A leköszönő és a leendő közlekedési miniszterek találkozásával elkezdődött az átadás-átvétel. Lázár János 2024-ben még „seggnyalónak” nevezte Vitézy Dávidot, aki „nem lehet tárgyaló fél”.
A Brussels Signal mögött álló cégnek nemcsak információit kellett megosztania és tartalmaihoz kellett hozzáférést biztosítania a magyar Mediaworks számára, de „releváns személyek” brüsszeli letelepedéséhez is segítséget kellett nyújtania.
Órák alatt 10 százalékkal csökkent az irányadó olajfajták jegyzési ára.
Egy állami cég, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ vezetője kitálalt arról, milyen túlárazással dolgoztak Balásy Gyuláék, és arról is, hogy mennyire nehéz volt kikerülni őket.
Mennyi pénzről hajlandóak lemondani az emberek azért cserébe, hogy később jobb legyen nekik? Mit várnak el a politikusoktól, akik a közpénzről döntenek hasonlóképpen? És hogyan lehet rávenni a döntéshozókat, hogy olyan témákkal foglalkozzanak, amelyeknek csak évtizedek múlva lehet látható eredménye?
Az állami kastélyok privatizációja, avagy „örökbe adása” nem sikerült, a fenntartó állami cég finanszírozása azonban csak június végéig megoldott, az év egészére hiányzik 3,55 milliárd forint működésre és 1,1 milliárd forint a szükséges állagmegóvási munkákra.
Balásy Gyula cégei egyáltalán nem pusztán közzétették a propagandaplakátokat, hanem komplett kommunikációs stratégiákat alkottak, grafikai tervezést végeztek.
Szakonyi Péter szerint a NER kedvenc plakátosának cége nulla forintot ér.
Az országgyűlési választás előtt még 376 körül mozgott a forint az euróval szemben.
2025 első negyedévéhez képest 64 százalékkal magasabb volt a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A lakásépítések ugyanakkor még nem pörögtek fel, a rendkívül gyenge 2025-ös évkezdethez képest csak 4,3 százalékos volt a bővülés.
Az augusztus végi, illetve szeptember végi határidők kőbe vésettek, de néhány kiskapu kihasználásával az új kormány a 10,4 milliárd eurós magyar keret 80-85 százalékát megmentheti.
Indonéziában mindent megtettek, hogy blokkkolják a központi útdíjfizetés bevezetését, amire Magyarországgal szerződtek. Ha kellett lerombolták a kapukat, széttörték a kamerákat, vagy éppen nem adtak építési engedélyt az általuk kontrollált autópálya-szakaszokra.
Pitner Gábor Pintér Andrással, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő befektetési vezetőjével beszélt a Közös Költség podcastban.
A hivatalba lépő miniszterelnök szerint jelen állás szerint GDP-arányosan 6,8 százalék lesz a költségvetési hiány, ami a pandémiás éveket idézi. Magyar Péter homályos ígéreteket tett, de azt nem vállalta, hogy ha kell, megszorításokat hajtanak végre. Pedig ekkora hiány mellett az euróbevezetés kritériumait sem lesz egyszerű teljesíteni.
Moszkva jól keres az iráni háború miatt jócskán megdrágult olajon, de közben zsugorodik az orosz GDP, a makroadatokat a jelek szerint kozmetikázzák, az inflációt a lakosság pedig a hivatalosan jelentett szint közel háromszorosának érzi. A helyzet miatt Putyin nyilvánosan, egy tévéműsorban csapott az asztalra.
Az Használtautó.hu-nál már tervezett volt a búcsú, a Kifli.hu pedig nem akar kormányzati vagy állami tulajdonban lévő céggel dolgozni.
Utolsó előtti helyen áll Magyarország a lakáshitelezésben az EU-ban, az ingatlanosok pedig úgy látják, hogy az Otthon Start program eddigi nagy lendülete a végéhez közelít, de minimum egy nagy lassulás jöhet.
Növekedhet-e a hitelezés Magyarországon a következő években? Mit kérnek az ügyfelek a bankoktól, hogyan lehet újabb embereknek hitelt adni, és nem túl óvatosak-e a bankok, amikor válogatnak, kinek kínálnak hitelt? Erről is beszéltek banki vezetők a Portfolio konferenciáján.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az Optima likvid állományból vásárolt eszközöket a tiltás ellenére, Hegedüs István tavaly kinevezett vezérigazgató ezt tagadta a Telexnek.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója arról is beszámolt, osztrák kollégáik milyennek látták április 12-én este az országot, Mészáros Lőrinc bankjának vezérigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy kilencezer dolgozójuk között olyan a hangulat, amilyen az ország egészében. De az is szóba került a bankvezérek között, hogy a NER összeomlása után a távozó kormányhoz közeli cégek tudják-e törleszteni majd a hiteleiket.
