szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A mesterséges intelligencia (MI) először lerombolja azt, ahogyan tanítunk, és csak utána teszi jobbá – véli Ethan Mollick, a Wharton Egyetem oktatója. Szerkesztett részlet a Társintelligencia című kiadványból.

Bármennyire is figyelemre méltó manapság az MI, még nem jutottunk el oda, hogy varázstankönyvekkel átvegye a hús-vér oktatók helyét. Kétségkívül közeledünk a fordulóponthoz, amikor az MI át fogja formálni a tanítás és a tanulás módját. A közeljövőben azonban valószínűleg ellentétes hatással lesz az oktatásra, hiszen nemhogy a tanárokat nem fogja leváltani, de még fokozni is fogja a tantermi oktatás iránti igényt. Előfordulhat, hogy emiatt a tanulóknak még több tényanyagot kell bemagolniuk az iskolai kereteken belül. Az MI először majd lerombolja azt, ahogyan tanítunk, és csak utána teszi jobbá.

Élet a házi feladatok apokalipszise után

Évszázadok óta keveset változott az oktatás. A diákok osztályokba szerveződnek, tanár oktatja őket, gyakorlásként házi feladatot kapnak, majd felméréseken kell számot adniuk a megszerzett tudásukról. A tanítás tudományáról folytatott kutatások viszont sokat fejlődtek. Ma már tisztában vagyunk például azzal, hogy az előadás nem a leghatékonyabb tanítási módszer. Azt is tudjuk, hogy az ismeretek rögzítése úgy a leghatásosabb, ha a tanulók összefüggésben látják őket. És a diákok nagy bánatára arra is fény derült, hogy a házi feladatok és a felmérések hasznos tanulási eszközök.

Kutatások szerint ugyanis amikor a hallgatók elkészítik a házi feladatukat, jobb osztályzatot érnek el a számonkéréseken. Az utóbbi időben azonban a tanulók már utána tudtak nézni az interneten a házi feladat kérdéseire adandó válaszoknak, így a leckeírás nem szolgálta annyira a javukat. Aztán jöttek a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatásokat működtető új MI-rendszerek, a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), amelyek már el is készítik a házi feladatokat.

A mesterséges intelligencia esetében triviális dolog a csalás. Gondoljunk csak bele a leggyakoribb házi feladatokba: el kell olvasni egy szöveget, majd összefoglalót kell készíteni vagy be kell számolni róla. Elviekben az lenne a cél, hogy a diákok értelmezzék az olvasmányt, és aztán annak kapcsán valamiféle szellemi erőfeszítést kívánó feladatot végezzenek el. Csakhogy az MI kiválóan tud összefoglalókat írni, és az információkkal is remekül bánik. Már pdf-et is tud olvasni. Sőt egész könyveket. Ez azt jelenti, hogy a diákok nagy eséllyel vele fogják elkészíttetni az írott tartalom összefoglalását.

Angol érettségi 2024-ben
Fazekas István

Természetesen akadhatnak hibák és egyszerűsítések az így kapott kimenetekben, de ha mondjuk hibátlanok is, ezek az összegzések fogják formálni a tanuló gondolkodását. Az efféle kerülő utak további következménye, hogy csökken az olvasmányok értelmezésére fordított figyelem. Ebből kifolyólag intellektuális szempontból kevésbé lesznek hasznosak a tanórai beszélgetések, hiszen nem lesz olyan magas a színvonaluk.

Vagy vegyük a feladatsorokat! Azt már láttuk, milyen jeles eredményeket produkál az MI az érettségi vizsgákon, így nem valószínű, hogy a negyedik osztályos gyermekünk geometriafeladata kifogna rajta. És természetesen az MI átalakítja az otthoni feladatok királyát, az esszét is. Az oktatásban elterjedt esszéírás sokféle célt szolgál, többek között tükrözi a tanuló gondolkodásának kifinomultságát, és lehetőséget kínál a visszajelzésre. Csakhogy a nagy nyelvi modellek bármelyike képes gond nélkül esszét generálni. A szövegek egyre jobbak, a hibák egyre kevésbé nyilvánvalók, és lenyomozni a szöveg eredetét is egyre nehezebb.

