Akik turisztikai idénymunkásként jelentették be alkalmazottjaikat, sok esetben hibáztak, mert a kedvezőbb adózáshoz az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályain túl további két feltételnek is meg kell felelni – közölte a NAV. Ezek miatt a strandbüfében vagy éppen a fagylaltozóban dolgozókat nem lehet turisztikai idénymunkásként bejelenteni – teszik hozzá.
Mint arról a HVG több cikkben is beszámolt, a kormány tavaly év végén jelentősen szigorított az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) szabályain, ami nehéz helyzetbe hozta az idénymunkára nagyban támaszkodó agráriumot vagy éppen a turizmust is. Utóbbi esetében már látszik az is, hogy az eddig megszokott munkaerő-felvételi szokások nem működnek.
Február 1-jétől a közteher napi összege alkalmi munkánál 4400 forint, a turisztikai idénymunkánál 2200 forint, így a munkáltatónak egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket fizeti. „A lehetőség csábító, azonban két követelményre figyelni kell: turisztikai idénymunkást csak kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végző munkáltató és kizárólag idényjellegű munkára foglalkoztathat” – írta a NAV a közleményében.
Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatásnak a jogszabályok szerint csak az idegenvezetői, a szálláshely-szolgáltatási, a tartós szálláshasználati szolgáltatási, a lovas szolgáltatói és az utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység minősül – sorolták, hozzátéve:
A munka akkor szezonális jellegű, ha a szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezéstől függetlenül – az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
Kifejtették, hogy a nyári szezonban például kizárólag büfét, vízibicikli-kölcsönzőt vagy fagylaltozót üzemeltetőknél a második feltétel, az idényjelleg egyértelműen teljesül, de a tevékenységhez kapcsolódó első kritérium nem, ezért ők az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján turisztikai idénymunkást nem vehetnek fel, a dolgozóikat alkalmi munkavállalókként vagy az általános szabályok szerinti, határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztathatják.
Az egész évben üzemelő szállodáknál, ahol a tevékenységhez kapcsolódó kritérium egyértelműen teljesül, az idényjelleg az összes körülmény vizsgálata alapján dönthető el – írták.
Tovább súlyosbodhat a balatoni munkaerőhiány
A NAV közlése só a balatoni turizmus sebébe, ugyanis ott már most óriási a munkaerőhiány, főként az irreális bérigények miatt. Mint írtuk, rendkívüli bér- és egyéb igényekkel vállalna csak állást sok szakképzett munkavállaló – szakács, pincér – a Balatonnál. Az alap napi órabér 3-3500, de legalább 40-50 ezer forintot akarnak a jelentkezők egy napra, plusz a szállás – mondta el Szikra Gabriella, a fonyódi Konyhám 365 séfje a Sonline kérdésére.
A Balatonnál nehezíti a munkaerőpiaci helyzetet, hogy a szezonális álláshelyeket egyre nehezebb feltölteni, hiszen az osztrák síparadicsomokból nyáron hazatérő munkavállalókkal eddig lehetett számolni. Ez azonban megváltozott: ma már a kinti munkaadók is igyekeznek kitolni a szezont, és nyárra is programokat szervezni. Így kevesebb dolgozó tér haza, hogy nyáron a Balatonnál dolgozzon.
Cél az adóbevétel
Februárban az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor arról beszélt: az efót azért vezette be a kormány 2012-ben, hogy a magyar munkaerőpiacon létező, idényjellegű, szezonális munkaköröket szabályozzák, amilyen például a mezőgazdaság, a turizmus, a vendéglátás, az építőipar vagy a kereskedelem. A cél ezzel az volt, hogy a munkavállalókat támogassák, azáltal, hogy a regisztrált álláskeresők számára is legális, elfogadott munkalehetőséget teremtenek.
„A tervezett néhány tízezer ember helyett 2024-re azonban csúcsidőben, havi szinten átlagosan 318 ezer embert foglalkoztattak ebben a formában. Ez már messze nem az létszám, amelyre ez a foglalkoztatási forma ki lett találva” – tette hozzá az államtitkár. Egy példát is hozott: egy teljes munkaidőben dolgozó személy bruttó havi bére 346 ezer forint, amely után 160 890 forint adót fizetnek az államnak, addig az alkalmi munka esetében a közteher mindössze 92 400 forint, ami majdnem 70 ezer forintos különbség egy ember esetén havonta.
A kormány tehát a szigorítást pusztán költségvetési oldalról szemlélve hozta meg, hiszen a szigorítás célja, hogy minél több pénz csorogjon be az államkasszába, bár hivatalosan olyan indokokat is említettek, hogy az idénymunka után nem jár társadalombiztosítási státusz, emiatt azt szeretnék, ha a munkáltatók teljes állásban foglalkoztatnák az alkalmazottaikat.
