egész test felületén előfordulhatnak, de leginkább az orrnyílások, a szemek, a fülek, a has alsó része, a farok töve, a comb belső oldala, az ágyék és a tejmirigyek körül láthatóak,
• a tüdő érintettsége esetén légzési nehézség is előfordulhat.

A bárányok, illetve a kiskecskék súlyosabban betegszenek meg, és közöttük az elhullási arány is jóval nagyobb, elérheti a 70-80 százalékot. A bárányoknál és a gidáknál az elhullás történhet klinikai tünetek és bőrkiütések megjelenése nélkül is. Fontos, hogy ha a juhok vagy kecskék között a fenti tünetek jelentkeznek, akkor az állattartóban merüljön fel a juh- és kecskehimlő gyanúja, és értesítse azonnal az állatorvosát! – írták.

A Nébih arra figyelmezteti az állattartókat, hogy állataik megóvása érdekében szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást és állategészségügyi szabályt, hogy sem idegen állományból érkező állatokkal, sem ragályfogó tárgyakkal (pl. telepre érkező szállító járművek), sem a telepre érkező emberek cipőjével vagy ruházatán ne hurcolják be a fertőzést a gazdaságukba.

Alapszabály, hogy senki ne vásároljon ismeretlen eredetű élőállatot.