"K. A. felírt valamit az üres papírra, azt mosolyogva a védő elé tartotta, egyben fejével a plafon felé biccentve azt mondta a védőjének: »Mikor szakad le onnan?«, majd a papírt az asztalra tette. Dr. Z. Gy. védő e kijelentés után kb. 2-3 másodperc múlva ugyancsak felnézett a plafonra, az ott látottakon ő is elmosolyodott. Ezt követően K. A. komoly arcra váltva megkezdi a választ a feltett kérdésre." Mindez Kovács Attilának, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya osztályvezető ügyészének Polt Péter legfőbb ügyész számára készített feljegyzésében áll. Polt arra kereste a választ, történt-e törvénysértés "K. A.", azaz Kulcsár Attila, a K&H Equities Rt. sikkasztással gyanúsított egykori brókere videoszalagra rögzített (HVG, 2005. augusztus 20.) kihallgatásakor a Fővárosi Főügyészségen (FF).

A kazetta nyilvánosságra kerülése nyomán indult vizsgálat szerint nem történt törvénysértés, legalábbis olyan nem, "amely a kihallgatást törvénytelenné tenné". A plafon leszakadására például a gyanúsított azért utalt, mert a kihallgatószoba asztala fölött a légkondicionáló furcsán zörgött. Ez - ismeri el a feljegyzést készítő ügyész - a felvételen nem hallatszott ugyan, az azonban látható, ahogyan "dr. Z. Gy. meghatalmazott védő több alkalommal felnéz a plafonra".

Kulcsár gyanúsítottból eközben a hét elején vádlott lett, az FF ugyanis elkészítette a K&H-ügy vádiratát. A főügyészség által lapzártánk után, szerdán sajtóértekezleten ismertetni tervezett, a hét elején "piszkozatban" elkészült vádról annyit lehetett tudni, hogy a 20 milliárd forintos sikkasztási ügyben az egykor 10 milliárd forintra taksált kárérték 7-8 milliárd forintra csökkent, a 27 gyanúsított közül pedig nem kell mindenkinek a vádlottak padjára ülnie. Azok, akik - a vádemelés elhalasztásával, esetleg megrovással vagy az eljárás megszüntetésével - megússzák, elsősorban a banki alkalmazottak közül kerülnek ki.

A vádirat hivatalosan még alá nem írt változata szerint bíróság elé kell állnia Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank Rt. volt vezérigazgatójának, akinek a terhére sikkasztásban való bűnsegédletet rónak. Az ő szerepét elsősorban a logika támasztja alá: életszerűtlen, hogy ne tudott volna a pénzintézet kiemelt ügyfelei számlájának megcsapolásáról. Holott Kulcsár mindent megtett, hogy tisztázza egykori mentorát és felettesét, akire egyébként a kiszivárgott hírek szerint az alkalmazottak és az ügyfelek sem tettek terhelő vallomást (ők valamennyien Kulcsárra mutogattak), s neve nem szerepel a hivatalos banki okmányokon sem.

A kárérték leszállítása után vélelmezhető, hogy nem születik majd vasszigorú ítélet, különösen hogy a hiányolt összeg gyakorlatilag megvan: a bíróság májusban több mint 7 milliárd forint értékben zárolta egyes gyanúsítottak vagyonát. Az elsőfokú bírósági határozat értelmében egyébként egyes K&H-ügyfelek s más magánszemélyek, cégek vagyonára is lakat került volna. Olyanokéra, akikhez vélelmezhetően a sikkasztásból származó pénz folyt be, akár úgy is, hogy nem feltétlenül tudtak annak eredetéről (ezen a listán a legnagyobb összeggel, a Montrade Ltd.-től származó 270 millió forinttal a Pintér Dezsőhöz, az MTM-SBS Rt. volt elnökéhez kötődő Könnyű Attila cége szerepel, második az Esma Kft. 208 millióval). A Fővárosi Bíróság azonban csak az illegális pénzmozgásokban oroszlánrészt vállaló Britton-csoport cégei esetében adott helyt a zárásra vonatkozó végzésnek. A nyomozási bíró egyébként osztani látszik a Kulcsár vallomásában foglaltakat, vagyis hogy a bűncselekmény központja a Britton volt, a pénzt így ott, illetve a cég magyarországi vezetőinél, Kerék Csabánál és Mészáros Jánosnál kell keresni. (Ők ezt cáfolják, és kitartanak amellett, hogy a Britton egy volt a sok K&H-ügyfél közül. Így viszont - állítják környezetükben - ők sem tudják, ki lehetett a pénzmosás tényleges szellemi agytrösztje.) Hasonló sejtései lehetnek a K&H vezetőinek is, a HVG értesülései szerint ugyanis a bank jogi lépéseket fontolgat, miképpen érvénytelenítheti azt a tőkeemelési döntést, amellyel Mudura Sándor 51 százalékos többséghez jutott a nagyváradi Lotus Plázát üzemeltető cégben, míg a Britton tulajdonrésze 49 százalékra apadt.