Noha biztosra veszem, hogy az osztályteremben írt fogalmazások időszaka átmeneti megoldásként ismét divatba jön, a mesterséges intelligencia hatása túlmutat azon, hogy segít csalni a diákoknak. Az iskoláknak és az oktatóknak át kell gondolniuk, hogy milyen jellegű MI-használatot engedélyezzenek. Vajon csalásnak minősül, ha MI-vel készítjük el egy csalásról szóló ismertető tervezetét? Ha kérünk tőle egy mondatot, mert elakadtunk a fogalmazásban? Vagy készíttetünk vele egy hivatkozáslistát, netán egy magyarázó szöveget a csalás témakörében? Újra kell gondolnunk az oktatást. Korábban is megtettük, még ha csak korlátozott mértékben is.

Számológépes analógia

Amikor bevezették az iskolákban a számológép használatát, meglepően hasonló reakciók születtek, mint azok az aggályok, amelyeket mostanában hallani az MI-t írásbeli feladatok elkészítéséhez igénybe vevő diákokról. Akadtak olyan tanárok, akik ellenezték a számológépet, mondván, még nem áll rendelkezésre alapos kutatási háttér a hatásairól. Ők azon a véleményen voltak, hogy egy új technológia bevezetése előtt elsőként a tananyagot kellene módosítani.

A hozzáállás aztán szép lassan megváltozott. Az 1970-es évek végére a szülők és a tanárok már lelkesebbek lettek, és megértették, milyen előnyökkel járhat a számológép használata. Többek között azt tapasztalták, hogy javult a gyerekek tanuláshoz való hozzáállása, és attól kezdve már ők biztosították számukra a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy ne maradjanak le egy technológiavezérelt világban.

A számológép-használat végül az 1990-es évek közepére épült be a tananyagba, és a matematikatanulás egyéb módjainak kiegészítőjeként vették hasznát. Bizonyos számonkéréseknél igénybe lehetett venni, és volt olyan is, amelyiknél nem. Végül sikerült gyakorlatorientált módon közös nevezőre jutni. A matematikaoktatás nem omlott össze, noha még ma, a számológép tanórai keretek közötti megjelenése után fél évszázaddal is folynak viták a témában.

Bizonyos mértékig a mesterséges intelligencia is hasonló utat fog bejárni. Lesznek olyan feladatok, amelyekben engedélyezett lesz az MI-használat, és lesznek olyanok, amelyeknél tilos. Az alapvető íráskészségek elsajátítását a tanórán, internetkapcsolat nélküli számítógépeken végzendő írásbeli feladatokon keresztül fogjuk biztosítani. Közös nevezőre fogunk jutni egy olyan gyakorlatorientált szemléletmód bevezetéséről is, amely lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia szerves része legyen a tanulási folyamatnak, anélkül, hogy csorbulna az alapvető készségek fejlődése.

Ahogyan a számológép sem lépett a matematikatanulás helyébe, az MI sem fogja kiváltani azt, hogy meg kell tanulni írni és kritikusan gondolkodni. Lehet, hogy eltart egy ideig, mire minden a helyére kerül, de meg fogjuk valósítani. Nincs is más választásunk, hiszen azzal már elkéstünk, hogy visszaparancsoljuk a szellemet a palackba.

Az MI-átalakulás gyorsabb lesz és a tanítás egészét érinti majd

A mesterséges intelligenciával ellentétben a számológépek drága és korlátozott mértékben elérhető eszközök voltak, emiatt időbe telt az iskoláknak, mire a használatát be tudták építeni a tananyagba. Az MI-forradalom gyorsabban és szélesebb körben zajlik. Ami a matematikával történt, szinte minden tantárggyal, az oktatás minden szintjén meg fog ismétlődni – és ez az átalakulás nem fog sokat váratni magára.

Társintelligencia
HVG Könyvek

A házi feladat ellehetetlenülése rengeteg jó és hasznos feladattípus létét veszélyezteti, köztük sok olyanét, amelyek már évszázadok óta az oktatás részei. Mihamarabb cselekednünk kell, hogy megőrizhessük mindazt, ami kárba veszhet, és ezzel egy időben utat engedjünk az MI-vel járó változásoknak.

Az oktatók, oktatási vezetők részéről azonnali intézkedésre van szükség, és egyértelmű szabályokat kell hozni az MI használatát illetően. Jelenleg azonban nem csupán a hagyományos feladattípusok megőrzése a cél, hanem az MI-vel a tanulást célravezetően ösztönző újfajta pedagógiai szemléletmódokat is támogatni kellene.

A fenti cikk a Társintelligencia című kiadvány szerkesztett részlete. Ethan Mollick könyvét itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!