A másodrendű teherbírású csúcsteljesítmény – „Miért nem kapott Szabadság-díjat a Kossuth-híd kommunista társtervezője?”

Miután a német hadsereg Budapest ostromának végnapjaiban a Dunán átívelő összes fővárosi hidat felrobbantotta, még a gyalogosoknak is nagy kaland volt a közlekedés Buda és Pest között. Mindenki tudta, hogy a következő télen a jégzajlás az ideiglenes cölöphidakat, pontonhidakat is elviszi, és szétszakad a város, ha nem épül fel addigra rekordgyorsasággal egy állandó híd a városban, ahol drámai hiány volt mindenből, ami a hídépítéshez kell. Majdnem sikerült. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. január 15-én, öt nappal azután, hogy a jég valóban szétszakította a várost, ráléphettek az első átkelők a Kossuth hídra. 







A hideg és az Orbán-kormány elintézte: rémálommá válhatnak a januári gázszámlák

Az utóbbi években nem volt igazán kemény a tél, így a kiugró gázfogyasztási értékek kockázatai kissé feledésbe merültek. A szilveszter óta tartósan mínuszokba forduló időjárás azonban nem csak az igazi tél érzését elevenítette fel. A megugró gázfogyasztás várható következményeinek egyikeként újra előkerült a rezsivédelmi bástyaként használt időarányos fogyasztási limitek problémája is.