Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az egy évvel korábbihoz képest 2,6, az előző hónaphoz mérten 1,3 százalékkal csökkent az ipari termelés májusban – a KSH második becslésében sem változott az első becslésben megállapított zsugorodás, és munkanaphatástól megtisztított index is ugyanennyit mutat.
A kedden közölt részletes adatokból viszont pontosabb kép rajzolódik ki ennek hátteréről, ahol már látszanak biztató jelek. Míg a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesés volt, a legnagyobb súlyúnak számító járműgyártásban, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában bővült a termelés volumene, és az akkumulátorgyártás is bővül 3 százalékkal. Ez utóbbi azonban csak egészen aprócska szépségtapasz az iparágnál, ami az elmúlt időszakban hatalmasakat esett: áprilisban 17, februárban 24 januárban 46, tavaly decemberben 51 százalékos csökkenést mért a KSH, vagyis csak annak lehet örülni, hogy már nem esett tovább.
Az ipari export volumene 0,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,7, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 8,0, a feldolgozóiparé 9,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
e! ksh05 ipari termelés
KSH
6 százalékos növekedés a jármű-, 3 az akkugyártásban
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,9 százalékkal bővült.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,4 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 9,9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,1 százalékkal meghaladta a 2024. májusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,5 százalékkal nőtt, a számítógép, perifériás egység gyártása 4,4 százalékkal csökkent.
A 9,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 8,8 százalékkal visszaesett.
Az élelmiszeripar visszaesett
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaestek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött az előző év májusához viszonyítva. Öt alágazatban csökkent még a termelés, 2,2 és 43% közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi öt alágazatban nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben, 41 százalékkal a csekély súlyúnak számító dohánytermék gyártásában, a legkevésbé, 2,2 százalékkal az egyéb élelmiszer gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
Az előző havi növekedés után a 3,6 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása 4,5 százalékkal csökkent, elsősorban a belföldi eladások visszaesése miatt, ugyanakkor az export bővült.
A legnagyobb mértékben, 17,3 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztrált a KSH.
Budapest visszaesett
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 4,7 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,7 százalékos visszaesést Budapesten regisztrálta a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,7 százalékkal nőtt 2024 májusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,3 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 1,6 százalékkal bővültek. Az összes rendelésállomány május végén 11 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2025. január–májusban az előző év azonos időszakához képest: az ipari termelés 4,1 százalékkal csökkent, az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítése 4 százalékkal mérséklődött. Ebben az időszakban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,7, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,9 százalékkal.
Borítóképünkön az esztergomi Suzuki-gyár, fotó: Fazekas István.
