Az elmúlt húsz-harminc évben egyre többet olvashattunk a társadalomban terjedő, különböző gondolatok, hiedelmek, eszmék befolyásáról, hatásáról. És bár a témát boncolgató munkák java arra jutott, hogy a kérdés megkerülhetetlen, mégsem tették mérhetővé, kézzelfoghatóvá a terjedést, a hatást. Ám most egy neves közgazdász, Robert Shiller, a Yale Egyetem Nobel-emlékdíjas professzora írja le és támasztja alá adatokkal, milyen fundamentális a különbözőképpen terjedő információ-struktúrák szerepe a gazdaság és a történelem alakításában. 

Shiller járványmodellek alkalmazásával elemzi a gazdasági narratívákat, melyek tematikái gyakran ismerősek. Íme, néhány örökzöld:

-        pánik kontra bizalom,

-        a technológia átveszi az irányítást az életünk felett,

-        mi kontra ők tematika,

-        nincs pénz,

-        tőzsdei lufik,

-        mesterséges intelligencia,

-        takarékosság kontra pazarlás,

-        válság.

Narratív közgazdaságtan című könyvében a szerző nemcsak a legismertebb társadalmi narratívák eredeti csíráit azonosítja, hanem fejlődésüket, legfontosabb jellemzőiket is feltárja. Megtudjuk, hogy a terjedés mértéke lehet kicsi vagy nagy, gyors vagy lassú lefolyású is: nem feltétlen a bestseller-státuszból kell kiindulni, hiszen némely narratívák akár évtizedek alatt futnak ki. Eltérő az is, hogy mennyire fertőz egy narratíva. Nem mindegy, hogy mikor, honnan, kitől hallottuk először, hogyan felejtjük őket – vagyis, hogy mennyien emlékszünk rájuk. Krízishelyzetek gyorsan terjedő hiedelmeket termelnek, viszont békeidőkben vethetik meg lábukat azok a történetek, aminek a felejtési rátája alacsony, például mert a saját közösségünknek, a vállalatunknak vagy az országunknak a nagyságáról szólnak.

Shiller rámutat, hogy a jelentős gazdasági narratívákról néha csak kevesen és keveset beszélnek: a nagy horderejű gazdasági döntések nem a hétköznapi beszélgetésekben formálódnak. Tehát van, ami lényeges, mégsem merül fel szélesebb körben, ám mivel mi emberek állandóan beszélünk, ezért valami mindig szóba jön és terjedni kezd, majd az egyes ködös elképzelések összeállnak egy nagyobb konstellációvá. Szerinte a sok, kisebb-nagyobb sztoriból összeállt narratívakonstellációnak nagyobb a hatása, mint az egyes, önálló részelemeknek. Az „X.Y.-tól hallottam”-ból így formálódik az „azt beszélik”, sugallva, hogy ez a mérvadó személyek véleménye.

Miből lesz a cserebogár?

hvgkonyvek.hu

A narratíva születésének egyik lehetséges módja Shiller leírásában: először publikálják az új gondolatot, elméletet, ami eleinte akár különösnek is tűnik. Majd az általa „kihordási szakasznak” nevezett időszakban a szakértők egyre nagyobb arányban fogadják el az új modellt. Idővel megjelenik a szemináriumok anyagaiban, a konferenciákon, futótűzként terjed. Majd bekerül a tankönyvekbe, később felfigyel rá a sajtó, és végül a művelt laikusok is úgy érzik, hogy minél többet kell tudniuk róla – miközben vannak olyan belső körök, ahol már kezd elcsépeltnek tűnni.

A terjedés nagyban függ az ismétlési lehetőségektől: hogy milyen gyakran van alkalmunk arra, hogy beleszőjük egy beszélgetésbe. A könyvből megtudjuk, mik az ismétlődő alapelemek, és mitől függ, hogy egy sztoriban a terjedés során megváltoznak a nevek, a körülmények. Az emberek között terjedő történeteket ritkán írják le, ezek sokszor a háttérben munkálkodnak, és csak adott döntésnél kerülnek elő. Emiatt nehéz meghatározni, hogy mikor és mi kapcsol össze egy szóban elhangzott narratívát és egy gazdasági döntést. Tipikus esete ennek a „ha anno kriptovalutába fektettem volna, ma milliárdos lennék”-témájú narratíva.

Shiller hoz kutatásokat, melyek azzal szembesítenek, hogy a hamis történeteket ötször-hatszor annyian osztják meg, mint az igazakat. A kutatók valószínűsítik, hogy az emberek azt osztják meg, ami számukra új információ, ám a hamisat javító, korrigáló változat sosem terjed akkora lendülettel, mint az eredeti. Vagyis a fals verzió tovább él és hatást gyakorol. Ahogy telik az idő, a narratívák gazdasági hatása változik is, a viselkedésre gyakorolt hatásukat mindig az elbeszélés kontextusában kell értelmezni. Az ördög a részletekben lakozik: egy apró változás a történetben – egy névé, egy számé – nagyban befolyásolhatja a döntések kimenetelét. Az igazság pedig általában kevés ahhoz, hogy megfékezze a hamis narratívát.

Hogyan hatnak a vírus módjára terjedő történetek a gazdaságra? Hogyan befolyásolják a döntéseinket és a viselkedésünket a lényegtelennek tűnő történetek? Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász legújabb könyve rendkívüli áttörés, mivel a gazdasági narratívák eddig ismeretlen világát tárja fel. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.