Úgy tudni egyébként, a K&H is az alacsony kárérték mellett kardoskodik, s nem csupán a bank maradék jó hírnevének megőrzése érdekében. Lassan eléri ugyanis a 10 milliárdos nagyságrendet az az összeg, amelyet a bankkal választottbíróság előtt pereskedő ügyfelek követelnek a K&H-tól, olykor meglepő körülmények között. Több mint 3 milliárd forintot nyert vissza például az a kőbányai önkormányzat, amelynek tulajdonosi bizottsága volt elnöke, Váradi János az ügyben gyanúsított, s a banknál történtek ismerői váltig állítják, a perlekedők egy része aligha a mit sem sejtő ügyfelek közül került ki. Nekik egyébként - pénz ide vagy oda - még korai volna fellélegezniük: úgy tudni, az FF-en fontolgatják, előveszik azoknak az aktáit, akikről vélelmezhető, tudhattak valamit brókerük illegális üzelmeiről (a céges ügyfelek képviselői közül - Váradi mellett - egyelőre Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója, Nagy Károly volt libériai tiszteletbeli konzul, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, illetve Forró Tamás médiavállalkozó gyanúsított).

A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) a HVG értesülései szerint hivatali visszaélés gyanújával vizsgálja a Kulcsár-vallomásban korrupciós pénzeket elfogadó politikusként jellemzett két MSZP-s országgyűlési képviselő, Baja Ferenc miniszterelnökségi politikai államtitkár és Puch László pártpénztárnok szerepét. Sajtónyilatkozataikban mindketten cáfolták a Kulcsár által elmondottakat, hangsúlyozva, hogy az ügyészség még tanúként sem hallgatta ki őket. Ennek egyébként nem lett volna akadálya. Annak azonban már igen, hogy gyanúsítottként is faggassák őket: mindkettejüket védi ugyanis a mentelmi jog. Az egyebek mellett képviselők elleni nyomozásokra szakosodott KÜNYH vélhetően ezért is kutakodik egyelőre ismeretlen tettes ellen. Ezen ügyekben Kulcsárt és másokat (köztük például a Taxis Gyusziként elhíresült Szekér Gyulát, Kulcsár pénzszállító "táskás emberét") tanúként faggatják, s úgy tudni, Puch esetében egyebek mellett a sokat emlegetett "brittonos" autó beszerzésének körülményeire kíváncsiak. Egy korábbi sajtóperben Puch állítását fogadta el ugyan a polgári bíróság, mondván, hiába szólnak arról a hírek, hogy a pénztárnok a Brittontól kapott Peugeot-val furikázik, a jármű első tulajdonosa Puch volt. Az ügyészségi nyomozók előtt lévő vallomásokból ugyanakkor információink szerint az következik, hogy az autót Szekér vásárolta a Britton pénzéből és nevében, Puchnak csak a nevére íratták. De még az is elképzelhető, hogy az ügyben Taxis Gyuszi is gyanúsított lesz, a brittonos Mészáros János ugyanis a vallomások szerint szóban utasította őt a vásárlásra, ám nem adott neki engedélyt a cégbélyegző használatára.

Bajával kapcsolatban egy, a K&H-botrányhoz csak Kulcsár révén kapcsolódó ügyet vizsgálnak. Az exbróker volt ugyanis az, aki - állítása szerint - 2002-ben összehozta az államtitkárt a Synergon Rt. vezérigazgatójával, aki hajlandó volt a megbízási díj 10 százalékának visszafizetésére, ha cége állami megrendelésekhez jut. Úgy tudni, az ügyészségi nyomozók a közeljövőben döntenek, kezdeményezik-e Poltnál, hogy kérje a két képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a T. Háztól.

RÁDI ANTÓNIA